Meteorológiai társalgó

Ezek szerint itt mindenki meteorológus, mert a meteorológiával foglalkozik? Ne viccelõdjünk.

Klímakutató vs. klímát kutató, klímával foglalkozó.
Meteorológus vs. meteorológiával foglalkozó, idõjárást kutató.
Foglalkozás vs. hobbi.
Profi vs. amatõr.

Remélem, megvan a különbség?
Egy komoly követelményekkel járó foglalkozás jogtalan bitorlása -fogalmazzunk nagyon finoman- nem szép dolog.
Az emberünk egy klíma kutatásával foglakozó valaki, de nem ez a végzettsége, nem ez a szakmája.

A nagyon kellemetlen a dologban egyébként az, hogy az említett Robi -és tudtommal senki más az itt jelenlévõk közül- nem nyilatkozott se tévének, se újságnak klímakutatóként. Mivel nem klímakutatók.

Aztán itt le is zárnám a dolgot. Te tiszteld benne a klímakutatót vagy, amit akarsz, ez legyen a te gondod.


Ne csak off legyen: hideg van, a zúzmara most kezd lassan lehullani a fákról. Takt. -4,2 °C.

Látom, hogy ez a klímakutató kifejezés izgat téged. Mivel semmilyen tudományos fokozatot nem tett mellé, ezért ez a kifejezés igaz is. Ha azt írta volna, hogy klímakutató adjunktus, iskolai és tudományos elõképzettség nélkül, akkor valóban csalás íze lenne a dolognak. Csak az a bibi, hogy kutató lehet az is, akinek nincs elõképzettsége, mert autodidakta módon képzi magát. Az én szememben Kerekrobi szintén klímakutató, mert méréseket végez a töbörben, veszi a fáradságot és rögzíti az adatokat. Ha neked problémád van azzal,hogy egy amatõr is végezhet a tudomány számára hasznos, és esetleg akár a klímatudomány terén hasznosítható dolgokat, akkor te baromira rossz helyen jársz, mert ez az AMET által üzemeltetett oldal. Akkor ennyi erõvel röhögd ki az elõrejelzést is, mert azt is egy amatõr írta...

Ippeg ojane...

Ojanizévagy...

Örvendek, hogy sok okosat hallottál Endrétõl.
Egy valódi klímakutatótól lehet is.


Hú, de nagy szerencsém, hogy nem vagy moderátor.


Bazsa!
Az nem kifejezés, hogy milyen irigy vagyok rá.

Biztos irigy.

Ez valami mánia nálad? Egy trolltól is többet várna az ember. Én személy szerint nagyon sok okos, és hasznos dolgot tudtam meg az Endre által a meteorológiával kapcsolatban. De tõled csak mások b@szogatását. Kicsit uncsi vagy. A moderátor helyében júliusig megpihentetnélek.

Egy klímakutatótól valóban többet vár az ember.

Hangsúlyozom: egy klímakutatótól.

A leírtakkal nincs vitám, korrekt ismertetése a mechanizmusnak. De az idõjárás ilyen "mechanizmusai" is kilendülnek néha, mint ahogy láttuk az Athéntól délre fekvõ tengerparti település hórétegét; ilyenkor ideig-óráig gyõz a betört hideg a tenger melege felett. Azután visszaáll a szokott folyamat és nyoma sem marad a hidegnek. Nálunk ez - ahogy írtad - lassabb, nem beszélve a medence-hatásról.
Vitám azzal van, ha valaki egy - egy idõjárási momentummal akar cáfolni tendenciákat.
Erre írtam, hogy egy klímakutatótól az ember többet vár, ami most át is jött.

Egy 5 méter magas olajfát vagy babért megvéd?
Ahhoz jó kis hónak kell esnie.
A hóval ott az a baj, hogy összezúzza az örökzöldeket.

A hóból is esik ott ilyenkor bõven ami megvédi az alákerülõ növényeket általában.

Na itt az egyik legnagyobb tévedés!
Egyrészt a mediterrán klíma ott van, ahol a Földközi-tenger víztömege befolyásolja a hõmérsékletet.
Mivel a tenger nem nagyon fog elmozdulni, igy a tõle függõ klimatikus terület sem fog északabbra tolódni.
Másrészt az éghajlati területek egyik jellemzõje a növénytakaró.
A mediterrán területek azért birnak fagyérzékenyebb növénytakaróval, mert a tenger által tárolt hõ télen nem engedi a halálos küszöb alá a hõmérsékletet.
És a halálos küszöböt mikor közelíti meg vagy éri el a hõmérséklet?
Pont az ilyen téli markáns hidegbetörésekkor.
A telek átlag T-je ebbõl a szempontból nem számít, az évszázad legenyhébb telén is lehet egy -20 fokos 850-es sarki hidegbetörés havazással, ami után a nyugalomba jutott hideglevegõben 3 napig -25 fokok vannak.
Aztán hiába magas a tél átlaga, ha azon a 3 napon rommá fagynak a fagyérzékeny növények.
A mediterrán klimaterületeken a tenger temperáló hatása óvja meg a növényzetet az ilyen esetekben, illetve tartja magas átlagon a hõmérsékletet.
Na meg az Alpok, ami sokszor levágja a lábát a hidegnek.
1985-ben nem vágta le, Olaszországban is -20 fokok voltak.
Ültetvények fagytak ki.
Csak amig ott 30-40 évente van ilyen, itt akár két egymás utáni éven is bekövetkezik, sõt akár egy hónapon belül is.
A mediterrán klimában a nappal -4,-5 fokos, akár 1-2 hétig fennálló hidegpárna is ismeretlen, szintén a tenger miatt.
Szóval amig nem önti el a tenger a Kárpát-medencét, addig a mediterrán klima nem fog ide tévedni.
Ezért hiába lett magasabb az átlag télen.
Fõleg, hogy lehet egymás után több olyan tél, hogy az ide behurcolt mediterrán növények rommá fagynak, ott még mindig ott lesz a tenger.

A stíluson lehet vitatkozni, de...
Mi számít jobban: egy-egy markáns hideg betörés, vagy a telek átlag T-je?
Egy magát klimatológusnak tartó személlyel szemben joggal vannak elvárások.

Mondjuk Dél-EU és Afrika medence nélkül, is nagyon kemény.

Mai nap valahogy így nézett ki: Link Töredék a kék, a piroshoz képest, mondjuk mi pont beleesünk. Köszönhetõen a medencénknek a tél nagyobb részében.

Naja, én ezt öregkori megtévelyedésnek tudtam be, és gyorsan el is felejtettem...

Mondjuk Németh Lajos jobb lenne, ha kevesebbet nyilatkozna, mert tényleg észbontó nagy hülyeséget mondott.

A klímaváltozás "is" jó üzlet.

Az ilyen térképek láttán Link mindig eszembe jut a "szakemberek" nyilatkozata, hogy a mediterrán klima északabbra tolódik meg hasonlók.
Hogy az 1500 méter feletti hóesésrõl ne is beszéljünk.