Meteorológiai társalgó

Igen. Írtad mindezt 2006. február 2-án. 
11 hónappal késõbb, 2007. elején meg csak úgy dübörgött a zonalitás ( jan. 12. , 18. , 29-i, február 1-i, 3-i viharciklonok ), mind az 5 elérte /érintette Közép - Jurópát is, 3 db nevén nevezett viharral  ( jan. 18-20. Kyrill,  jan. 29. Oli,  február 1. Ferenc ciklon.

2008. elején ugyanaz, gondolj csak a jan. 27-i orkán szerû szélviharos helyzetre, vagy akár a március1-2-i Emma orkánra. 

2007-2008-ban bizony volt átmeneti fellangolas. 
Plusz a 2008-as erõsen csapadékos, többször zonális nyár. 

Az évek többi szakaszában viszont valóban a meridionálistúlsúly volt a jellemzõ. 

Dehogy vagy te amatõr, láttam az tévében, újságban: klímakutató vagy. És egy klímakutatótól ez természetes.

Ja, majdnem elfelejtettem: az egyik cikk például 2004-ben íródott.


Semmiféle enyhülésre nem vágyom egyelõre: ragyogóan lehet minden nap korizni, elképesztõen jó a jég, vasárnap pedig egy brigáddal Alsóörsre való átballagást tervezünk.

Az, hogy észrevetted, kiváló megfigyelés. Ez az elsõ lépés. Egy száz lépéses folyamatban. Még az is kiderülhet, hogy nem igaz a megfigyelés, ezért van még 99 lépés. Ráadásul a kezdeti megfigyelések sokat finomodnak a kutatás következõ fázisaiban. Nincs vége egy lépés után! Vagy de, de az csak egy megfigyelés, nem pedig kutatás, igazolt elmélet vagy klímakutatás. Sajnálom.

Zsombor: remélem ironizáltál

Lényegében ugyanazt vettem észre, írom amatõrként, nulla elõképzettséggel, puszta megfigyelés alapján, mint a képzett tudósok, de korlátolt a tudásom?
Persze, hogy korlátolt, de amit megfigyeltem, az úgy van.
Én pl. 2006-ban, azaz 11 évvel ezelõtt írtam errõl, hogy bedöglött a zonalitás Link 
Igy aztán mások helyében szégyellem magam, hogy ezért nekem kell szégyenkeznem.

A határidõt kifelejtetted!


Rudolfking:

Olvasd el a MetNet 36 órás és 5 napos elõrejelzését, most írtam, ennél maximálisabbat nem tudnék
Ha nem ismernéd õket, itt találod:
Link
Link
További lehetõségek:  Link

Ne légy már ekkora troll, ba..ki!

Kellemetlen élénk déli szél fúj -4,5 fokos hõmérséklet mellett. A stratus éjszaka bezáródott, így fantasztikus rideg szürkeség van ismét.  A tájnak minimális téli jelleget kölcsönöz a lassan 20 napja történt  hófúvásból maradt hófoltok és az éjszakai felfagyás, deresedés.

És mit adsz nekik cserébe? A dzsungelérzék nincs ám ingyen, vagy a Matrózban is ingyen osztogatják a feleseket? Amúgy meg igen, az ECM velociraptort megszégyenitõ agressziv, gonosz magatartást produkál mostanában ezzel az enyheséggel.

Ezen már tényleg csak sírni vagy nevetni lehet  [esõ]

Véleményed szerint a hidegebb verzió áll közelebb a valósághoz amit a GFS mutat vagy a csúnya gonosz tavaszias ECM verzió?Maximális elemzést kérek tõled Thermometertõl meg a Brekk20tól.

Nagyképû vagy, de ezt betudom a korlátolt tudásodnak.
Kerestem pár dolgot, de sajna munkában ezt nem tehetem meg kényelmesen  Íme:

Elsõ:
Link
Itt az abstract-ban ez az érdekes:  "In the middle of the 1960s the average air flow turned from NW (WNW) to W (WSW) at the 500 (850) hPa level. The original regime was restored in the mid-1990s." Fõleg egyébként a márciusi idõt vesézi ki, ha jól látom belepörgetve.

Második:
Link
Ez kicsit érdekesebb, sokféle szempontból vizsgálja, még NAO index grafikon is van (és ugye tudod, a NAO mire jó), egész érdekes. Egy idézet: "The amplitude of the NAO mode decreased throughout the period examined, i.e. the zonal circulation intensified. The NAO variability was considerably higher during the 1970s and 1980s than any other period."
Vagy ez: "The EU1 mode shows a decrease (i.e. a tendency toward intensified cyclonic activity over Fennoscandia) during the 1970s and 1980s. The interannual variability of EU1 was relatively low during the time of the decline in amplitude, and considerably higher during the 1960s and 1990s."
Nézd meg továbbá Fig6.-ot, Fig7.-et, ahol a zonális és az anticiklonos helyzetek gyakoriságát összegzik grafikonokon.
A conclusion-t pedig Neked találták ki:
* "The strengthening of the zonal flow in winter between the 1960s and early 1990s"
* "the rise in the frequency of anticyclonic patterns in winter up to the early 1990s, with a subsequent decline, and opposite change for the cyclonic conditions"
stb.

Ebbe nem olvastam bele, de támába vág: Link
Kivonatban van: "The annual cycle shows an increase of the frequency of zonal circulations in winter (December and January) and a corresponding decrease of cold meridional circulations."

Ebben lehet érdekes, csak elolvasásához regisztrálni kellene: Link
Zonális indexet vezet be, amit a múltba visszavezetve érdekes eredményei lehetnek.

Ennyit találtam 10 perc alatt, miközben dolgozom is, szóval nem, közel sem Te nézegeted elõször ezt a témát. Csak ezek képzett tudósok, akik hisznek a bonyolult matematikában, meg a számokban és a statisztikákban anélkül, hogy attól félnének, hogy nem tudják a maga nemes egyszerûségében szemlélni az idõjárást, mint Te. És hozzá szeretném tenni, hogy egy kutatómunka nem 10 perc, hanem napok, hetek és hónapok masszív és alapos utánajárása. Minden cikknek van egy 20-110 elemû hivatkozáslistája a végén (amiben más publikációkra hivatkoznak), azokat is érdemes lehet végignyálazni, ha komolyabban érdekelne.
Remélem legközelebb azt találod fel egyedi megfigyeléseid alapján, hogy lehet, hogy nem lapos a Föld...


Bónusz: változások Új-Zéland idõjárásában, különös tekintettel a szõlõföldekre: Link

Másodikként!
Azért ha találsz olyan cikket, tanulmányt, ahol ezt részletezik, hogy ez megváltozott 1992-ben, illetve hogy miben és hogyan változott, szóval amit leírtam, megköszönném, ha megosztanád velünk!

Február elején is van mozgolódás, az még itt hó lehetNE szerencsés esetben.

Ó szuper, elsõ két mondatod után látszik, hogy félreértettél eddig, mert az én kérdésem erre vonatkozott. És tegnap le sem írtad, egy félmondatban sem. Így viszont stimmel, igazat adtál, csak legfeljebb kicsit fáj beismerni. Szuper!

A többit átfutottam, szép történet a zonális és meridionális áramlás jellegzetességeirõl. Nem elõször írod, a kérdésem és a vita témája nem erre vonatkozott. Nem néztem át, nem kezdem el vitatni egy pontját sem, nem kutattam az utóbbi 30 évek változását sem, de ebben eddig se mondtam ellent. Gondolkodom, hogy lehetne kideríteni szimpla megfigyelések és idõs öregurak beszámolóin felül is a meridionális és zonális túlsúlyt (AO, NAO index archív számításai, stb.), esetleg a reanalízis térképek alapján. Ezek a mértékek már kiszûrik a hektikus, lokális jellegét a dolognak, hiszen a kiváltó okokat (anticiklonok, ciklonok helyzete, erõssége és gyakorisága) mutatják. Lehet, hogy ez egy már bõven kutatott téma. Azért azt se hinném, hogy Te jöttél rá a világon elsõként

Heroes 3 jutott eszembe, de ez másból van, mert ott perish van die helyett
Eközben a GFS Link
Tavasz még várhat...

Floosius, Master of Climate hits you with a Wall of Text.
You are hit for 35324 points of mental damage.

You die.

Semmi személyes, nem foglalok állást, csak ez már régóta kikívánkozott, mint poén

Nem nagyobb az esélye a 17. száraz hónap után a csapadékosnak, ugyanannyi az esélye, mint a száraznak.
Ezt most komolyan kérded, ezt már leírtam az elõbb, tegnap.
A lényeg, hogy ha a 16., 17., 18. után csapadékosra fordul, akkor szélsõségesen csapadékosra fordul a megelõzõ szárazhoz képest.
De miért?

A dolog a meridionális klíma sajátosságából adódik.
A zonális klímában a dinamikus nyugat-kelet irányú áramlás kiegyenlített hõmérséklet és csapadékeloszlást eredményez.
Az észak-dél irányú hõcsere kevésbé markáns, a csapadékok jellege frontcsapadék atlanti ciklonokból.
Nyilván ez nem jelenti azt, hogy csak klasszikus zonalitás létezik, vannak
hibrid helyzetek is, a zonalitás is tud szárazabb lenni vagy
csapadékosabb, de sokkal jobban mutat évszakos jelleget.

Ezzel szemben a meridionális áramlások esetében nagyobb az észak-dél irányú
hõcsere, mivel a blokkoló anticiklonok által leforgatott hideggel le tud
jönni az "Északi-sark", annak az elõoldalán fel tud jönni az
"egyenlítõ".
Amikor tartós nyugat-keleti áramlás van, ez nyilván valóan nem tud megtörténni, mert a nyugat-keleti áramlás fenntartja a
hideget északon, és nem engedi feljönni a meleget délrõl.
A meridionális klíma fõ kulcsa az anticiklonok uralma, amikor egy helyben
hetekig-hónapokig áll egy vagy több anticiklon, és ezek blokkolják a
nyugati áramlást, ami a kiegyenlítettséget hozná.
Amikor egy helyben áll egy anticiklon 2 hónapig, ott két hónapig száraz idõ van, mondjuk a Brit-szigetek felett.
Az az anticiklon egy folyamatos észak-déli áramlást okoz, mivel forgatja a
levegõt, tõle keletre észak-déli, tõle nyugatra déli-északi irányban.
Ha beleforgatja tõlünk nyugatra a Földközi-tengerbe, akkor amíg ez a
folyamat zajlik, két hónapig esik nálunk az esõ, mivel a mediterrán
térségbõl ciklonok jönnek egymás után, vagy beragad ide egy, mivel a
blokking miatt nem tud elmenni máshova.
Tehát Angliában száraz az idõ, itt meg esik.
Mivel ez a rendszer stabil, tartós az anticiklonok meglepõen stabil volta
miatt, így a különbség a száraz és csapadékos helyek között is jelentõs
lesz.
Mivel ez az anticiklon uralom tartós, vagy Skandinávia felett vagy a Brit-szigetek felett tanyáznak, vagy kint az óceánon, vagy
felettünk, ezért amennyiben ha a csapadékos idõjárás után elmozdul
valamelyik böszme anticiklon, mire van nagyobb esély?

Arra, hogy valamelyik anticiklon ránk telepszik, mivel körbe vagyunk véve velük,
vagy mondjuk ha a brit anticiklon elmozdul keletre, akkor az eddig a
Földközi-tengerbe beleforgatott hideg által gerjesztett sok csapadék
megszûnik, és a keletebbre kerülõ anticiklon által forgatott hideg
rajtunk keresztül megy le vagy keletrõl kapunk légtömegeket, ez utóbbi
két eset nálunk jóval szárazabb idõt eredményez, mint a megelõzõ.
Ha ránk telepszik az anticiklon, megint száraz idõ lesz.
Az egész dolog a meridionális áramlás milyenségébõl fakad, szemben a zonálissal.
Ezek a stabil, hetekig hónapokig fennálló nagyon erõs anticiklonok stabil idõjárási képet tudnak kimerevíteni.
És ráadásul teljesen esetleges, semmilyen évszakos jelleget nem mutat a dolog.
Ezért nagyobb az esélye, mert az anticiklonok uralma sarkítja az idõjárási
eseményeket, mind idõben mind térben, mind amplitúdóban is.
Koncentrálja az energiát azáltal, hogy hónapokra stabillá teszi egy adott térség idõjárást.
Az összes nedvesség, ami ott nincs két hónapig, az valahol máshol kell
hogy lecsapódjon, és ugyanolyan intenzíven, ugyanolyan hosszú ideig,
csak pont ellenkezõ eseményekben, más térséget érintve.
Ha ez az egész rendszer így van, akkor ha valahol nagyon sokáig nem esik, az azt
feltételezi, hogy odébb valahol nagyon sokat kell esnie.
És mivel ha ez így van, akkor ha valami elmozdulás lesz az egész rendszerben, a jelleg megmarad, csak a helyszínek változnak!!!!

A kérdés számomra az, hogy ezek a blokkoló anticiklonok a zonális idõszak
alatt is megvoltak-e, csak máshol tanyáztak, vagy valami oknál fogva
akkor nem voltak, most meg lettek, több és erõsebb!?
Mert a zonális idõszakban az azori-magasnyomás volt ugye a jellemzõ, az
azori-anticiklon hajtotta gyakorlatilag a nyugat-keleti áramlást, az
volt a motor.
Innen jön ugye a NAO-index is.
Csak történt egy váltás 1992-ben, és a motort áttették máshova, ráadásul erõsebb motor
lett, több is idõnként, így összedõlt a zonális rendszer.
A régi zonális idõszakban úgy írták le Anglia idõjárását, hogy egy nap a 4
évszak is megfordul ott, most meg van hogy odatelepszik egy anticiklon 2
hónapra, és 1992 után az angolok is csak néztek a gyakoribb frontmentes
idõ, a melegebb nyarak és a hidegebb telek láttán.
Mitõl, miért?
Miért lett a váltás, ráadásul ami nagyon durva, hogy a tartós nyugati áramlás gyakorlatilag megszûnt létezni.
Néha-néha beindul egy rövid idõre, van hogy a blokkoló anticiklon olyan helyzetbe
kerül, amivel álzonális idõszakot indít el, mivel nincs megtiltva az
anticiklonnak, hogy pont oda kerüljön, ahol a frontokat egy
észak-atlanti pályán ide hajtja.
Hogyan tud egy kontinens idõjárását döntõen befolyásoló áramlási kép ennyire drasztikusan visszaesni?
Direkt nem a megszûnni kifejezést használom, hanem a visszaesnit, pedig az
elmúlt 20 év gyakoriságát és az elõtte lévõ 20 év gyakoriságát nézve ez
sem lenne túlzó kifejezés.
Ez megmutatkozik a hõmérsékletben, a kiegyenlítettség helyett a szélsõségességben, a magasabb átlagú években,
meg egy csomó mindenben.

Bazsalazsa írta, hogy Õ 1993-ban beleszületett a meridionális idõszakba.
Kulcsgondolat!
Aki nem élte át, nem látott még zonális túlsúlyú éveket, lehet hogy az
adatokból sejti, hogy milyen lehet, de elképzelni nem tudja, és úgy
hiszi, hogy az idõjárás mindig ilyen volt, amilyen most.
Más megélni, és más az adatok alapján elképzelni, és nem tudni mi az alapvetõ különbség.
1992 óta gyakorlatilag nem volt zonális túlsúlyú nyár!
Érzed ennek a ténynek a súlyát?
Az összes adat (azzal együtt, hogy ki tudja 40-60-80-100 évvel ezelõtt ki,
hol hogyan miért mennyire pontosan mérte) arra utal, hogy az 1992 óta
eltelt idõszak drasztikusan más, mint a mostani.
Ha megnézed a nagykanizsai adatsort Link , érdekes dolgot látni.
1972-1992-ig egy nagy zivatar kivételével nem látni egyetlen szélsõséges, kirívó
eseményt tartalmazó évet sem a teljes adatsor tükrében.
1992 óta számold össze, mennyi van, úgy hogy a 2012-es évhez nincs odaírva, hogy a 2. legszárazabb év.
20 év alatt 1, 22 év alatt 7 év.
Nézd meg, a megelõzõ zonális idõszakban az éves csapadékösszegeket, és hasonlítsd össze az 1992 óta eltelt idõszakkal.
Az elõzõ sokkal kiegyenlítettebb, mint az utóbbi.
Kizárt, hogy ez a szélsõségesség (nevezhetjük kilengésnek, rapszodikusságnak,
hektikusságnak, nevezzük ahogy akarjuk) ne mutatkozzon meg a csapadék
térbeli és idõbeli eloszlásában, szemben a megelõzõ idõszak
kiegyenlítettebb viszonyaival.

Hogy az adatok nem hozzák ki minden esetben?
Ennek az ember alkotta naptári idõegységeken, a közigazgatási határokon,
pontszerû méréseken, mérõpontokon, a tizes számrendszerben
megfogalmazott mennyiségeken és határértékeken túl a másik oka: maga az
idõjárás.
Ha bejön a csapadékos idõszak, de csak a Duna vonaláig jön fel a beragadó mediterrán ciklon, és a Dunántúlon esik egy hónap alatt
100 mm, a Tiszántúlon nulla, akkor a teljes Magyarország területét
tekintve átlagban 50 mm esik, ami nem egy kirívó.
Akkor száraz hónap volt Magyarországon, vagy csapadékos?
Ez, és az ehhez hasonló szituációk nehezítik ennek a dolognak a beláthatóságát.
Látható, hogy mennyiségi adatokkal nem jól rekonstruálható teljes hûséggel a klímajelleg.
Ahhoz, hogy - ismerve az idõjárási események klímajellegtõl független
rapszodikus voltát - ez a két eltérõ klímajellegû idõszak, egyáltalán
kimutatható valamilyen minimális mértékben, ehhez rendkívül drasztikus
különbségnek kell lennie.
Mivel Váraljamet is írta, hogy kijön az adatokból, hogy ez az idõszak hasonlóan szélsõséges, mint az 1930-40-50-es évek.

A nyugati áramlásos években is voltak csapadékban szegényebb és csapadékban gazdagabb hónapok, de ezek sokkal
jobban mutattak évszakos jelleget.
Akkor például a május és szeptember jellemzõen szárazabb volt, a június és július csapadékos volt.
Illetve a csapadékban szegényebb és gazdagabb idõszakok az adott évszakokra
sokkal inkább jellemzõbb idõjárási helyzetekbõl születtek (Nem keverendõ
össze egy zonális korszak júniusi csapadéktöbblete egy meridionális
korszak véletlenszerû mediterrán ciklonok sorozatából vagy adott
állomáson pontszerûen jelentkezõ konvektív eseményekbõl fakadó
csapadéktöbbletével.)
A zonális idõszakban frontcsapadékok voltak jellemzõbben, most képes egy nyár eltelni úgy, hogy nagyrészt csak
lokális csapadék esik.
Mindkettõ esõ, mégis más.

Többre nem futja tõlem, elnézést a pongyola fogalmazásért, csak mivel ezt már nagyon sokszor leírtam, nincs
türelmem pallérozni a nyelvezetet.
A szakkifejezéseket illetõen igyekeztem közérthetõen írni, hogy az is megértse, aki olyan mint én: amatõr.
Meg mint az itt lévõk 97 %-a.
Nem matematika professzor!
Én már ezt a magyarázatot leírtam ezerszer, vagy annál is többször, nem vagyok hajlandó mégegyszer magyarázgatni, remélem ennyi magyarázat elég!
Ha nem, akkor maximum nem értünk egyet, vagy hülyén halunk meg

Közeledünk, közeledünk... 
Csak még mindig a fránya miért. Miért lenne nagyobb az esély? Ha száraz hónapot követhet száraz, de csapadékos is, akkor miért nagyobb az esélye 17 száraz hónap után a csapadékos hónapnak, mint az ismételten száraz hónapnak? Miért nagyobb az esélye, mint ha 17 helyett ez az elsõ száraz hónap? Miért? Mi a magyarázata? 
Érted, mire vonatkozik a kérdésem? Száraz és csapadékos hónapok váltogatják egymást, ezt a hülye is tudja, tegyük fel, hogy ez ráadásul szélsõséges is, azt is tudja a hülye is, hogy örökké nem tart a száraz periódus, de mi miatt nagyobb a csapadékos periódus kezdetének esélye, ha hosszú ideje van száraz idõszak? Hm? 

Akkor rosszul megy át a dolog, nyilván az én hibám is.
Itt a fórumokon a metnet 15 éves története alatt olyan információmennyiség halmozódott fel a meteorológiáról benzinkutasoktól, fuvarozóktól, szerelõktõl, gyári munkástól, sofõrtõl, vállalkozóktól, postástól, stb, ami a szakmai nívót tekintve nyugodtan lehetne egy fél éves tananyag a meteorológus képzésen.
Biztosan tudom, hogy voltak, vannak olyan végzett meteorológusok, akik tátott szájjal olvasnák.
Káoszelmélet?
Persze, valamennyire az.
De akkor miért nem tud holnap 35 fok lenni, miért nem havazik nyáron, miért nem esik holnap 30 mm, miért nincs olyan év hogy 10 db F5-ös tornádó van nálunk, miért nincs olyan év hogy egy tornádó sincs Oklahomában, stb, stb?
Mert vannak bizonyos keretek.
Vannak jellemzõk, vannak bizonyos áramlási helyzetek, tipikus helyzetek.
Honnan tudod, hol van a határ?
Az egész egy rendszer, ahol ha történik valami, hatással van az egészre!

Jól kinevetteted magadat. Mondjuk nem elõször.

Részemrõl vége.

**********************

-1,9 fok. Lehet elromlott a hõmérõ.

Olyan parasztieszes alapvetéseket próbálsz jópofán ráhúzni az alapvetõen káosz uralta légköri folyamatokra, az idõjárásra, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne. Ha az lenne, nem gyûlne meg a bajunk sokszor 2 napra elõre egy szaros kis mediterrán ciklonnal pl. Te komolyan azt hiszed, hogy mindenféle tudomány csak egy szükségtelen rossz, ami hátráltat minket? Minek is bármit tanulni, mikor ott a J.P.É., ami ingyé van.
Már látom, amikor 500 év málva Galilei mellett Floo-t is megemlítik egy ilyen vitában! 
Nem értelek mostanában, komolyan...

Volt egy munkatársam, vagy 25 évvel ezelõtt, aki azt mondta:
Ha állítasz valamit, és 1 ember azt mondja, ez baromság, akkor folytasd a csatát, ha ketten mondják, próbálj még egyszer érvelni, ha többen mondják, jobb ha elgondolkodsz!