Meteorológiai társalgó

Tehát tornádó közelében nem kell meglepõdnünk, ha kihullik a fejünk fölé a távolabb lévõ tó víztartalma hal, meg béka esõ formájában.
Undorodom a halaktól, ( a békáktól már nem annyira ), szóval ha erre kerülne a sor, óriás sebességgel spuriznék fedett helyre.
Azért egyszer megnéznék élõben egy ilyet. Csak aztán gyõzzük takarítani a sok állati tetemet.

Ha ilyen nehéz elolvasni azt a hozzászólást a bejegyzés alatt, amit már 2-szer mondtam, ám legyen, bemásolom ide is:

"Érdekes a téma, de engedjetek meg némi kritikát. A színek nem "csak a fény valamely felületen történõ megtörésébõl keletkezõ jelenségek", az égbolt színeiben lényeges szerepe van a fény szóródásának és elhajlásának is. Ha a napfény közvetlenül érne el hozzánk fehér színû lenne, de minden közeg, határfelület amin áthalad módosíthatja a színét. Az égbolt azért kék, mert a látható fény ezen szakasza könnyebben szóródik, mint a többi szín. Épp ezért nem igaz az, hogy "Amennyiben ezek a pirosas, narancssárgás sugarak megfestik a kék színû tárgyakat, - esetünkben a zivatar belsejében lévõ kék színû eget – zöldeskékké, zölddé színezik azt." A kék ég ugyanis nem tárgy, nem lehet megfesteni. A zivatarfelhõ belsejében elõforduló zöld szín egész egyszerûen abból származik, hogy a pillanatnyi környezeti hatások a felhõ adott részébõl érkezõ fénybõl a látható spektrum többi részét elnyelik, vagy kiszórják. A zivatarfelhõben ezt három "dolog" teheti meg: víz, jég, vagy por, de inkább az elsõ kettõ. Általában egy megtermett zivatarfelhõ egészen sötét színû, köszönhetõen a vastagságának. A zöldes szín akkor jelenhet meg, ha a fény valahol (és megfelelõ szögbõl) mégiscsak bejut a felhõ egy részébe átvilágítva azt. Mivel a fény áthalad a közegen nyilván a fénytörés is szerepet játszik a szóródás, elnyelõdés és visszaverõdés mellett. A cikk konklúziójával egyetértek, az egész jelenség inkább olyasmi, mint amikor egy víz alatti barlangba felülrõl besüt a nap."

Eszerint is a lemenõ nap és a nagy sûrû felhõ összjátéka: Link
Akik nem hiszik el, annak ajánl egy jobb magyarázatot is: mivel a tornádók békákat szippantanak fel és a békák zöldek, ezért zöld a felhõ is

Az a baj, hogy egy megfigyelési pont nem elég a jég kizárásához, akkor sem, ha épp pont feletted megy át a legdurvábbnak tûnõ szakasz.
A zöld szín a derült eges naplementekor is megjelenik, ha megnézzük, hogy hogy megy át kékbõl pirosra az ég, ott a zöld sáv. Viszont én láttam már zöld vihart délután 2-kor is, ami a naplemente miatti fénytörést (nekem) cáfolja...
Gyenge viharnak sose volt zöld színe viszont (az én megfigyeléseim szerint), szóval valami a vihar méretével összefüggésben van... Valami olyan dolog ami más felhõknél nem tud (érdemben) jelentkezni.

Nem.
Amellett, hogy ismét megpróbálod terelni a dolgot, rengeteg tárgyi tévedésed van.
Egy példa: A vízcseppek által "kiszórt" fény alapvetõen nem lehet fehér, mivel már a cseppekbe belépõ fény sem az. Annak függvényében, hogy a fény milyen hosszú utat tesz meg a felhõben, különbözõ hullamhosszak nyelõdnek el illetve szóródnak/törnek meg. Felhõtlen déli égbolt esetén a fény útja a légkörön át a legrövidebb, az ég tehát kék, mert a legrövidebb hullámhosszú összetevõ szóródik a legjobban. Egy zivatarfelhõ esetében viszont ott van maga a vízgõz és a már kialakult csapadék is, melyek törik/szórják a fényt. Egy nagy vertikális kiterjedésü felhõ esetén ez vezet a zöldes szín kialakulásához. Hogy aztán ebben van-e jég, vagy egyáltalán csapadék (!), az a mindenkori rétegzõdés, cirkuláció/recirkuláció, stb. eredménye.


"...a felhõk (pontosabban a csapadéksáv) zöldes árnyalata és a jégesõ közti kapcsolatot magam figyeltem ki..."

Ez tehát továbbra is tévedés. Nincs kapcsolat.

Tegnap írtam: "Én egyébként már több olyan "zöld" zivatart láttam, amibõl egy szem jég sem hullott, legalább is nálunk nem. Ellenben voltak olyan jégesõs zivatarok, amik nem voltak "zöldek"."

Az egyik példa: Link

"Hogy van-e jég benne az attól is függ hogy az alsó rétegekben elolvad-e?!
A megfigyelések egyértelmûen azt igazolják hogy ha zöld a zivatar, van benne jég."

A magasban minden zivatarban van jég, ennyi erõvel az összes zivatarnak zöldnek kéne lennie. Szóval negyedszer is elmondva, nincs kapcsolat a zöld szín és a jég között.

Ez hülyeség. Minden (akár gyengébb) zivatarban van jég, sõt még hópelyhek is. Sõt, minden lehulló esõcsepp így kezdi.
Inkább azt vesézzük ki, mi lehetett az oka annak, hogy június 20-án éjszaka, 21-én hajnalban, reggel, délelõtt szignifikáns méretû jegek pusztítottak ék-en!?
Én az okát tudom, de mégis, mi okozhatott ekkora jegeket, ebben a furcsa idõszakban.
Normál esetben a heves labilitás, magasabb szélnyírásban inkább délután, este között alakulhatnak ki nagy méretû, sõt szignifikáns jegek.

Számomra is meglepõ, hogy viszonylag vérszegény körülmények között hogy tudott 3 cm-es jég hullani nálam 26-án a SC-ból, ráadásul mindezt hajnal 5 óra környékén.

2007 óta, tehát 9 éve nem hullott nálam 3 cm-es jég, az akkori, aug. 11-i brutális HP SC óta ( 50-60 mm csapadék, 2-4 cm jég, 100-110 km/h-s szél ), erre 9 év után ilyen gyenge körülmények között, ráadásul hajnalban hullik nagyobb méretû jég.

Én még nem láttam zöld szinû zivatart jég nélkül.
Hogy van-e jég benne az attól is függ hogy az alsó rétegekben elolvad-e?!
A megfigyelések egyértelmûen azt igazolják hogy ha zöld a zivatar, van benne jég.
Tehát a zöld zivatarok kisérõjelensége a jég.
Jelentkezzen az, akinek van kimutatása, vagy csak egy zöld zivatart is látott, amibõl nem esett jég.
Az sem igaz hogy jellemzõen az esti órákban zöld a zivatar, mert tegnap a koradélutáni északkeleti szupercella is zöld volt.

Ezért tettem hozzá utána ( Link ), hogy el kell olvasni godazoli hozzászólását is a végén, abban rendesen meg van fogalmazva az egész. De lényeg a lényeg, nem a jég miatt lesz zöld, szóval ezt tényleg el lehet felejteni.
Szóval én is azt mondom, jobban jársz, ha nem folytatod ezt tovább, pláne nem kezdesz el mindenféle elméleteket gyártani.

Oberleitung: Remek képek!
Néztem a radaron, hogy akkortájt éppen gyengül, illetve beleovadtak más gócok, de azért itt még szupercellásnak tûnik: Link
Gratulálok a többieknek is, akik fotóztak északkeleten!

Nézd István, mi itt gyürkõzünk egymással, ki és hogy értette, amit mondott. Meg, hogy csúnya dolog a kimagyarázkodás. Közben pedig egyáltalán nem jutottunk közelebb a zöldes árnyalatú zivatarfelhõ titkához. Holott a lényeg éppen ez volna. A linkelt szöveg -jobban utána gondolva- nem egészen stimmel. Az írója azt állítja, hogy "az alapvetõen kék színû zivatarfelhõt a lenyugvó nap vöröses fénye festi zöldesre" Én ezt az állítást optikai ismereteim alapján nem tudom értelmezni. Ráadásul délben is láttam már nagyon zöldes zivatarfelhõt.
Nézzük, mit állíthatunk többé-kevésbé biztosan! Elõször is, kispályás zivatarokban nem szokott ez a jellegzetes, piszkos szürkészöld színárnyalat jelentkezni. Viszont óriási zivatarok, jégverések lehetnek zöldes színû felhõ, illetve csapadék-függöny nélkül. Emellett a zöld felhõs zivatarokban sem mindig fordul elõ jégesõ.
Ha nagyjából gömb alakú vízcseppecskéket feltételezünk, úgy a beesési szög függvényében a fény össze-vissza verõdhet a csepp belsejében, a legkülönbözõbb helyeken és szögek alatt léphet ki belõle. Sok vízcsepp esetében ez nagymértékû fényelnyeléshez vezet. Ami fényt mégis kiszór a cseppecskék tömege, az nagyjából fehér fény: a spektrum minden eleme szerepel benne. Fentiekbõl következõen a vastag felhõ és csapadékfüggöny mindenek elõtt sötét (hacsak nem hóvirgáról van szó): sötétszürkés árnyalatú.
A következõ sarokpont: naplementekor a fény vastag légrétegen át érkezik, mely már nemcsak a spektrum kék komponensét, hanem a nagyobb hullámhosszú komponenseket is kiszórja. Jobbára már csak a sárga és vörös színû fény halad tovább és érkezik el hozzánk. Ezt a nagy hullámhosszú komponensekben dús fényt szórja ki még egyszer a felhõ vízrészecskéinek sokasága. Hogy ebbõl milyen árnyalat lesz? Zöld? A fene tudja! Egy hozzáértõ légköroptikust kéne megkérdezni.

Mégegyszer idézném, amit írtál:

"...a felhõk (pontosabban a csapadéksáv) zöldes árnyalata és a jégesõ közti kapcsolatot magam figyeltem ki..."

És akkor mégegyszer: NINCS kapcsolat. Amit "kifigyeltél", az nem létezik.
Ezt lehet próbálni árnyalni, hogy "nagy záport hoz, ami aztán jég is lehet", de az alap kijelentésed nem ez volt, hanem - lásd idézet.
Tévedtél - mindenkivel elõfordul, nem gond. De hogy a tévedést megpróbálod úgy forgatni, hogy valahogy mégis igazad legyen, az már gond, sokadszorra.

Dehogy tökmindegy. Azt figyeltem meg, hogy a zöldes árnyalatú zivatarfelhõ általában nagy záport hoz, amiben gyakran jég is van. Bevallom, az is eszembe jutott, hogy itt a "termetesebb" jégszemek nagyobb mértékû jelenléte a felhõben hoz létre valami olyan fényszórást vagy törést, aminek a következménye a zöldes szín.
A Zivi által linkelt szövegbõl látom, hogy ez a gyanú alaptalan volt. Ennyi a történet. Olyat én sose állítottam, hogy a zöldes árnyalat MINDENKÉPP jégesõt jelent, hiszen ezt a saját tapasztalatom is cáfolja. Ha leírtam volna, hogy OKVETLEN, az tényleg alaptalan állítás lett volna, ami joggal támadható.