Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Nem teljesen igaz, mert Te vagy fizetsz pénzt, vagy nem. Én vagy kapok pénzt, vagy nem. Nincs olyan eset, hogy Te kapj pénzt. Már persze a dicsõségen kívül 
A Te vártható értéked negatív, az enyém pedig pozitív, ehhez írtam a sok "matekot", de a lényeg ugyanaz.
Így is áll?
A Te vártható értéked negatív, az enyém pedig pozitív, ehhez írtam a sok "matekot", de a lényeg ugyanaz.Így is áll?
Mostanában tényleg az a látszat, hogy a havazás "kerüli" Északnyugat-Dunántúlt. De nem mindig, és nem minden makrofelállásban volt/van ez így. Én bizony láttam Gyõrben is igen nagy havakat, pedig nem 80 éves vagyok. Említhetem többek közt 1969 Szilveszterét, 1980 nov. 30-át, 1987 január elejét. Bizonyos mediciklonos, frontálzónás szituációkban éppenhogy északnyugaton esik sok hó (míg délkeleten esõ van) ráadásul erõs északnyugati szélben.
Valamikor 1963 és 1964 környékén állítólag akkora hótorlaszok voltak a Rábaközben(!), hogy a honvédségnek kellett azokat szétrobbantani...
Valamikor 1963 és 1964 környékén állítólag akkora hótorlaszok voltak a Rábaközben(!), hogy a honvédségnek kellett azokat szétrobbantani...
Én egyszerûbben szoktam a Föld 6000 éves voltát összekapcsolni a dínókkal.
Ha 6000 éves a Föld, és voltak dínók, akkor volt olyan idõszak, amikor az ember és a dínók egyszerre voltak jelen a bolygón.
Errõl semmi írásos, barlangrajzos bizonyíték sincs.
Mikor, hol voltak egyszerre jelen?
Illetve hova tûntek?
Ha 6000 éves a Föld, és voltak dínók, akkor volt olyan idõszak, amikor az ember és a dínók egyszerre voltak jelen a bolygón.
Errõl semmi írásos, barlangrajzos bizonyíték sincs.
Mikor, hol voltak egyszerre jelen?
Illetve hova tûntek?
Ha nem is pont ekkora, de ezekkel összemérhetõ hófalak voltak pl. 2013 márc. 15-e után pár napig Bana és Bábolna között, a mûút két oldalán. 
Elõre bocsájtom, senkivel se szeretnék itt összevitatkozni, legkevésbé veled. De miután a vitában egyedül én fogtam Floo pártját, a "beindult nyáltermelést" kénytelen vagyok magamra érteni. 
Nem Floo állításai "indították el a nyáltermelésem", hanem a Kárpát-medence vitathatatlanul hektikus csapadékeloszlására próbáltam egy lehetséges magyarázatot adni. Méghozzá egy meteorológiai "klasszikus", Namias nyomán, akinek a hõtranszportra, valamint a zonális és meridionális áramlási képek ezzel összefüggõ periodicitására vonatkozó elmélete elfogadott és alapvetõ.
Igaz, erre csakugyan Floo adta az apropót.
Tény, hogy matematikailag nem tudom levezetni a dolgot, holott nálam okosabbak nyilván képesek erre. Csak arra tudom kérni a nagy tudásúakat, nézzék el ezt a gyarlóságomat.
Egyébként a matematikát nagyra becsülöm, anno szigorlatoztam is belõle. Ja, és attól az egyszeri emberek szájából gyakran elhangzó mondattól: "ez ilyen egyszerû!" -minden szõrszálam az égnek áll.
Nem Floo állításai "indították el a nyáltermelésem", hanem a Kárpát-medence vitathatatlanul hektikus csapadékeloszlására próbáltam egy lehetséges magyarázatot adni. Méghozzá egy meteorológiai "klasszikus", Namias nyomán, akinek a hõtranszportra, valamint a zonális és meridionális áramlási képek ezzel összefüggõ periodicitására vonatkozó elmélete elfogadott és alapvetõ.
Igaz, erre csakugyan Floo adta az apropót.
Tény, hogy matematikailag nem tudom levezetni a dolgot, holott nálam okosabbak nyilván képesek erre. Csak arra tudom kérni a nagy tudásúakat, nézzék el ezt a gyarlóságomat.
Egyébként a matematikát nagyra becsülöm, anno szigorlatoztam is belõle. Ja, és attól az egyszeri emberek szájából gyakran elhangzó mondattól: "ez ilyen egyszerû!" -minden szõrszálam az égnek áll.
De örülök, hogy kérdeztél, mert elõrébb visz a kérdés, mint a lehülyézés!
"Dávid Mihály nem néz ki az ablakon, hogy stimmel-e az idõjárás. Az idõjárás néz be hozzá, hogy stimmel-e mára."
Kész, végem.
Kész, végem.
Hû, megint kimaradhatott néhány mondat.
"Annak nõ az esélye, hogy ha száraz 2 hónap van, utána lesz nagyon csapadékos, nem kicsit csapadékos vagy közepesen csapadékos."
Miért? Mi lehet ennek a magyarázata? Gondolom nem a zonális vagy meridionális irányítás, azért mondtam, hogy ne keverd ide azt, hiszen emlékeim szerint azt, hogy zonális és meridionális irányítás váltakozik, abban Te 30 éves ciklust, nem 3 hónapos ciklust véltél felfedezni. Vagy van havi szinten is ingadozás? Vagy a meridionális idõjárásnak van valami olyan tulajdonsága, hogy ha hónapokig nem esik, hajlamosabb lesz idõvel sok csapadékra, mint hogy száraz maradjon? Ha erre gondoltál - miért? Miért lesz hajlamosabb? Mi a magyarázata?
A várható idõjárásról hónapokra elõre többet tudni, mint a puszta véletlen - kemény! A dobókocka egy hasonlat, mint a hasmenés meg a szorulás, tudod
---
Tényleg, Chuck Norris mintájára csinálhatnánk Dávid Mihályos vicceket! Nincs kedvetek pár jót kitalálni?
Dávid Mihály javítja a CFS elõrejelzéseit.
A GFS kontroll futása Dávid Mihály.
Azért jobb az ECMWF, mint a GFS, mert az egyik pertubált tag Dávid Mihály elõrejelzése.
Dávid Mihálynak nem kell hõmérõ az észleléshez: egyszerûen beírja, aznapra mit jelzett elõre.
Dávid Mihály nem néz ki az ablakon, hogy stimmel-e az idõjárás. Az idõjárás néz be hozzá, hogy stimmel-e mára.
"Annak nõ az esélye, hogy ha száraz 2 hónap van, utána lesz nagyon csapadékos, nem kicsit csapadékos vagy közepesen csapadékos."
Miért? Mi lehet ennek a magyarázata? Gondolom nem a zonális vagy meridionális irányítás, azért mondtam, hogy ne keverd ide azt, hiszen emlékeim szerint azt, hogy zonális és meridionális irányítás váltakozik, abban Te 30 éves ciklust, nem 3 hónapos ciklust véltél felfedezni. Vagy van havi szinten is ingadozás? Vagy a meridionális idõjárásnak van valami olyan tulajdonsága, hogy ha hónapokig nem esik, hajlamosabb lesz idõvel sok csapadékra, mint hogy száraz maradjon? Ha erre gondoltál - miért? Miért lesz hajlamosabb? Mi a magyarázata?
A várható idõjárásról hónapokra elõre többet tudni, mint a puszta véletlen - kemény! A dobókocka egy hasonlat, mint a hasmenés meg a szorulás, tudod
---
Tényleg, Chuck Norris mintájára csinálhatnánk Dávid Mihályos vicceket! Nincs kedvetek pár jót kitalálni?
Dávid Mihály javítja a CFS elõrejelzéseit.
A GFS kontroll futása Dávid Mihály.
Azért jobb az ECMWF, mint a GFS, mert az egyik pertubált tag Dávid Mihály elõrejelzése.
Dávid Mihálynak nem kell hõmérõ az észleléshez: egyszerûen beírja, aznapra mit jelzett elõre.
Dávid Mihály nem néz ki az ablakon, hogy stimmel-e az idõjárás. Az idõjárás néz be hozzá, hogy stimmel-e mára.
"Holnap igyekszem leírni, telefonon nem bírok annyit pötyögni, meg közben dolgozok is!"
Írtam, hogy leírom, nem?
Ne a zonális meridionális irányítással jöjjek?
Ja hogy meg akarod szabni, hogy mivel ne jöjjek, még akkor sem ha az a megoldás?
Mondjuk így nehéz lesz!
3 csapadékos után ugyanolyan eséllyel lesz csapadékos.
Mint ahogy a 3 csapadékos hónap is úgy indult, hogy az elsõ után jött a második, utána meg a 3.
Miért ne jöhetne akár a 4. is.
Annak nõ az esélye, hogy ha száraz 2 hónap van, utána lesz nagyon csapadékos, nem kicsit csapadékos vagy közepesen csapadékos.
Mint ahogy szoktam írni: Ha nem esik sokáig, akkor ha elered, nem hagyja abba, ha meg egyszer abbahagyja, akkor nem esik megint egy darabig.
Ezért nagyobb az esélye nagyon szárazabb idõszak után átlagos csapadékú helyett nagyon csapadékosnak.
Mint ahogy 2012 óta nem volt talajfagy 4 télen át, a talaj teteje sem volt képes tartósan megfagyni, most meg nem kis talajfagy van, hanem 20-30-40? centiig át van fagyva.
Az idõjárást egy dobókockához hasonlítani?
Na az kemény!
Írtam, hogy leírom, nem?
Ne a zonális meridionális irányítással jöjjek?
Ja hogy meg akarod szabni, hogy mivel ne jöjjek, még akkor sem ha az a megoldás?
Mondjuk így nehéz lesz!
3 csapadékos után ugyanolyan eséllyel lesz csapadékos.
Mint ahogy a 3 csapadékos hónap is úgy indult, hogy az elsõ után jött a második, utána meg a 3.
Miért ne jöhetne akár a 4. is.
Annak nõ az esélye, hogy ha száraz 2 hónap van, utána lesz nagyon csapadékos, nem kicsit csapadékos vagy közepesen csapadékos.
Mint ahogy szoktam írni: Ha nem esik sokáig, akkor ha elered, nem hagyja abba, ha meg egyszer abbahagyja, akkor nem esik megint egy darabig.
Ezért nagyobb az esélye nagyon szárazabb idõszak után átlagos csapadékú helyett nagyon csapadékosnak.
Mint ahogy 2012 óta nem volt talajfagy 4 télen át, a talaj teteje sem volt képes tartósan megfagyni, most meg nem kis talajfagy van, hanem 20-30-40? centiig át van fagyva.
Az idõjárást egy dobókockához hasonlítani?
Na az kemény!
Én is csak 2003-ban láttam hasonlót.Azóta sem és én ezért vagyok oda leginkább amikor ilyet láthat az ember,de ez tudjuk milyen ritka manapság...
Ez így lehetetlen küldetés! Olyan, mintha a Vidám Vasárnap közönségével vitatkoznál azon, hogy a megkövesedett dinoszauruszcsontok nem lehetnek 6000 évesek, mert a kormeghatározás alapján millió év jön ki, de õk azzal a mindent lehengerlõ érvvel utasítják el a számokat, hogy a Föld 6000 éves, ezért nem lehet 1 millió éves a csont. Tehát a matematika és az egész tudomány hülyeség.
Amikor pedig felvázolod, hogy a televízió, amivel a Vidám Vasárnapot közvetítik, ugyancsak a matematika és a tudomány segítségével jött létre, kijelentik, hogy õk sosem akartak tv-szerelõk lenni, és õket nem is érdekli, hogy mûködik a dolog, de ne is próbáld elmagyarázni, mert aki ezt teszi az csak egy beképzelt diplomáival nagyzoló, másokat lenézõ valaki.
Olyan, mintha a Vidám Vasárnap közönségével vitatkoznál azon, hogy a megkövesedett dinoszauruszcsontok nem lehetnek 6000 évesek, mert a kormeghatározás alapján millió év jön ki, de õk azzal a mindent lehengerlõ érvvel utasítják el a számokat, hogy a Föld 6000 éves, ezért nem lehet 1 millió éves a csont. Tehát a matematika és az egész tudomány hülyeség.Amikor pedig felvázolod, hogy a televízió, amivel a Vidám Vasárnapot közvetítik, ugyancsak a matematika és a tudomány segítségével jött létre, kijelentik, hogy õk sosem akartak tv-szerelõk lenni, és õket nem is érdekli, hogy mûködik a dolog, de ne is próbáld elmagyarázni, mert aki ezt teszi az csak egy beképzelt diplomáival nagyzoló, másokat lenézõ valaki.
Nyugi, nem kell semmit megcáfolnod! Nem volt hipotézis 
CSak egy könnyelmû kijelentés volt, amit ráadásul Rossmann már elõtted meg is döntött.
Nekem akkor is fura volt látni ilyet. Nem vagyok én ehhez hozzászokva itt a hómentes Ény-on És tök jó, hogy egy ilyen videó fennmaradt 1942-bõl!
Nem volt hipotézis CSak egy könnyelmû kijelentés volt, amit ráadásul Rossmann már elõtted meg is döntött.
Nekem akkor is fura volt látni ilyet. Nem vagyok én ehhez hozzászokva itt a hómentes Ény-on
És tök jó, hogy egy ilyen videó fennmaradt 1942-bõl!
Ezt most megcáfolom mert 2003-ban a cirka 30 cm-es hótakaróból lett 2-3 méteres hófal Szeged-Baja között az 55-ös fõút mentén.Ha egy kamionból nem látod a határt a fõútról akkora a hófal akkor azért azt ide lehetne sorolni nem? Lehet nem 5 méteres volt,de azért a közel 3 méteres hófal már nem piskóta egy út mentén...
Hú, akkor ez csak nekem, Ény-inak volt szokatlan. Na de akkor is, ezt így látni videón, hatalmas élmény volt!
Teszem hozzá rögtön, hogy a háború közepén az ott élõknek meg rémálom...
Teszem hozzá rögtön, hogy a háború közepén az ott élõknek meg rémálom...
EK en is voltak öt méteres hofalak 99 Ben, és 87 Ben, és régebben is. Nagymamám mesélt a háborús telek egyikén házakat betemeto hóviharokról. Egyszer alaposan utána néztem, és közzé is tettem a visszatekintoben, hogy hatalmas porhavak hulltak, gyûltek össze. A 39 /40, 41/42 télen fõleg. Ugyanakkor térségemre korrekt adatokat nem találtam, hiszen Debrecennel hiába vetem össze, de országos jellegûek voltak az igen szigorú, sok havas telek. Ha valakit érdekel nézzen utána, sok minden kiderül a hõmérséklet, és a hó csapadék összevetesenel. A Dunántúl egy lánc medis, és nagyon hideg télen még elkepesztõbb helyzeteket produkálhat. Ilyen magas hofalak fõleg dombvideken alakulnak ki, felénk fõleg a Bodrogköz, Hernádvölgye térségben. 99 - ben egy erdõsávi út mellett nálunk is volt egy helyen közel négy méteres hofuvas fal.
Igen. Elképzeltem. Mint ahogy volt is már példa ilyenre a mi életünkben is. De hogy ilyen hófalak nem voltak, az tuti!
Terelsz, mellébeszélsz, meg nem értett szerencsétlen áldozatként és rejtett hõsként mutatod be magad, ám legyen, elhiszi, aki akarja, nem érdekel.
Várom erre az elméletedet: "az, hogy a december és a január száraz volt, NEM növeli az esélyét, hogy február már csapadékos lesz. Pontosítok: lehet, hogy növeli, de errõl se bizonyítást, se elméletet, se elképzelést, se vázlatos ötletet se láttam. Az, hogy hosszú idõ alatt kiegyenlíti magát az idõjárás, nem elképzelés, mert a dobókocka eredményei is egyenletesek hosszú idõ alatt. (Mégis tudjuk, hogy a dobókocka a korábbi eredmények alapján nem törekszik kiegyenlítõdésre.)"
És KÉRLEK ne a szerinted 30 évente váltakozó zonális-meridionális irányítással gyere és KÉRLEK ne az állomások hektikus elhelyezésével gyere. Azt mondd el, hogy 3 száraz hónap után miért nõ a csapadékosabb hónap esélye, mint 3 csapadékos hónap után. Eddig még nem mondtál semmit.
Várom erre az elméletedet: "az, hogy a december és a január száraz volt, NEM növeli az esélyét, hogy február már csapadékos lesz. Pontosítok: lehet, hogy növeli, de errõl se bizonyítást, se elméletet, se elképzelést, se vázlatos ötletet se láttam. Az, hogy hosszú idõ alatt kiegyenlíti magát az idõjárás, nem elképzelés, mert a dobókocka eredményei is egyenletesek hosszú idõ alatt. (Mégis tudjuk, hogy a dobókocka a korábbi eredmények alapján nem törekszik kiegyenlítõdésre.)"
És KÉRLEK ne a szerinted 30 évente váltakozó zonális-meridionális irányítással gyere és KÉRLEK ne az állomások hektikus elhelyezésével gyere. Azt mondd el, hogy 3 száraz hónap után miért nõ a csapadékosabb hónap esélye, mint 3 csapadékos hónap után. Eddig még nem mondtál semmit.
Képzeld el, ha esik 50 centi hó, vagy 1 méter, és azt összehordja a szél több hektár szántöföldrõl.
Mintha a háttérben a földeken nem lenne akkora hó.
Mintha a háttérben a földeken nem lenne akkora hó.
Mindent a maga szintjén kell a lehetõ legegyszerûbben nézni.
A statisztikát meg a matekot cseszheted pl. a másik kedvenc témámnál, az állomások elhelyezésénél.
Annak idején azt sem értette senki, mert nem tudtak kilépni az adatok, a meggyõzõdésük árnyékából.
Minden adat azt mutatta, hogy Zala bizony hûvösebb klímájú.
Alacsony átlag, magasabb rh, kevesebb napfény, több felhõ, több csapadék, a klímaleírások, minden oda mutatott, hogy nincs igazam.
Nem hitte el senki, hogy a mintavétel helye ennyit számít, és hogy a mintavevõk ezt nem tudták.
Aztán a szõlõ, a barack, a füge egyszerre érett itt is meg a melegebbnek gondolt helyeken is.
Lász kitette Csokmahegyre a mérõjét, aztán volt hogy 1 fokot vagy közel egy fokot rávert Szegedre.
Stb, stb., cseszhetted a matekot meg a statisztikát, ha én nem írom le, máig sem tudná senki. (Nem mintha ettõl bármi változott volna, túlélted volna ha rosszul tudod, de akkor sem tudta senki.)
Pontosabban az adatok is kimutatták, csak tudni kellett volna, hogy mit kell nézni.
De akkor sem nekem volt igazam, holott annyira egyszerû volt, hogy bárki megérthette volna!
Azóta talán már mindenki érti.
Meg most sem nekem van igazam, holott szerintem pofon egyszerû.
Persze ha arról az alapról indulunk ki, hogy nem nekem van igazam, mivel én nem vagyok végzett matematikaprofesszor, akkor nyilván a végeredmény is ennek megfelelõ lesz.
A statisztikát meg a matekot cseszheted pl. a másik kedvenc témámnál, az állomások elhelyezésénél.
Annak idején azt sem értette senki, mert nem tudtak kilépni az adatok, a meggyõzõdésük árnyékából.
Minden adat azt mutatta, hogy Zala bizony hûvösebb klímájú.
Alacsony átlag, magasabb rh, kevesebb napfény, több felhõ, több csapadék, a klímaleírások, minden oda mutatott, hogy nincs igazam.
Nem hitte el senki, hogy a mintavétel helye ennyit számít, és hogy a mintavevõk ezt nem tudták.
Aztán a szõlõ, a barack, a füge egyszerre érett itt is meg a melegebbnek gondolt helyeken is.
Lász kitette Csokmahegyre a mérõjét, aztán volt hogy 1 fokot vagy közel egy fokot rávert Szegedre.
Stb, stb., cseszhetted a matekot meg a statisztikát, ha én nem írom le, máig sem tudná senki. (Nem mintha ettõl bármi változott volna, túlélted volna ha rosszul tudod, de akkor sem tudta senki.)
Pontosabban az adatok is kimutatták, csak tudni kellett volna, hogy mit kell nézni.
De akkor sem nekem volt igazam, holott annyira egyszerû volt, hogy bárki megérthette volna!
Azóta talán már mindenki érti.
Meg most sem nekem van igazam, holott szerintem pofon egyszerû.
Persze ha arról az alapról indulunk ki, hogy nem nekem van igazam, mivel én nem vagyok végzett matematikaprofesszor, akkor nyilván a végeredmény is ennek megfelelõ lesz.
Elbénáztam. A link helyesen: Link
Nem térek magamhoz, hogy tudott ilyen kialakulni Magyarországon? Azok ott 5m-es hófalak!
Tehát mégegyszer, 1942 Február, Dunántúl.
Nem térek magamhoz, hogy tudott ilyen kialakulni Magyarországon? Azok ott 5m-es hófalak!
Tehát mégegyszer, 1942 Február, Dunántúl.
Nekem videóm van... Na nem Nagykanizsáról, hanem Dunántúli hóeltakarításról 1942 Februárból! 
ATYAVILÁG!!!
Link
MIntha Japánban vették volna fel azokat a hófalakat!!!
ATYAVILÁG!!!
Link
MIntha Japánban vették volna fel azokat a hófalakat!!!
Nem is értem, hogy hogy akarom elmagyarázni neki a geometriai eloszlás örökifjú tulajdonságát, ha ennyire súlyos hiányosságok vannak
Rajta vagyok az ügyön, elvileg hétfõn lesz leghamarabb kép, ha lesz.
A korabeli Zalai Hírlapok digitalizált formában megvannak, talán lesz havas kép.
A korabeli Zalai Hírlapok digitalizált formában megvannak, talán lesz havas kép.
"Vagy Te engem, vagy én Téged!
Azaz 50 % az esélye, hogy Te nem értesz!"
ÖÖÖ nem. vagyis pont úgy 50%, ahogy a lottó ötösömnek: vagy bejön, vagy nem.
Azaz 50 % az esélye, hogy Te nem értesz!"
ÖÖÖ nem. vagyis pont úgy 50%, ahogy a lottó ötösömnek: vagy bejön, vagy nem.
Jesszusom...
Ha hülyeségeket állítasz, téves dolgokat mondasz, persze, hogy visszakérdezek, mert vagyok olyan udvarias, hogy bízom benne, csak rosszul mondtad.
Azon a mondatodon még mindig ki vagyok borulva, hogy "egyszerûen kell nézni a dolgokat, mert a bonyolult matekot nem értem, ezért az biztos eltakarja a valóságot." Így keletkeznek a hülyék, az álhírgyárosok, a hamis elméletek, félrebeszélések, amiknek még itt a MetNeten sem lehet helyük. Remélem nem gondoltad komolyan, csak kapkodtál a mobilodon. A matematika, statisztika, stb. egy nagyon fontos eszköz ötletek és elméletek bizonyításához, vagy cáfolatához. Ha Neked ez túl bonyolult, és szerinted nem kell az elméleteidhez, akkor hogyan merészeled klímakutatónak nevezni magad? Nettó hülyeség. Felháborító. Ennyi.
Ha hülyeségeket állítasz, téves dolgokat mondasz, persze, hogy visszakérdezek, mert vagyok olyan udvarias, hogy bízom benne, csak rosszul mondtad.
Azon a mondatodon még mindig ki vagyok borulva, hogy "egyszerûen kell nézni a dolgokat, mert a bonyolult matekot nem értem, ezért az biztos eltakarja a valóságot." Így keletkeznek a hülyék, az álhírgyárosok, a hamis elméletek, félrebeszélések, amiknek még itt a MetNeten sem lehet helyük. Remélem nem gondoltad komolyan, csak kapkodtál a mobilodon. A matematika, statisztika, stb. egy nagyon fontos eszköz ötletek és elméletek bizonyításához, vagy cáfolatához. Ha Neked ez túl bonyolult, és szerinted nem kell az elméleteidhez, akkor hogyan merészeled klímakutatónak nevezni magad? Nettó hülyeség. Felháborító. Ennyi.
Hát nem érted? Neki nem kell bizonyítania: elég ha van itt pár ember, akinek rögtön beindul a nyáltermelése, ha ha megszólal a pavlovi csengõ .
És ha azok igazat adnak neki, akkor mindenféle csúnya matematikai bizonyítás csak ostoba nagyképûsködés a diplomáiddal.
Volt apámnak egy ismerõse, amelyik ugyanezt az elvet vallotta: a világ csodálatosan egyszerû tényleg MINDENHEZ értett. Sõt: mindenhez IS!
Éppen valami analízisházit írtam számítógépen, odajött, kérdezte, mi az, hogy ilyen hosszú meg bonyolult. Mondom differenciál-egyenlet, van rá pár megoldási módszer, de neki nem tudom elmagyarázni. Mondja, mekkora hülyeség, mert mindent ki lehet számolni a 4 alapmûvelettel, felesleges a "gépet verni folyamatosan".
Biztos meg tudta volna csinálni, ha "lett volna rá ideje"
. És ha azok igazat adnak neki, akkor mindenféle csúnya matematikai bizonyítás csak ostoba nagyképûsködés a diplomáiddal.
Volt apámnak egy ismerõse, amelyik ugyanezt az elvet vallotta: a világ csodálatosan egyszerû tényleg MINDENHEZ értett. Sõt: mindenhez IS!
Éppen valami analízisházit írtam számítógépen, odajött, kérdezte, mi az, hogy ilyen hosszú meg bonyolult. Mondom differenciál-egyenlet, van rá pár megoldási módszer, de neki nem tudom elmagyarázni. Mondja, mekkora hülyeség, mert mindent ki lehet számolni a 4 alapmûvelettel, felesleges a "gépet verni folyamatosan".
Biztos meg tudta volna csinálni, ha "lett volna rá ideje"
Mivel nem értünk egyet, így egyikünk biztos nem érti a másikat.
Vagy Te engem, vagy én Téged!
Azaz 50 % az esélye, hogy Te nem értesz!
Ugyanannyi, mint fordítva, úgyhogy hátrább az agarakkal!
Te nem mellébeszélsz, csak szimplán nem érted!
Pláne, hogy Te kérdezel vissza, tehát Te nem érted!
Holnap igyekszem leírni, telefonon nem bírok annyit pötyögni, meg közben dolgozok is!
Vagy Te engem, vagy én Téged!
Azaz 50 % az esélye, hogy Te nem értesz!
Ugyanannyi, mint fordítva, úgyhogy hátrább az agarakkal!
Te nem mellébeszélsz, csak szimplán nem érted!
Pláne, hogy Te kérdezel vissza, tehát Te nem érted!
Holnap igyekszem leírni, telefonon nem bírok annyit pötyögni, meg közben dolgozok is!
Nem értesz és mellébeszélsz. A meridionális és zonális váltakozást Te 20-30 éves ciklusba rakod, nem? Ez hogy jön ahhoz, hogy hónapok egymás utániságát vizsgáljuk? Valami tök másról beszélsz! Bosszantó!
Vagy a hónapok szárazságának egymásutániságára is van bizonyítékod, csak elfelejtetted elmondani?
Minél egyszerûbben gondolkodsz, annál világosabban látod az evidenciákat(!!).
Na ez meg nettó hülyeség, ez csak arra bizonyíték, hogy nem AKARSZ összetett dolgokat megérteni, ami meg már eleve rossz és kifejezetten szomorú. Egyszerûen sajnos semmit nem lehet megúszni.
Vagy a hónapok szárazságának egymásutániságára is van bizonyítékod, csak elfelejtetted elmondani?
Minél egyszerûbben gondolkodsz, annál világosabban látod az evidenciákat(!!).
Na ez meg nettó hülyeség, ez csak arra bizonyíték, hogy nem AKARSZ összetett dolgokat megérteni, ami meg már eleve rossz és kifejezetten szomorú. Egyszerûen sajnos semmit nem lehet megúszni.
Én 18-án reggel csináltam képet, egybõl fel is töltöttem a facebook-ra, mindjárt visszakeresem!
Nem találtam adatot, de lehet, hogy ez a legvastagabb síkvidéki hótakaró 1901 óta?
Az engem legjobban érdeklõ nagykanizsai adat: 1942. február 17: 122 cm-es hóvastagság. A mindenit! Ezt nem gondoltam volna. Noha háborús év volt az, nem maradt fenn pl. a helyi múzeumban egy-két fotó a hórétegrõl?
Érdemes rápislantani Link
Nagykanizsa adatsorai az 1800-as évek végétõl.
Nagykanizsa adatsorai az 1800-as évek végétõl.
Hát egy azonosság azért van,mindketten úgy érezzük nem veszíthetünk.
Félre ne érts, én nem cáfolom amit te mondasz ,nem lehet tudni meddig tart a száraz vagy a nedves idõszak,a múltból (vagy statisztikából)meg nem következik a jövõ.Mégis érdekes volt így nevesítve,számszerûvé téve a dolog 1 évre fogadásilag nézve.Ja és ha akármelyikünk is nyerne ,vagy többször nyerne a másiknál év végéig az nem bizonyított volna semmit.Csak a bizonytalanságot.....
Félre ne érts, én nem cáfolom amit te mondasz ,nem lehet tudni meddig tart a száraz vagy a nedves idõszak,a múltból (vagy statisztikából)meg nem következik a jövõ.Mégis érdekes volt így nevesítve,számszerûvé téve a dolog 1 évre fogadásilag nézve.Ja és ha akármelyikünk is nyerne ,vagy többször nyerne a másiknál év végéig az nem bizonyított volna semmit.Csak a bizonytalanságot.....
Ne haragudj, de ebbõl a hozzászólásból kiderül, hogy nem érted.
Leírtam milliószor a miértet.
Thermometer is leírta, Õ sem elõször.
Egyszerûen gondolkodtam?
Minél egyszerûbben gondolkodsz, annál világosabban látod az evidenciákat(!!).
Minél jobban belebonyolódsz, annál távolabb kerülsz a lényegtõl, pedig a jelenség ott van az orrod elõtt.
Az a baj, hogy Te (Ti) statisztikában és számokban gondolkodtok, és nem jelenségeket szemléltek.
"A zonális és meridionális lemezt ismerjük, az nem tartozik most ide."
Micsodaaaa?
Pont ebben van a lényeg!
Leírtam milliószor a miértet.
Thermometer is leírta, Õ sem elõször.
Egyszerûen gondolkodtam?
Minél egyszerûbben gondolkodsz, annál világosabban látod az evidenciákat(!!).
Minél jobban belebonyolódsz, annál távolabb kerülsz a lényegtõl, pedig a jelenség ott van az orrod elõtt.
Az a baj, hogy Te (Ti) statisztikában és számokban gondolkodtok, és nem jelenségeket szemléltek.
"A zonális és meridionális lemezt ismerjük, az nem tartozik most ide."
Micsodaaaa?
Pont ebben van a lényeg!
Még annyit az elõzõekhez, hogy tényleg léteznek hosszabb zonális, ill. meridionális túlsúlyú korszakok. A zonális idõszakban kevésbé gyakori a teknõ-beragadás, mert erre épp az a jellemzõ, hogy gyakori a polárfronti expanzió, de a teknõk nehezen tudnak igazán kifejlõdni. Ugyanis gyorsan elõáll a következõ, mely "ráfut" az elõzõre, és az alacsonyabb szélességekre került/ott kialakult ciklont az északnyugatról közeledõ alacsony nyomás "felszippantja"
Ilyenkor általánosan erõs a nyugati drift.
Meridionális túlsúlynál mindennek az ellenkezõje az igaz.
A z-m korszakok feltételezhetõ oka talán az, hogy zonális idõszakban átfogóan nagyobb a féltekei hõkontraszt, meridionálisban pedig kisebb. Csábító az az elképzelés, hogy a mostani meridionális túlsúly kapcsolatban lehet az Arktisz kismértékû felmelegedésével (az é-d-i hõdifferencia csökkenése által) Tehát nem azért fogy a jég fent északon, mert meridionalitás van, ellenkezõleg: azért van meridionális túlsúly, mert fogy a jég.
Ebben egyébként nem feltétlenül kell az emberi manipulációk következményét látni. A légkörzésben vannak nagyon hosszú távú oszcillációk.
Ilyenkor általánosan erõs a nyugati drift.
Meridionális túlsúlynál mindennek az ellenkezõje az igaz.
A z-m korszakok feltételezhetõ oka talán az, hogy zonális idõszakban átfogóan nagyobb a féltekei hõkontraszt, meridionálisban pedig kisebb. Csábító az az elképzelés, hogy a mostani meridionális túlsúly kapcsolatban lehet az Arktisz kismértékû felmelegedésével (az é-d-i hõdifferencia csökkenése által) Tehát nem azért fogy a jég fent északon, mert meridionalitás van, ellenkezõleg: azért van meridionális túlsúly, mert fogy a jég.
Ebben egyébként nem feltétlenül kell az emberi manipulációk következményét látni. A légkörzésben vannak nagyon hosszú távú oszcillációk.
Ráadásul az elmúlt fél évben elmaradt a másfél hónapos rendkívül száraz és rendkívül csapadékos idõszakok sokasága, amelyeket Floo szokott említeni.
Pl. A tavalyi rendkívül csapadékos július után jött 4 db kiegyensúlyozott hónap ( augusztus -november között nagyjából átlag közeli volt a 4 havi összeg, és egyik hónap sem produkált kiugróan száraz, sem kiugróan csapadékos idõjárást.
A rendkívül csapadék szegénység pedig nov. 20. óta tart országosan, lassan már 2 és fél hónapja, tehát máris tulléptük a másfél hónapos limitet.
2011-2012. példájára simán tarthat sok-sok hónapon, esetleg éveken át a száraz, átlag vagy jóval átlag alatti idõszak, amit csak néha törhet meg egy-egy csapadékosabb hónap.
Ugyanúgy csapadékosabbra is válthat, így a dolgok inverze valósulhatna meg.
Pl. A tavalyi rendkívül csapadékos július után jött 4 db kiegyensúlyozott hónap ( augusztus -november között nagyjából átlag közeli volt a 4 havi összeg, és egyik hónap sem produkált kiugróan száraz, sem kiugróan csapadékos idõjárást.
A rendkívül csapadék szegénység pedig nov. 20. óta tart országosan, lassan már 2 és fél hónapja, tehát máris tulléptük a másfél hónapos limitet.
2011-2012. példájára simán tarthat sok-sok hónapon, esetleg éveken át a száraz, átlag vagy jóval átlag alatti idõszak, amit csak néha törhet meg egy-egy csapadékosabb hónap.
Ugyanúgy csapadékosabbra is válthat, így a dolgok inverze valósulhatna meg.
A minap én is azon gondolkodtam a vitátok kapcsán, hogy vajon mi lehet a makrocirkulációs oka a kétségtelenül meglevõ "kinyitják a csapokat-elzárják a csapokat" kettõsségnek. Én is a zóna-meridia táján kötöttem ki, de kissé máshogy látom a helyzetet, mint Te.
Véleményem szerint 2 idealizálható szélsõ állapot van. Az egyik a zonalitás, mikor felgyülemlik az é-d-i hõdifferencia. Ilyenkor az alacsony nyomások, csapadék, gyors áramlási zónák, és a hideg fenn vannak északon (a meleg meg lent délen) Az indexértékek magasak. Nálunk ilyenkor vagy csendes, vagy legfeljebb kissé változékony, jobbára száraz az idõ.
Meridionális fázisban mindennek az ellenkezõje áll elõ. Ilyenkor a ciklonok és a csapadékzónák, a gyors áramlások, valamint a sarki légtömegek lenyomakodnak a mi szélességünkre (teknõ)
Igaz, ott van a számtalan "hibrid" lehetõség, ilyen-olyan félblokkok, félzónák. Ez azonban nem változtat azon, hogy idõjárásunkban elvileg és potenciálisan 2 véglet van: mikor sok esik, és mikor nem esik egyáltalán. És ezek a Namias-ciklusnak megfelelõen többé-kevésbé periodikusan váltják egymást.
Ez a kettõsség Európában dél és kelet felé haladva mind kiélezettebb. Északnyugat-Európát gyakran eléri a polárfronti expanzió (tehát, mikor a gyors áramlások és alacsony nyomások dél, délkelet felé helyezõdnek), mert a gyengébb, kevésbé kifejezett is eléri.
Viszont nálunk, és fõleg tõlünk délkeletre már csak a komolyabb expanziók, teknõk tudnak érvényesülni. Ezek gyakran be is ragadnak, mert északnyugatról nem jön újabb, amivel fuzionálhatnának. Talán emiatt van országunk hírhedten rapszodikus csapadékeloszlása.
Véleményem szerint 2 idealizálható szélsõ állapot van. Az egyik a zonalitás, mikor felgyülemlik az é-d-i hõdifferencia. Ilyenkor az alacsony nyomások, csapadék, gyors áramlási zónák, és a hideg fenn vannak északon (a meleg meg lent délen) Az indexértékek magasak. Nálunk ilyenkor vagy csendes, vagy legfeljebb kissé változékony, jobbára száraz az idõ.
Meridionális fázisban mindennek az ellenkezõje áll elõ. Ilyenkor a ciklonok és a csapadékzónák, a gyors áramlások, valamint a sarki légtömegek lenyomakodnak a mi szélességünkre (teknõ)
Igaz, ott van a számtalan "hibrid" lehetõség, ilyen-olyan félblokkok, félzónák. Ez azonban nem változtat azon, hogy idõjárásunkban elvileg és potenciálisan 2 véglet van: mikor sok esik, és mikor nem esik egyáltalán. És ezek a Namias-ciklusnak megfelelõen többé-kevésbé periodikusan váltják egymást.
Ez a kettõsség Európában dél és kelet felé haladva mind kiélezettebb. Északnyugat-Európát gyakran eléri a polárfronti expanzió (tehát, mikor a gyors áramlások és alacsony nyomások dél, délkelet felé helyezõdnek), mert a gyengébb, kevésbé kifejezett is eléri.
Viszont nálunk, és fõleg tõlünk délkeletre már csak a komolyabb expanziók, teknõk tudnak érvényesülni. Ezek gyakran be is ragadnak, mert északnyugatról nem jön újabb, amivel fuzionálhatnának. Talán emiatt van országunk hírhedten rapszodikus csapadékeloszlása.
Az a baj, hogy nagyon egyszerûen gondolkodtál: egyféle helyzet áll fent sokáig. De miért ne lehetne nálunk 4-5 teljesen különbözõ felállásból csapadékszegény idõszak? Mi van, ha ez a 4-5 felállás váltogatja egymást? Mind merõben különbözõ, csak nálunk egyikbõl sincsen rendes csapadék. És szépen váltogatják egymást a helyzetek. Ahogy most is, lassan 2 hónapja.
Ráadásul leírtad, hogy egy helyen sok esik, másik helyen kevés, halmozottan sújtja, stb. ez mind szép és jó, érti mindenki, de - ezután ezt írod:
"Így nagyobb az esélye, hogy nagyon száraz idõszakot nagyon csapadékos követ." Miért??? Hol van az ok-okozati összefüggés? Miért nõ az esélye, hogy közeledik a csapadékos idõ?! Kihagytál egy fontos logikai lépést a részletes helyzetleírás és a következtetés között. A miért-et! Várom a miért-et!
A zonális és meridionális lemezt ismerjük, az nem tartozik most ide.
Ráadásul leírtad, hogy egy helyen sok esik, másik helyen kevés, halmozottan sújtja, stb. ez mind szép és jó, érti mindenki, de - ezután ezt írod:
"Így nagyobb az esélye, hogy nagyon száraz idõszakot nagyon csapadékos követ." Miért??? Hol van az ok-okozati összefüggés? Miért nõ az esélye, hogy közeledik a csapadékos idõ?! Kihagytál egy fontos logikai lépést a részletes helyzetleírás és a következtetés között. A miért-et! Várom a miért-et!
A zonális és meridionális lemezt ismerjük, az nem tartozik most ide.
Ez nem más, mint a hosszú amplitúdójú, alig elmozduló Rossby-hullámok esete. A következmények kézzelfoghatók: hosszú száraz és hosszabb csapadékos idõszakok váltják egymást, ebben semmi következetesség, periodicitás nincs. Ám hogy mi okozza a jellemzõen meridionális és a jellemzõen zonális, akár több évtizedes periódusok váltakozását, azt bizony nem tudom. Olvastam pár részelméletet. mindegyikük kapizsgál valamit, de ´AZ´átfogó magyarázatról nem tudok. Ha pedig netán létezik és elkerülte a figyelmemet, MEA CULPA
Elmélet az éppenséggel van rá!
"Telóról vok", igy csak röviden: a meridionálisabb, egy helyben hosszabb ideig elidõzõ anticiklonok uralma esetében nyilvánvaló, hogy ahol nem anticiklon van, ott ciklon, vagyis csapadék.
Ez oda hat, hogy egyik helyen sokáig nem esik vagy kevés, másik helyen meg sokáig esik.
Illetve mivel kimerevített áramlási helyzetek vannak, igy ugyanazon térségben ugyanazon tipusú idõjárás ismétlõdik, halmozottan sújtva az adott részt.
Igy nagyobb az esélye, hogy nagyon száraz idõszakot nagyon csapadékos követ.
A zonalitással gyakrabban tûzdelt idõszakokban a dinamikusabb nyugat-keleti áramlás ezt nem vagy csak ritkábban engedi meg.
Pontosabban akkor is van ilyen, csak az a zonális idõszak jellegzetessége, hogy pl. Medárd (a tavasszal gyorsabban melegedõ szárazföld és a hidegebb óceán miatt elkezdõdik egy frontokban gazdagabbb idõszak, az egymás után gyorsan vonuló frontok gyakori csapadékot eredményeznek) idején sokat esik.
Zonalitás idején jobban van évszakos jelleg.
Márpedig a dinamikus nyugati áramlás drasztikusan eltûnt, visszaesett, gyengült.
Most totál esetleges, hogy mikor hol trónol egy anticiklon hetekig, hónapokig valahol.
Vagy egy ciklon mikor ragad be hasonlóképpen.
Ez az elméleti része.
"Telóról vok", igy csak röviden: a meridionálisabb, egy helyben hosszabb ideig elidõzõ anticiklonok uralma esetében nyilvánvaló, hogy ahol nem anticiklon van, ott ciklon, vagyis csapadék.
Ez oda hat, hogy egyik helyen sokáig nem esik vagy kevés, másik helyen meg sokáig esik.
Illetve mivel kimerevített áramlási helyzetek vannak, igy ugyanazon térségben ugyanazon tipusú idõjárás ismétlõdik, halmozottan sújtva az adott részt.
Igy nagyobb az esélye, hogy nagyon száraz idõszakot nagyon csapadékos követ.
A zonalitással gyakrabban tûzdelt idõszakokban a dinamikusabb nyugat-keleti áramlás ezt nem vagy csak ritkábban engedi meg.
Pontosabban akkor is van ilyen, csak az a zonális idõszak jellegzetessége, hogy pl. Medárd (a tavasszal gyorsabban melegedõ szárazföld és a hidegebb óceán miatt elkezdõdik egy frontokban gazdagabbb idõszak, az egymás után gyorsan vonuló frontok gyakori csapadékot eredményeznek) idején sokat esik.
Zonalitás idején jobban van évszakos jelleg.
Márpedig a dinamikus nyugati áramlás drasztikusan eltûnt, visszaesett, gyengült.
Most totál esetleges, hogy mikor hol trónol egy anticiklon hetekig, hónapokig valahol.
Vagy egy ciklon mikor ragad be hasonlóképpen.
Ez az elméleti része.
Rudolfking!
Innen indultunk:"Ugyanakkora eséllyel lehet szárazabb a folytatás."
Virtuális fogadás elsõre!Nevesítettem az elmúlt idõszakot decemberre és januárra a könnyebb követhetõség miatt.Január természetesen megelõlegezett ,még változhat csapadékilag.
Tehát 2 egymást követõ hónap csapadékának viszonyításában egyeztünk meg végül is és Gyõrre.A Bazsa által írt szárazabbat vegyük hasonlóan száraznak ,hogy könnyítsünk picit az értelmezésen.
Két lehetõségben egyeztünk meg a csapadék számítását nézve:vagy a 2 hónap össz. csapadékát vesszük (kb.:12 mm ) vagy az átlaghoz képest leesettet ami kb.17 % Gyõrre vetítve az említett idõszakban.
A következõ idõszak február ,március átlagos csapadéka kb. 62 mm ,tehát a hasonlóan száraz ennek a 17%-a azaz 10,5 mm vagy az alatt.Vagy az össz.csapadék is játszhat 12 mm.
Ha ugyanakkora az esélye akkor ezt a fogadást egész évben lehet tartani 2 havi ciklusokban ,természetesen az átlaghoz viszonyítva nem az össz.csapadékhoz.
Innen indultunk:"Ugyanakkora eséllyel lehet szárazabb a folytatás."
Virtuális fogadás elsõre!Nevesítettem az elmúlt idõszakot decemberre és januárra a könnyebb követhetõség miatt.Január természetesen megelõlegezett ,még változhat csapadékilag.
Tehát 2 egymást követõ hónap csapadékának viszonyításában egyeztünk meg végül is és Gyõrre.A Bazsa által írt szárazabbat vegyük hasonlóan száraznak ,hogy könnyítsünk picit az értelmezésen.
Két lehetõségben egyeztünk meg a csapadék számítását nézve:vagy a 2 hónap össz. csapadékát vesszük (kb.:12 mm ) vagy az átlaghoz képest leesettet ami kb.17 % Gyõrre vetítve az említett idõszakban.
A következõ idõszak február ,március átlagos csapadéka kb. 62 mm ,tehát a hasonlóan száraz ennek a 17%-a azaz 10,5 mm vagy az alatt.Vagy az össz.csapadék is játszhat 12 mm.
Ha ugyanakkora az esélye akkor ezt a fogadást egész évben lehet tartani 2 havi ciklusokban ,természetesen az átlaghoz viszonyítva nem az össz.csapadékhoz.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Vasárnap itt az újabb hullámzó front
Időjárás-változás | 2025-09-12 13:30
Szabályzat