Meteorológiai társalgó

Valóban, a meridiába váltás, teknõképzõdés alapvonalaiban ezzel a 3 kimenetellel járhat.
Én ehhez még hozzáteszem, hogy bár elég véletlenszerûnek látszik a teknõképzõdés helye, ennek a mélyén fizikai mechanizmusok bújnak meg, és  sok év tapasztalata is erre utal. Nevezetesen, a teknõ helyét kijelöli, de legalábbis erõsen befolyásolja a hideg és meleg területek nagytérségi elhelyezkedése.
Tél végén már a félteke "óceánibb", nagyobb hõkapacitású vidékei is lehûlnek, a szubarktikus hideg "súlypontja" az atlanti-európai szegmensben kissé nyugatabbra kerül. Ennek következtében nõ a tõlünk nyugatra történõ teknõképzõdés valószínûsége, mely tél elején, a szárazföldi hideg dominanciájában elég kicsi. (Tavasz második felében, mikor jóformán már csak Grönland környékén van igazán hideg, a sarki légtömegek bosszantó gyakorisággal szakadnak Nyugat-Európára)
Szóval, nem teljesen hihetetlen a nyugat-európai teknõ, melyet ûrtávban a GFS erõltet, több futásban is ad.
A borotvaél-helyzetek is gyakoribbá válnak már ilyenkor a keletre szakadó hideggel szemben. Ilyenkor fordul elõ, hogy Nyugat-Dunántúlt betemeti a hó, míg a Tiszántúlon +15 fokok vannak.
Idén az is bonyolítja a helyzetet, hogy az arktikus hideg feltûnõen kevés a szibériaihoz képest (de abszolút értelemben is kevés)
Hogy ebbõl lehet-e most életerõs teknõ rajtunk, vagy tõlünk nyugatra? Meglátjuk.
Könnyen lehet, hogy az évszak "hajlamaival" ellentétben végül mégis keletre szakad ismét a sarki légtömeg.

Erre azt mondanám, hogy az ördög mindig a részletekben rejlik - a helyzet az, hogy pont a hétvégén a magasban kissé hûvösebb levegõ érkezik, ezért én kötve hiszem, hogy több lesz, mint 4-9 fok (esetleg félnyugaton egy-két helyen benézhet a 10 fok). Ráadásul egy gyenge peremhullámból többfelé eshet is, így ez a tényezõ is a kétszámjegyû T maxok ellen játszhat szombat/vasárnap. A klasszikus zonális idõszak valamikor egy hét múlva (hétfõ-kedd) kezdõdhet, ahogy a legtöbb modell mutatja. Éppen ma reggel néztem az AO-indexet egyébként, átmeneti meredek emelkedés után elég gyorsan csökkenhet, így - habár még mindig ûrtávról beszélünk - egyáltalán nem lepne meg, ha legkésõbb 25-e körül a jet újra behullámozna és egy újabb blocking jönne létre. Ennek helyzetétõl függõen ´csak´ 3 alapvetõ megoldást látok:
1) teknõ elõoldali déli-délnyugati áramlás - 15 fok feletti T csúcsokkal futna ki február
2) a teknõ tengelye Közép-Európa felett = keveredési zóna, a Nyugat-Dunántúl nagy havat kapna, a keleti megyek úsznának
3) a teknõ tengelye tõlünk keletre mozdulna el = változékony, szeles, hûvös idõ, akár síkvidéken is szilárd csapadékkal, havazás, hózápor formájában. 
A friss GFS most éppen az 1. lehetõség mellett tette le voksát, fogadni mernék, hogy a következõ futások felváltva hol az 1. hol a 2., hol pedig a 3. lehetõséget húzzák majd elõ a kalapból. Legalább lesz min eszmét cserélni a továbbiakban is a fórumon, hehe 
JoeJack: bizony, az ORF 400 méteren ´látja´ a hóhatárt szombaton, nagyobb intenzitás esetén lehet havas esõ, látványhavazás síkvidéken is. Messze van még eléggé, de közel -5 fok 850 hPA szinten, meg ha ehhez 0 fok körüli 925 hPA T-érték is csatlakozna, végül szombat reggel meglepetés-hav is lehet ebbõl helyenként, amely azután napközben a +5/7 fok mellett, gyorsan el is olvadna. 

A hétvégére hidegfront érkezik, ami az addig napos helyeken lehûlést okoz, a ködös-stratus-os részeken melegedést, de nem 10+ fokokkal. Sõt, ha lesz csapadék, akkor az a hegyekben havazás formájában érkezhet. A szerdai +5 fokról szombatra -3, -5 fokig lemegy a T850. Sõt, még a T925 is fagypont alá mehet, nem kizárt havas esõ síkvidéken sem.

Én ezt az idõt nem nevezném kora tavasznak.Reggel -7 fok volt ,kb 10 óráig szûrt napsütés,most meg kezd elborulni,már egyátalán nem süt a nap.A hõmérséklet még fagypont alatt.Ez igazi téli idõ ami most van.