Meteorológiai társalgó

Világos. A jégtáblára messze begyaloglásban tényleg nincs tapasztalatom.
Reménykedni lehet csak, hogy a következõ szezonok valamelyikében is kapunk hasonlóan vastag, stabil jeget.

Valóban a part mentén korcsolyázgatni az évek jelentõs részében lehet, mert általában (bár nem mindig) alkalmas rá a tó befagyása.

Ám itt egészen másról van szó. Hetek óta könnyedén átjárható a Balaton keresztbe-kasul. Sehol egy szabad vízfelület, az egész mintha betonnal lenne kiöntve -a tegnapi napon volt elõször a déli part sávjában kissé más, de ott is rendíthetetlen, csak nem hangtalan-,, élvezettel, teljesen biztonsággal bejárható mind a 600 km2.

Errõl beszéltünk itt, és ilyen már idõtlen idõk óta nem volt.

Tudom, mirõl beszélek, én is korcsolyázom, amint lehet és járok át a túlpartra, ha lehetséges. Az elmúlt évtizedekben nagyon sokszor megjártam/megjártuk az utat.
Ilyen kõstabil jég 1985 januárja óta nem volt. Voltak évek persze, amikor át tudtunk rajta kelni, de mindig kötéllel, magunk után kenut húzva és össze-vissza bóklászva, kerülgetve a szabad vízfelületeket, nagy elõvigyázatossággal.
Nos, az idei aztán nem ilyen volt. Sajnálom, hogy lassan vége lesz. Látva a tendenciákat és visszaemlékezve a legutóbbi ilyenre, elképzelhetõ, hogy ezt a "Balaton jegén kényelmesen bárhová sétálást" többé nem fogom tudni megtenni.

Azért a Balaton befagyása, néhány hétig sportolásra alkalmas jég megléte nem olyan nagy etvasz. Egész biztosan erõs kisebbségben vannak azok az évek, mikor vagy nem alakul ki összefüggõ jég a tavon, vagy pedig csak vékony, mondjuk 5 cm-nél vékonyabb jég jelenik meg. Elég régóta járunk le korcsolyázni  szezononként, nem olyan nehéz kifogni a megfelelõ idõt. Ebbõl a szempontból az utóbbi 3 tél  volt kivételes.
Sportoláshoz, jégen járáshoz nem feltétlenül kell 30 cm vastagság, 15-20 cm is bõven elég.
Úgyhogy fogadásom van rá, hogy a "mikor lesz legközelebb?" valamikor a közeli jövõben lesz.

Nem baj bírom az extrém sportokat.   

Igen, én is ezekre gondoltam nagyjából.

Hát,bízzunk a legjobbakban!
Nem tudom,talán a sekélyebb víznek lehet hozzá köze,plusz a napok óta fujdogáló dk-i szél ami esetleg gyengítheti a jeget(lehet hülyeséget mondok,nem tudom).

Jó volt, bizony.
Csak a déli parttól kb. 4 km-ig volt a duma, viszont addig igencsak bõbeszédû.
Onnan viszont valóban olyan tömör, mint a beton, pont, mint az eddigi átkeléseinken.
Nem tudom az okát, miért csak a déli oldalon?
Volt néhány rianás is, de max. 30-40 méteren belül találtunk akkora rést, amit könnyen átléphettünk. Ám a rianások is -nyilván a "dumával" párhuzamosan- csak az említett cc. 4 km-ig voltak jelen. Nem sok, mondjuk 2 komolyabb, 3-4 jelentéktelenebb.

Összességében -idén már többedszerre- ismét nagy élmény volt. Ki tudja, mikor lesz legközelebb ilyen?

Teljes nyugalomban átsétálható.
Tényleg.
Téged  beküldenélek egy kis izgalomba, de Koczkással semmi bajom.

Szia!Jó kis túra lehetett!
Tegnap én is leugrottam a partra,de a "beszédét",morajlását most sem hallottam a tavunknak!
Ez nekem továbbra is nagyon fura,ez egy brutálisan kemény,tömör jég lehet!
Én is csak azt tudom mondani:Tél Forever!

Link 

Link 

A február második fele német meteorológusok szemével 

És egyébként kifejtenéd, hogy mi alapján várod a "korszak-átmenetet"? Számodra pontosan mit jelent ez a kifejezés? Érdekelnének konkrét dolgok, biztos tanulok belõle valami hasznosat. Tudsz esetleg példát mondani a múltból, ahol már 1-2 évre elõre meg lehetett mondani, hogy milyen anomáliák várhatóak a következõ dekádban? 

Valóban szép nagy negatív anomália lett egy határozottan nagy területen.  Ez jelentheti azt, hogy jövõre ugyanezen a területen lesz nagy negatív anomália? Számomra nagyon feltünõ, hogy Észak-Amerikában most melegebb volt az utóbbi évekhez képest. 

Persze, nem kérdés. Viszem a drónt, meg a sportkamerát magunkra kötjük, legyen bizonyíték.
Hogy mire az más kérdés..
 

Nagy vágyam egyszer átsétálni, de basszus 5-7 fokok lesznek holnaptól. Most is tiszta tavasz fíling van. Menjünk?  

Nem volt "necces". Kényelmes, kellemes séta.

Koczkás: szerdáig minden további nélkül kitart.
Kb. 4 km-tõl, mint a beton, addig pedig kicsit "zajos".

Mire gondolsz? Menjünk át szerdán?  Velem beszélhetsz.

Szerdáig kitarthat, hogy látod? Valaki még társulni? Engem nem könnyû kihúzni csak szólok, 100+... 

Dani ugyan mire szerinted? Nem érek rá csak szerdán, ha csak be nem rángatnak melóba...

Épp beszélem itthon a feleségemmel, hogy mertünk e volna átmenni a jégen egy viszonylag enyhe hét után, ráadásul ilyen hangok közepette. Én igent mondtam a nejem nemet. Félelmetes lett volna ugyanakkor életre szóló élmény. Sehol nem volt "necces" a dolog, így utólag?

Mást én se mondhatok: forever TÉL! 

Hari Seldon: a blokk valóban váratlanul tûnhet fel a modellek térképein. Így nincs más hátra: reménykedni és "lapozgatni"

Elég szomorú, ha így van.
De nem gondolod, hogy ez az állapot a nemrég lezárult igen erõs El Nino epizód utóhatása? Egy társunk nagyon helyesen állapította meg, hogy az alacsony szélességeken felmelegedett tengervíznek le kell adnia a hõt a magasabb szélességeken (persze, ez evidens: a nagy óceáni áramlások részben ennek köszönhetõk)
Viszont arra gondoltam, ez a hõtranszport nemcsak horizontális, hanem vertikális irányban is folyik. Azaz, a mélyebben felmelegedett tengervíz (a víz hõsugárzás-elnyelési maximuma feltehetõleg nem a felszínen van) valamiképp a felszínre tör, és leadja a hõt a légkörnek. Talán az "elnyelés-hõleadás a légkörnek" alkot egy ciklust, ami az El-Nino/La Nina állapot váltakozásában nyilvánul meg.
Nem vonom kétségbe, hogy a "szén-dioxid emisszió-hõmérséklet emelkedés" mechanizmus létezik, és vannak detektálható jelei a földi idõjárásban. De a természetes ciklusok (pl. napfoltciklus) is minden bizonnyal léteznek, és éppen ezért nagyon nehéz megmondani, hogy egy globális jelenség pontosan minek a következménye. Emiatt azt se tudjuk megnyugtatóan megjósolni, hogy a folyamatok merre veszik az irányt a következõ években, évtizedekben.

Olyan ez mint a politika. Ha akar, akkor mindenki tud olyan kapaszkodót találni, amiben a saját igazát be tudja bizonyítani. 

No meg én húzom/húznám vissza.

Megjöttem Füredrõl.
Oda-vissza a jégen, reggel 8-kor indultunk. Egy csoda. Siófoktól kb. a közepéig folyamatosan "beszél" a jég, morog, zakatol, dörög alattad-elõtted-mögötted-melletted. Olyan, mintha nyári zivatarban lennél, csak éppen mindenhonnan dörgicsél. A fények, a formák, az alakzatok, a repedések, a régi és új rianások....
Aztán Füred felé a már hetek óta megszokott hatalmas csend, béke, nyugalom.
Sajnálhatja, aki nem éli át.
Elviselném még hónapokig.
Forever TÉL!

Azért ha megvakargatjuk a dolgokat, és kibontjuk a teljes igazságot, azért Pusztaborzasztónál nagyobb területen volt az idényben, nem is csupán egyetlen hónapban, hanem októbertõl mostanáig méretes negatív anomália:

Link

Az utolsó 4 év látható a képen, azért az idei szép teljesítmény, korszak-átmenetnek kívánni sem lehet szebbet. Persze lesz még hová fejlõdni.
 
És persze szóvá lehet tenni, hogy no, de a sarkvidék? Én meg erre visszakérdezek: területarányosan a közepes földrajzi szélességeken a kisebbséghez tartoztunk-e idén a negatív anomáliával vagy sem? Ugye, nem.
 
A mostani, modell-fetisizmusból eredõ magabiztos félhavi zonalitás-várakozások éppoly’ hirtelen borulhatnak bármelyik pillanatban már +120 órától, mint nem is oly régen.  
 
Már majd' mindenki elengedte, lassan-lassan egyedül fogom a telet... visszahúzni

Ez így már korrekt, és biztos vagyok menne, hogy már mindenki megértette ezeket, jól ki lettek tárgyalva.

Köszönöm a leírtakat, és a helyreigazítást.

A szélsõségek mestere az Floo - barátunk. 
Képes mindenbe szélsõséget belelátni és elméleteket gyártani. ( nyilván egy részét nem gondolja sztem komolyan és csak ironizál )

Én megelégszem szinte mindig a mérsékeltebb dolgokkal.
Merthogy hazánkban inkább a mérsékeltebb dolgok a jellemzõk ( globálisan ).

140 km/h szelet még nem láttam. 
-15 fok alatti T850 - et sem sokat. Bár tudom, csak irónia volt részedrõl.  

Azért erõltettem ezt a T850 - es dolgot, hogy aki esetleg kezdõ és olvassa a fórumot, ne lásson bele jégkorszaköt, miegymást a helyzetbe, és a média által puffogtatott dolgokat se feltétlen higgye el, mert ez nem volt benne a helyzetben. Hidegparna nélkül talán lehetett volna másfél fok körüli negatív anomália dec. - jan. - ban.

Azt pedig mindenki tudja ( remélem ), hogy a hidegparna egyes telken nagyban hozzájárul az évszakos negatív anomáliához. Pláne ha fagyna jön rá és tartós. 

Az elmúlt teleken nem volt jellemzõ a hidegparna. Ezért  enyhék is lettek, meg persze a magasabb légköri felállásoknak köszönhetõen. Ha volt is hidegparna, akkor pedig plusz fokokra jött rá. 
Ezen a télen kivételesen volt. Több is.
Kivételesen ezen a télen elmaradt a tél közepi szokásos vad zonalitás, nagy bemelegedések  is.

Részemrõl ezt befejeztem már, és jó ideig élõ sem veszem!

"fekete ilyen hideg"? Gondolom az fele akart lenni.

Amúgy az inverzió és a hidegpárna nem ugyan az, még ha valóban hasonlítanak is egymásra (úgy lehetne mondani, hogy a hidegpárna a tartós inverzió legmarkánsabb megnyilvánulása). Az inverzió viszont a szárazföldi telek egyik velejárója, minél inkább "beljebb" megyünk a kontinensen, annál inkább állandó jelenség anticiklonos viszonyok mellett. Jakutföldön pl. elég vicces lenne, ha valaki elõjönne ezzel a hülyeséggel, hogy T850 szempontjából nem is volt olyan kemény egy adott téli hónap, mert csak mondjuk -25 fok lett a havi átlag, hiába volt lent -40 fokos. És még ha nem is ennyire markánsan, de ugyan ez megmutatkozik nálunk is, nem hiába magasabb csak 2-3 fokkal a sokéves januári 2 méteres átlag, mint a T850-é.
Továbbá, ahogy tegnap is írtam, az idei januári T850 átlaga kb. 2 fokkal lett alacsonyabb a 30 éves átlagnál, ami azért nem kicsi eltérés. Szóval lehet erõltetni ezt a T850-ezést, csak semmi értelme. Azt eddig is tudta már mindenki, hogy te a szélsõségekre vagy kihegyezve, és -15 fokos T850 felett nálad nincs kemény tél, meg 140 km/h alatt nincs szél, stb.

Thermometer: Én az alapvetõ trendre értettem amit írtam, az nyilvánvaló, hogy az egyes éveken belül óriási kilengések vannak (nem csak télen, hanem minden évszakban). Télen a 40-es évekig a telekben egy csökkenõ tendencia volt jellemzõ, majd a 60-as évekig stagnálás,utána viszont óhatatlanul melegedõ tendencia látszik, ami azóta folyamatos. Ezzel szemben a nyár esetében csak a 20-as évekig volt csökkenés, onnan az 50-es évekig emelkedés, majd az 50-es és 80-as évek között újabb csökkenés, a 80-as évektõl a 2000-es éveikig pedig emelkedés. Utána viszont stagnálás látszik. Behúzogattam ezeket a "mozgóátlagokat" pirossal, talán így már érthetõ, mire gondoltam. Link

Nem unod még? Nincs idõm, de kedvem se veled foglalkozni..... Lembergben, vagy Jászvásáron is kemény negatív anomáliát hozó tél volt  õk nem a Kárpát medencében vannak. Féligazságokat, lózungokat harsogsz. Tudod a kontinentális hideg légtömegre képes felkúszni a magasban az enyhébb levegõ, úgy, nincs számottevõ átkeverés, és dühöngenek a kemény inverziós mínuszok, értelemszerûen fõleg Ac -nál.. Ez tõlünk keletre meglehetõsen gyakori jelenség. Ehhez nem kell feltétlenül medence. Jobb volna ha kinéznél néha inkább a fejedbõl! 
...............
Amúgy boldogság van, remek a Tátra, már az ezer méter közeli Tátralomnicon is ötven centi körüli a hótakaró átlagos vastagsága, a lomnici csúcs alatt 1700 méteren meg biztosan több egy méternél, a törpefenyõk ágai alig látszanak ki, de alapból nagyon hófúvásos terület. A téli szállásomat el bírnám képzelni Tátralomnicon, vagy Ótátrafüreden. Ez még nem is igazán havas tél itt. Képek késõbb.

Mondjuk az egy érdekes kérdés, hogy az elmúlt egy évben, mi lehetett az oka annak, hogy a nagyobb kiterjedésû melegebb területbe többször nem estünk bele, több átlagos vagy negatív anomáliájú hónap volt. 

Egy kissé megtévesztõ az, hogy Pusztaborzasztón -5 fokos Tátlagot hozott a január, ergo ettõl kezdve jönnek a negatív telek logika.

Az utolsó mondatot leszámítva teljesen egyetértek a mondandóddal. 
Semmi sem változott szinte ezen a télen az elmúlt telekhez képest az északi féltekén. Továbbra is többféle pozitív, helyenként vaskos pozitív anomália jellemezte az elmúlt hónapokat. 
Egyetértek, néha nem árt kicsit kitekinteni a Kárpát - medencén kívül is.

Pusztán a szerencsének köszönhetõ a tavaly április közepe óta jellemzõ viszonylag gyakori negatív anomália vagy átlag körüli idõszakok többsége. 
Ill. részben a decemberi és januári hidegparnanak. 

Zivipötty : amelyik mondatra reagáltál, én ilyet nem írtam.  És nincsen semmilyen bazsa - kór.

Egyébként december 1,2 fok, január 5 fokkal volt hidegebb. 
A 2 havi átlag negatív anomália 3,1 fok lett. 

Hidegparna nélkül fekete ilyen hideg lett volna a tél elsõ 2/3-a, vagy még annyira sem.
Tehát NEM feltétlenül a magaslegkori felállásoknak volt köszönhetõ az igen hideg téli elsõ 2/3.

Sõt, január közepétõl sokszor az erõs inverzió miatt volt zord hideg. Nyilván hidegparna - inverzió szinte ugyanaz.
Nem feltétlenül kellett hidegparna. 
De a magaslegkori ténykedések ekkor nem voltak túl erõsek. 
Volt Sok hely ék - en, ahol derült idõben, 0-5 fokos T850 mellett is csak -8-10 fokos Tmax - ok lettek. Durva.

Nem vitázok az általad leírtakkal, viszont azt mindenképp szükségesnek tartom megjegyezni, hogy teleinkre az utóbbi 110 évben (ahogy az ábra is mutatja) egyáltalán nem a lassú, FOLYAMATOS melegedés volt jellemzõ. Hanem éppen az a rövid távú (1-2-3 éves), óriási fel-le ugrálás, ami a görbébõl is nyilvánvaló, meg az én élettapasztalatom is éppen ezt mutatja. Hogy a hullámzó görbére ráfektetett egyenes lassan emelkedik, azt nem vitatom. Viszont ez az emelkedés elenyészõ a rövid távú hullámzáshoz képest, mely az összképet uralja. Ha nem lenne a ráfektetett görbe, bizony nehezen tudnánk bármilyen hosszú távú tendenciát is kiolvasni ebbõl.
Mindennek pedig az a gyakorlati jelentõsége, hogy az "egyszeri" halandó nemigen látott, és valószínûleg a jövõben sem fog látni olyan változást teleink minõségében, ami megfelelne a most már mindenki elõtt jól ismert, unalomig hallgatott globális felmelegedésnek.
Azt fogja tapasztalni, hogy pár rendkívül enyhe tél után (mikor is "ül" az éghajlatváltozás narratívája) hirtelen  meglepõen zord(ak) áll(nak) elõ. Mint pl. az idén is. (Persze a bulvármédia ilyenkor a "Holnaputánt" rántja elõ  -a felmelegedés miatt lett hideg a tél, vagy annak egy része)

P. kapitány: az idei januárunk nagy hideget alapvetõen azért az északkeleti, szárazföldi hideg légtömegek uralma biztosította. Az igaz, hogy a hideg tartósságába, erõsségébe "besegített" a hidegpárna is, de ilyen zord fagyokat megelõzõ advektív hideg nélkül hidegpárna nem tud csinálni.

"Hosszú ideje, a Kárpát-medencére jellemzõ hidegpárna mérsékeli/menti meg a nyári félévre jellemzõ melegedéstõl a medencét."

Látom, téged is elkapott sajnos a bazsa-kór. Azt, hogy ez a mondat mennyire nem igaz, szerintem bõven igazolja, hogy az elmúlt teleken alig-alig volt tartós hidegpárna, jókora pozitív anomáliás hónapok viszont annál inkább. Amikor pedig becsúszott egy-egy hidegebb idõszak (2010. január, 2012. február, (2013. március,) stb.), az nem a hidegpárnának, hanem légköri felállásnak volt köszönhetõ. Az idei tél sem csak a hidegpárna miatt lett hideg, ahogy ezt tegnap írtam is. Link
A tél/nyár témához pedig csak annyit, hogy a telekre egy lassú, de folyamatos melegedés jellemzõ, a nyarak középhõmérséklete viszont a 80-as, 90-es években bekövetkezett nagy ugrás óta nem változott számottevõen. Link Link

A decemberhez,januárhoz képest nagyon gyenge ez a február tél szempontjából.Nagy esély van rá,hogy az átlagnál melegebb,esetleg jóval melegebb lesz.
Ezt azért nem gondoltam volna...