Meteorológiai társalgó

-25 fokhoz hó kell.
A hó alatt meg nem lesz 30 cm mélyen akkora fagy.
A talaj tartós száraz fagy esetén fagy csak át mélyen.
Vagy a két eset kombinációja kell hozzá.
Az tény, az elmult é ekben talajfagy alig volt, amimor hideg volt hó védte a talajd, amikor meg nem volt hó, nem volt tartós hideg, vagy elötte meleg volt a talaj.

Haha-ha! Haha-ha! Kösz az észrevételt, természetesen az "üvegházi mojtetû esete" a "megfejtés". Bár este is repked õkelme!

80-85 %???

Uristen.

Én eddig mindig az enyhe telet pártoltam, de idén jöhetne egy keményebb -25 fok körüli hideggel. Gondolom ez a hideg csak elintézné a migráns poloskákat, harlekin katicákat és a spanyol csigát. A minap ástam és kb 20 cm mélyen találkoztam a csigák elvermelt csoportjaival. Amennyiben 30cm mélyen át fagyna a talaj csak elpusztulnának ezek a dögök.

Meg a biciklisek is kiveszik a részüket,igaz köpködnek is miatta.

Nem hiszem, ez megbízhatóbb

Körülbelül ez lehet...

Forrás?

Van ebben is igazság ,nem is kevés. A kemény tél szelektál, és ez így van jól! De mi van ha a növényeinket télire üvegházakban, temperált körülmények között teleltetjük, illetve a globális kereskedelem kapcsán hatalmas raktárakban tároljuk a polcokra kerülésig? Vagy fûtött sátrakban termelünk télen is! A kártevõk egy jó része fajspecifikus lévén, követi télire a gazdanövényt. Vagyis beköltözik a kellemes áttelelést biztosító helyekre. Így aztán tavasszal nagyságrenddel több áttelelt formáljuk indul a "szezonnak". Mivel a gazda védekezni kényszerül akár télen is az üvegházban, a vegyszer rezisztencia is erõsödik...és így máris ördögi körbe kerültünk, amibõl piszok nehéz lesz kimászni! (pl:az üvegházi molytetû este !)

Vagy egy szülésszel... A szülések 80-85%-a hidegfront betörésekor indul meg...

az agyi érkatasztrófák zöme is erõs hidegfront betörésekor történik...

Az elsõ gondolattal abszolut egyetértek. Nekem a másik nagy-nagy kedvencem, amikor azt bizonygatjuk, hogy csak a tartós meleg viseli meg az emberi szervezetet, a heti 3-4 front, vagy egy órák alatt lezajló 10-15 fokos lehûlés pedig csupa pozitív hatásokkal járó isteni adomány. Érdemes errõl elbeszélgetni egy kardiológussal.
Az elmúlt 30 nap csapadék anomáliája igencsak változatos képet mutat. Miközben a nyugat Dunántúlon az átlagosnál kevesebb csapadék hullott, addig a dél alföld és északkelet 30-50, helyenként 60 mm pluszban van.

Egyébként elgondolkodott már valaki azon, hogy az autók, a forgalom mennyi rovarral, bogárral végez éves szinten? És ha ez nem lenne, vajon mennyivel több szárnyas kis élõlény lenne a világon?

Még emlékszem nyáron, egy esti bakonyi túra után jött ez szóba, mikor eltûnt a kocsi eleje a bogarak alatt.

A kártevõ téma a kedvencem, az elmúlt évek enyhe telei után ha igaz lenne a tél és a kártevõk olyan mértékû kapcsolata, mint azt állítják, akkor már fûnek sem lenne szabad lennie.
Tény, biztos több kártevõ van, mint ha minden télen -20,-25 fokok lennének hó nélkül száraz faggyal, de nincs annyi, mint amivel riogatnak.
Ez a kártevõriogatás lehet a permetszergyártók lobbija is.
Más kérdés, hogy a kártevõk szaporodása nem csak az idõjárás és a tél függvénye, hanem a kereskedelemmel rengeteg kártevõt hurcolunk be olyan helyekre is, ahol elõtt nem volt.
A kertészetek, a vetõmagok, a kamionforgalmak országokat terítenek be évek alatt kártevõkkel, azok meg köszönik szépen, szaporodnak és pusztítanak!
A télre meg tesznek nagyokat!

Aztán ott van az idei év. Februárban rekordmeleg volt és rekordcsapadék. A sok ború meg esõ miatt alig fagyott, mégsem sütkérezhetett senki a napon a márciusnak beillõ átlaghõmérséklet ellenére. Már félidõnél borítékolták sokan, hogy bolygónk legmelegebb éve lesz az idei, meg Magyarországon szintén (Tavaly is azt hozták ki, hogy a 2015-ös a legmelegebb amióta mérik), aztán itt van az utóbbi 90 nap, ami nálunk csak az átlagot hozta. Már most idõarányosan hidegebb lehet hazánkban, mint tavaly, pedig a nyár elején még tényleg rekordmelegnek állt a zászló.
Az enyhe tél alapján arról is szó volt, hogy annyi kártevõ lesz az idén, hogy arról koldulunk. Közben az utóbbi évtizedek legjobb termésû éve fenyeget a szántóföldi kultúrák terén. Kíváncsi vagyok, hogy az élelmiszerdrágulást ennek ellenére az idõjárásra fogják-e ?

Azért itt van egy dolog, ami miatt nem ennyire egyértelmû a dolog.
Az átlaghõmérséklet és az idõjárás nem feltétlenül van egyenes arányban egymással, vagyis a magasabb átlaghõmérséklet nem feltétlenül jár jobb idõvel, és az alacsonyabb átlaghõmérséklet rosszabbal.
Gondolok arra, hogy ha a hónap elsõ harmada vagy fele nagyon hideg, mint most, aztán utána a hónap második fele meg átlagos, vagy épp olyan idõvel telik, ami magasabb átlagot hoz, de mondjuk rosszidõ (borult ég, igy nem csökken a hõmérséklet éjjel, az átlag magasabban alakul), akkor kijön egy vacak, hidegnek megélt idõjárású október átlagosra.
Közben meg egy napos, de a derült éjszakák miatt éjjel erõsen lehülõ idõszak miatt tud lenni átlagos úgy, hogy viszonylag napos, jó idõ van.
Ez az évekre kivetítve is igaz.
Erre jó példa, hogy 2014-es év 1901 óta a legmelegebbnek bizonyult, közben meg nem vagy csak alig érett meg a szõlõ, borzalmasan rossz évjárat lett a boroknál.
Persze biztos voltak kivételek, meg szubjektív hogy mi a rossz évjárat a borászatoknál, meg ki tudja ki mit mutyikolt, de a rekordmagas éves átlaghõmérséklethez képest mindenképpen döbbenetesen rosszul érett, illetve nem érett a szõlõ.
Ha ezt 1679-bõl hozzák mint példát, hogy akkor olyan év volt hogy nem érett meg a szõlõ, biztos mindenki arra gondolt volna, hogy micsoda hideg év lehetett.
Aztán nem!
Elég volt hozzá a sok csapadék, a sok borult éjszaka, a magas minimumhõmérsékletek magasan tartották az átlagot, így lettek magas átlagok.
Viszont a szõlõ érésének szempontjából nagyon rossz év lett.
Ez nagyon elgondolkodtató a gyümölcstermesztés kapcsán, fõleg ha a szakirodalmakat összevetjük a valósággal...

Ott volt azt hiszem a 2013-as tél, ami véig havazott ész nélkül, mediterrán ciklon mediterrán ciklont ért, nagyon hideg idõjárásúnak hatott, közben meg átlagos vagy kicsivel átlag feletti lett az évszak.
Aztán utána jött a tavasz, ha emlékszel márciusban havazott végig, április 1-én is esett még a hó, április elsõ hete után lett tavaszi idõ.
Szóval egy havazós, hidegrekordokat döntögetõ március után a tavasz átlagnál melegebb lett, mert a másik két hónap meg melegebb lett.
Egészen pontosan a március 2 fokkal hidegebb lett, mint az átlagos, majd az április meg 2 fokkal melegebb.

Szóval hogy az az átlag hogyan jön ki, milyen idõjárás okozza az adott átlagot, az nem mindegy!
De tény, igazad van, hogy mindenki sír a magasabb átlag miatt, majd ha alacsonyabb átlagú idõszakok jönnek, akkor majd mindenki visszasírja a magasabbat.

A hónap második felében azért elég rendesen csökken maga az átlag, így hiába nagy most még a negatív anomália, az azért fogyhat rendesen még akkor is, ha csak ilyen idõ marad. Szombathelyen pl. most 9,6 fokon áll a havi átlag, míg a 30 éves teljes októberi 9,8 fok. Bár az igaz, hogy nagyjából ez a nyugati-északnyugati rész volt a melegebb eddig, és a folytatásban is ez lehet, úgyhogy az ország középsõ és keleti felén azért nagyobb eséllyel összejöhet a -1 fok alatti negatív anomália.

De ha a mostani GEM jön be, akkor itt sem lesz meleg, 29-ére síkvidéki hóesélyt mutat a nyugati határszélre.

Persze ha csak a tél lenne cudar hideg, akkor azt még elviselnék páran!

Bennem ez úgy nagy általánosságban szokott felmerülni. Azaz hogy a manapság élõ generációk - akiktõl persze folyton a sírást hallani, ha egy kicsit is hûvösebb idõ van, mint az évszakos átlag - fel sem tudják mérni, hogy micsoda piszok szerencséjük is van, hogy olyan évtizedeket élünk meg most már sorozatban, ahol rendre az a kérdés, hogy az év végén a középhõmérséklet 11 °C lesz-e vagy megközelíti a 12-t...

Azért akik a klímával foglalkozunk, jól tudjuk, nem volt ez mindig így - nem is kell olyan nagyon sokat visszarepülni az idõben (pl. akár 1985-ig), hogy olyan évet találjunk, amikor azon mehetett a matek, hogy az éves közép inkább a 8 °C-hoz vagy a 9-hez lesz-e közelebb. Õszintén nem tudom, mi történne itt az emberekkel, ha egy ilyen hideg év elõfordulna ismét, többen szerintem komolyan megfontolnák, hogy elköltöznek melegebb éghajlatra...

Ha nem lesz erõsebb lehûlés a hónap végéig, és marad a mostani hõmérséklet, akkor október egyébként simán kijöhet majd átlagosra végül. Ahogy néztem, most 8-12 fok között vannak a havi átlagok, míg a 30 éves átlag 10-11 fok körüli a hónapra. Sõt, ha bejönne egy pár napos 15-20 fok körüli idõszak, akkor az ország egyes területein még pozitív anomália is összejöhet. Hiába alacsonyak a maximumok, a minimumok elég magasak többnyire.