Meteorológiai társalgó

De lehet, csak hát ugye, ha több a völgy és az északi oldal, akkor több a domb és a déli oldal is.
Nem láttam még olyan dombot, amelynek csak északi oldala lett volna és olyan völgyet sem, ami mellett ne lett volna domb.

Nem lehet, hogy a Zalában több a völgy és az északi domboldal?

Nem unod már?
Ezerötszázadszorra linkeled be és hivatkozol vesszõparipádra.
Már régen túl lendültünk rajta.

András kizárólag a tenyészidõszak definíciójára utalt.

Hát akkor valamit nagyon nemjól figyeltek meg és szerkesztettek meg Link
Ezen kívül sokfelé olvastam, hogy felénk a tenyészidõszak hossza sokkal rövidebb, mint az ország más részein, illetve az országos átlagtól rosszabb. A virágzásra is késõbbi dátumokat írnak ide, mint pl. Szegedre.
A valóságban meg nem így van.
Ha enyhébb a tél, mint másfele, akkor hogy a fészkes fenébe tavaszodhat késõbb?
Van róla sejtésem, hogy miért gondoltak ilyeneket, de amennyit eddig írtam a témáról, Nektek is tudni kellene már.
Pl. sokfelé hallottam, hogy az akácvirágzás idején a méheket a déli országrészbõl elhozzák Zalába, mert hogy itt késõbb virágzik az akác.
Az elmúlt 3 évben voltam a déli országrészben akácvirágzás idején, és totál együtt virágzott az akác itt is ott is, persze, a völgyekben mindkét térségben késõbb.
Tehát hova hozzák a déli méhészek a méheket Zalába?
A völgyekbe, sokszor az északi fekvésû völgyekbe.
Közben akkor már a jobb és közepes fekvésekben ugyanott tart az akác, mint a déli országrész jobb vagy közepes fekvéseiben.
Miközben a Dunántúli dombság déli részein a völgyekben ugyanúgy késõbb virágzik az akác, mint felénk. Hogy miért nem az ottani völgyekbe viszik, azt nem tudom.
2 éve a Tolnai dombság Baranyával, és az Alfölddel határos részein jártam, és úgy le volt maradva az akác, mint a borravaló.
Persze, így, hogy a zalai völgyekbe hozzák a méheket, kialakult a nézet, Zalában késõbb virágzik az akác. Pedig a valóságban nem.
Ugyanígy félrevezetõ az is, amikor hallani a hírekben, hogy Zalában a csapadékos idõjárás miatt el van maradva az aratás, miközben csak a mezõgazdasági szervezõdés elégtelensége és a géppark hiánya miatt van késés, a "papírforma" szerint még rosszabb adottságú Szlovénia magyar területekkel határos részén a hatékonyabb rendszer miatt fényévekkel korábban vetnek, ültetnek, aratnak.
Mivel évek óta behatóan tanulmányozom ezeket a dolgokat, így tudom, hogy az általad említett megfigyelésekre nem sokat lehet adni.
Ha meg a meteorológiai adatokat is beleveszik, akkor meg még a mérésekre sem.

21-es!
Belenéztem már, amint lesz idõm, elolvasom, oszt értekezünk róla

Közben kerekített 20 fok van.

Így van, az egyes növények biológiai nullfokjaival számolnak, ez pl. szõlõ esetében 10°C feletti napi közepek éves összege.

Na, a kanizsai állomás megint kitett magáért, -1,2 fokos minimumot mért.
Közben nálam 4,1, csillagda 7,8 fok.
Mekkora marhaság már az, hogy a vegetációs idõszak kezdetét az utolsó fagytól számítják.
A kanizsai állomáson még április végén is tud lenni fagy egy derült éjszakán (Mint ahogy még május hónapban is több fagypont alatti hidegrekordot tart a lenti és a kanizsai állomás, nem véletlenül gondolták azt, hogy errefelé késõn tavaszodik, persze csak idézõjelben nem véletlenül, mert csak az adat alapján gondolhatták, egyébként ilyet még csak véletlenül gondolni is állatság.), miközben sokszor április végén a korai cseresznye már pirosodni kezdett, és ahol -1 fokot mérnek mondjuk április 18-án, ott is azt megelõzõleg tart. Tehát a vegetáció már régen tart, miközben a szakemberek által az adatokból számított vegetációs idõszak meg még el sem kezdõdött.
Bár nem is tudom, hogy az utolsó fagytól számítják-e valójában, vagy a középhõmérsékletnek kell egy bizonyos értéket átlépnie, de mivel mindkettõ alacsonyabb ilyenkor a mély fekvésekben, völgyekben, így majdnem tökmindegy.