Bioszféra

Közben sikerült némi eredményt elérnem gerle ügyben: kiderült, hogy az éjszakai sötétben a tujákon szúnyókáló madarak valami irtózatosan megriadnak az erõs fénytõl. Más ügybõl kifolyólag homloklámpával felszerelve jártam a kertet, s mikor véletlenül a fénykéve véletlenül ráesett az említett fára, a madarak felrebbenése robbanással ért fel. Elhatároztam, minden este zargatom majd õket ezzel, talán elhagyják a fáimat.

Még az átkosban iszonyatos tömegben voltak a balkániak. Az olasz bérvadászok tevékenysége miatt töredékére esett az állományuk. A helyüket visszafoglalta tõlük az örvös galamb, felénk talán már több van belõlük, mint a balkáni gerlébõl. A gond csak az, hogy a gerle hiányában az olaszok rászoktak az örvös galambra is, meg mindenre, ami él és mozog. A balkániakra visszatérve az ágakból összetákolt fészkük nagyon stabil. Az elmúlt jónéhány évtizedben még nem láttam vihar által tönkretett gerlefészket.

Más téma, Szarvas: a mai nap (február 21. 20 h körül a panelhézagba fél perc alatt 8-10 denevér landolt. Azt, hogy rajzik-e ilyenkor valami kaja, vagy csak az éhség és a tömegnyomor hajtotta-e ki õket a kuckóból, talán csak Noli tudná megmondani.

Tud valaki valamiféle használható módszert balkáni gerlék elriasztására, távoltartására?
Rettenetesen elszaporodtak a kertemben, és fõleg egy gyönyörû, botanikus kertbe illõ tuját szálltak meg, azt tekintik szuverén rezidenciájuknak. A sok madárürülék láthatólag árt a növénynek, levelei itt-ott sárgulni kezdtek. Félek, hogy a nyári melegekben teljesen ki fog száradni. Megoldásként eszembe jutott a szélcsengõ, de bevallom, a légpuska is. Bár igazság szerint nem szívesen bántanám õket (az is lehet, hogy védettek), jobb lenne csupán végérvényesen elzavarni a galambjaimat valahova máshova. Az ötleteket, tanácsokat elõre köszönöm.