Meteorológiai társalgó

Bocs, nem jött át. Persze, mindig van durvább. Ez most épp aktuális volt, plusz az idõjáráshoz is köthetõ, ezért osztottam meg.

Az E/1 elbeszélés az többnyire üt. Itt ugye megszólaltatni sem sikerült a szenvedõ felet, gondolom, mély nyomot hagyott benne a dolog.

Félelmetes, amikor nem te irányítasz, és az életed múlik rajta. Nem repülök, de hegyen zuhantam már le, és csak a vakszerencsének köszönhetem, hogy elmesélhetem. Az én esetemben ugyan én voltam a láma, de az biztos, hogy Természet anyánk nem viccel.

Humornak szántam. Azért, mert az általam linkelt történet közvetlenül leírja az eseményeket E/1-ben és így még félelmetesebb. Nem is kérdés, hogy ijesztõ. Amúgy tavaly július 8-án a pesti szupercella alatt-mellett repültünk el hazafelé Németországból. Maradjunk annyiban, hogy többen sikoltoztak félelmükben a turbulencia miatt. Van viszonyítási alapom, még ha nem is olyan durva.

Kellemes hétvégét!

Miért ne olvassam? (megtettem) Talán ez már annyira durva, hogy nem tudnám feldolgozni? (fel tudtam). Bocs, ha a sztori nem ütötte meg az ingerküszöbödet. Nekem már a felhõk között készült fotók miatt is megérte megnézni.

Elég régóta vagyok a Metnet tagja, ennek ellenére nem téptem a hajam, hogy mekkora baromságokat írt. Persze egy meteorológiához jobban értõ biztos ízekre tudná szedni szakmailag a cikket. Szerintem viszont az átlagember számára vállalhatóan vázolta a viszonyokat. Nehéz olyan újságírót találni aki egyszerre ért a meteorológiához és a siklóernyõzéshez. Ha pedig maga az érintett írta volna le a sztorit (nem akart nyilatkozni), akkor valszeg egy hasonló beszámoló lett volna belõle, mint amit linkeltél.

Na, ez nem lehetett egy gyenge kaland:

Link