Meteorológiai társalgó

Nem vagyok szakértõ, csak azt írtam le, amit tanultam (nagyon régen volt már, Növényszervezettan, az is csak 1 félév). A 0°C alattot úgy értettem, hogy akkor már megfagy a víz, persze ehhez -1-2 °C nem minden esetben elég, lásd korábbi hozzászólásomat.

Néhány hónapja komoly Moderátori fórumos vita volt a Meteorológiai társalgó színvonalát illetõen, hogy a béka segge alatt van, és a bezárás fenyegeti.
Ha alacsony a színvonal és a sírás meg a nyavalygás megy csak, akkor az a baj, ha komolyabb témáról van sok írás, akkor meg az.
Van akinek nem lehet eleget tenni...

0,-1 fokon még nem fagy el a barackvirág.

Ez is jól mutatja az erre (is) vonatkozó szakmai nívót Link (a képek nem jönnek be, nem elérhetõ a képtáram, majd talán késõbb)

Az a baj, hogy a szakemberek sem értenek egyet bizonyos témákban, pl.:

"A barackvirág 0°C alatti hõmérsékleten elfagy, ehhez nem tudnak adaptálódni, a víz megfagy, a jégkristályok felhasogatják a sejtmembránokat."

"A kajszivirágok pl. -2-3 foknál már lefagynak. Abban az esetben bírnak csak ki ennél hidegebbet, ha elõtte huzamosabb ideig nagyon szeles száraz idõ volt, nagyon dehidratálva vannak a növények, és kevesebb víz van a szöveteikben."

Akkor hány foknál is fagy el a barackvirág? Én már nem értek semmit, megyek is inkább dolgozni.

Értem én. Igazából arra írtam -amirõl tapasztalatom is van, hiszen a szenzor sokáig éppen a kajszin lógott-, hogy néhány órás -1, -2 °C nem fagyasztja le a virágait.

Az árvácska is szétfagy majd mintha mi sem történt volna virágzik. A fagyra érzékenyebb helyeken a helyiek olyan fákat, virágokat, zöldségeket ültetnek amelyek elviselik a fagyot(esetleg késõbb kezdik ültetni) vagy rizikót vállalnak, h pl 10-bõl 7-9-szor elfagy a kajszi, ha a patak mellé ülteteik a völgy alján. Úgy tûnik, h unalmasabb idõkben mindig vissza-vissza gyûrüznek a "floozungok".
Tényleg, és azt tudtátok, h a légköri energia több mint 95%-a így vagy úgy de a Napból származik, sõt a sûrûség különbség miatt a melegebb-ritkább levegõ egy hideg közegben felfelé törekszik.

Robi: Ezt ennél szebben és diplomatikusabban azt hiszem még senki sem fogalmazta meg! Tökéletesen egyetértek, persze ettõl függetlenül egy-két perc, óra, nap vagy hét múlva úgyis brutális erõvel rácsoldálkoznak majd ezekre a dolgokra azok, akinek rá kell csodálkozniuk míg világ a világ

Az egyes fajták között van különbség a fagytûrésben, de nem azért, mert fagyzugba ültette a Pistabácsi, a másik fajtát meg nem.

Mert magasabb a virágok "fagyálló tartalma", ahogy már írtam, pl gondolok a cukrokra.

Ezt ugye nem gondolod komolyan?
Bárcsak ennyire szisztematikus lenne az ember, de 1000 és egy példán át látni, hogy semennyire nem szisztematikus.
Nem is tudom mit írjak erre, mert ez azért nem így mûködik, mint ahogy leírtad.
Pl. Zala-Somogy-Vas megyében rengeteg a szelídgesztenye, de ahány fa annyi méretû, ízû gesztenyével, az általad leírt szelekciónak nyoma sincs, akinek amilyen gesztenye akadt a kezébe, azt ültette el. Én is sokat morgolódok azon, hogy miért nem a nagy gesztenyéjû, édes, a héjukból könnyen kiszedhetõ fajtákat ültették el, mert akkor sokkal jobb minõségû gesztenyék lennének. Szóval az emberek messze nem figyeltek erre, mint ahogy Te ezt leírtad.
Fõleg akkor nem igaz ez, amikor a "paraszt" bemegy az kertészetbe, és vesz egy kajszifát, amirõl gõze sincs, hogy az milyen, vagy ha elültet egy magot és a sógoráét beleoltja, ami éppen olyan, amilyen.
Ha úgy lenne, ahogy leírtad, akkor 2007 május 2-án nem lettek volna milliárdos fagykárok az északkeleti-keleti országrészben, ott is inkább csak a sík és mély fekvésekben.
A kajszivirágok pl. -2-3 foknál már lefagynak.
Abban az esetben bírnak csak ki ennél hidegebbet, ha elõtte huzamosabb ideig nagyon szeles száraz idõ volt, nagyon dehidratálva vannak a növények, és kevesebb víz van a szöveteikben.
Az más kérdés, hogy a fagyzugokban annyival késõbb ébred a természet, hogy a virágzás akár 1-2 héttel késõbb következhet be, viszont annyival hidegebb is tud lenni 1-2 héttel késõbb, mint egy jobb fekvésben.
Ez az 1-2 hetes eltérés például akkor nem következik be, ha a tavasz a télbõl tör be szinte átmenet nélkül, országosan egyszerre lesz mindenhol jóidõ, akkor nincs ekkora különbség, a fagyzugok csak néhány nappal követik a közepes vagy jobb fekvéseket. Ha szépen fokozatosan tavaszodik, mint ahogy lennie kéne, nem havazásból lesz 1 hét alatt +20 fok.

Névvel nevezett gyümölcsfajták vannak, amik elterjedtek országosan, és egy fagyos tavaszi éjszaka után azt tapasztaljuk, hogy a fagyzugokban elfagytak, a dombokon meg nem.
2005 tavaszán volt egy komoly fagy, ami az akácvirágokat levitte a fagyzugokban.
2006-ban a téli MetNet-talin levetítettem azt a filmet, ahol ezt levideóztuk, aki ott volt a talin, láthatta, hogy mennyire éles vonal volt a határa az elfagyott és nem elfagyott virágú fák között.
Fantasztikus látvány volt, a domb közepéig virág nélküli, kopasz fák, majd egy éles vonal felett pedig hibátlan akácvirágzás volt, nagyon elkülönült a kopasz fák és a hófehér virágtömeg.
Nagyon jó lenne, ha úgy lenne, ahogy írod, de ha így lenne, akkor egyáltalán nem is létezne fagykár, mert a dombon az inverzió miatt nincs fagypont alatti hõmérséklet, a fagyzugban meg a gyümölcsfák ellenállnának a fagynak. De sajnos létezik fagykár.

Az idõnként elõforduló, termést károsító fagyok nem jelentenek szelekciót. Amennyiben olyan hatás érné a növényt, hogy az gyökerestül végleg kipusztul, és nem hajt ki újra, akkor igen, csak azok maradnának meg, amik bírják.
Szóval sajnos nem úgy van, ahogy írtad. Bár úgy lenne.

Ugyan! És akkor miért különböztetjük meg a kiváló fagytûrésû fajtákat (Pannónia, Bergamon stb...)? A Pannónia virága nálam nem fagy el -1-2 fokon az tuti.

Így van alkalmazkodás, kiválasztódás. A hóvirág azért nem fagy el, mert olyan anyagokat képes akkumlálni a sejtjeiben, amely lecsökkenti a víz fagyáspontját (pl. cukrok). Ez elvileg a baracknál is mûködhetne, de akkor a fa az összes tartalékát arra fordítaná, hogy megvédje magát a fagytól, ami elég pazarló megoldás, egyszerûbb stratégia az, ha kicsit késõbb virágzik. Pontosan ez az amit evolúciónak, kiválasztódásnak neveznek. Gondolj bele, még a nagyon északi területeken is a téli idõszakban a növények vegetálnak, túlélnek, a virágzás, szaporodás a rövid, melegebb nyári idõszakra tehetõ.

A hóvirág miért nem fagy el 0 fok alatti hõmérsékleten? Nincs benne víz? Vagy nincsenek sejtjei...?

Nem értek a mezõgazdasághoz, az tény, de mindegy is, mert te is ugyanazt írtad le, amit én, csak egy másik mechanizmussal. A virágzás eltolódásának ideje is ugyanúgy ALKALMAZKODÁS és KIVÁLASZTÓDÁS eredménye, így a gondolatmenetem teljesen jó, még ha hülyeséget is írtam.

Nincs olyan elvakult ötlet, hogy bárki ott próbálkozzon.A tundra és a kajszi hazája igencsak messze van egymástól.

A fagy az fagy. A barackvirág 0°C alatti hõmérsékleten elfagy, ehhez nem tudnak adaptálódni, a víz megfagy, a jégkristályok felhasogatják a sejtmembránokat. Ha evolúciós szempontból nézzük a dolgot, akkor úgy lehetséges az adaptáció, hogy olyan egyedek szelektálódnak ki, amkelyeknek pl. magasabb hõmérséklet kell ahhoz, hogy elkezdjenek virágozni, így kisebb eséllyel futnak bele fagyos idõszakba, mivel késõbb virágoznak. Ha jó lenne a gondolatmeneted, akkor már a tundrán is barackot lehetne szedni.

"A természetkutatók többsége még nem olyan régen is azt tartotta, hogy a fajok változhatatlan termékek, és hogy egyenként teremtõdtek. Néhány természetkutató ezzel szemben úgy vélte, hogy a fajok módosulásokon mennek keresztül, és hogy a fennálló életformák a korábbiaknak természetes szaporodás útján létrejött leszármazottai."

Az elsõ mondat Floo, a második vagyok én.

Hogy ezen mit kell magyarázni...

Tételezzük fel, hogy a Tarna-völgy már a helyén van vagy 5867 éve. 5867 évvel ezelõtt egy arra járó parasztnak megtetszett a hely, gondolta elülteti a nála lévõ 12 barackmagot. A növények szépen kikeltek, fejlõdtek, de az elsõ keményebb tavaszi fagykor 6 csemete elpusztult. A többiek túlélték, mert genetikailag úgy voltak kódolva, hogy kibírják azt a fagyot. Aztán pár év múlva el kezdtek virágozni, de nagyon rosszkor ismét jött egy fagyi, oszt 5 fáról úgy lefagytak a virágok, mint a sicc. DE 1 fa genetikailag úgy volt kódolva, hogy neki biza még attól sem lett semmi baja. Látta ezt a paraszt, oszt innentõl kezdve a fagyzugos völgybe csak és kizárólag annak a fának az utódait telepítette, amelyik kibírta a fagyot. Ezek az utódok a mai napig ugyanúgy kibírják a fagyot, mint annak idején az az egy szem õsük, akibe a mindenható természet belekódolta a túlélés mesterségét.

Itt egy jó könyv, nem tudom hallottál-e már róla? Link

Nem hallottál még a növények kódolt emlékezetérõl? Az ott élõ emberek tapasztalatát már nem is említem.

"Fagyzugokban meg nem számít, mert ott fel van készülve a növényzet"

Má hogy hogyan tud felkészülni a növényzet a fagyra, és mit tud a fagyzugi növényzet, amit a dombi nem?
Csak mert ha így lenne, akkor a fagyzugi fagyrafelkészülni tudó növényekbõl kéne oltani, és akkor fagyrafelkészülõs növényeket lehetne ültetni
Mondjuk vegyünk egy kajszibarackfát, ami már most sokfelé virágzik, addigra meg mindenhol olyan állapotba lesz, hogy fagy esetén lehet bajuk.
A virágokat vagy a kis gyümölcsöket a növény lespricceli fagyállóval, vagy saját maga alá begyújt egy gyertyát, vagy esetleg a fagy elõtt kinõnek a lábai és felsétál a dombtetõre?
Ezt a fagyzugnövény felkészülést a fagyra ezt fejtsd ki lécci

Szerintem fölöslegesen linkelgetsz...

0 fokos 850 mellett az esetek 90 százalékában (extrém száraz verziókat kivéve) fagyzugokon kívül már nem lenne veszélyes fagy.

Fagyzugokban meg nem számít, mert ott fel van készülve a növényzet és az emberek is a tavasz közepi fagyokra.

( Link )

A másik meg az, hogy a 850 hPa-s T nem egyenlõ a 2 m-es T-vel...
_____________

Amúgy ma itt kemény 9,5°C volt a Tmin.

Inverzióról hallotál-e?

Szerintem se olyan veszélyes. Csak pár fokkal mutat átlag alatti idõt, az így április elején már nem hinném, hogy komoly fagyokkal járna. Mire odaérünk meg valószínû enyhíteni is fog még rajta pár fokot.

Hmm...Nem értem, épphogy eléri a tagok átlaga a 0 fokot 850, miért is kéne félni a fagykártól???

Remélem, beenyhül, mire rákerül a sor, különben tényleg nem lesz jó... Eléggé felébredt a természet, kezdenek zöldelleni a növények, sõt már a fák is, de abból még nem az összes. Stb... Semmiképpen nem lenne jó hatással fõleg a talaj közelben a mostani felállás, a fák virágai úgy elszállnának, mint a huzat.

Nem túl biztató:
Link
Tartok a fagykároktól.

Ez sem semmi...
Link >>> Link