Kérdések és válaszok

Igazad van. Feladom.

Ez teljesen más, mint amit a druszád kérdezett. Szép magyarsággal ez a "return stroke" ( Link ) amit mindig egy második elõkisülés (dart leader) indít. De az ugyanaz a csatorna és nem látszik külön a képeken

Matematikával nem kivánom terhelni az olvasót.
Geresdi István Professzor úr Felhõfizika könyvének (Dialóg Campus kiadó, Budapest-Pécs, 2004.) Zivatarfelhõk c. fejezetében a következõket irja a 239. oldalon: "Egy-egy villámcsatornában egymás után többször is létrejöhet fõkisülés. A fõkisülést ebben az esetben is elõkisülés elõzi meg, ami újra ionizálja a villámcsatornát. Néha elõfordul, hogy 30-40 kisülési ciklus is végbemegy ugyanabban a villámcsatornában. Mivel a kisülési folyamatok nagyon gyorsan játszódnak le (az elõkisülés elõször kb. 0,01 s, késõbb ennél százszor rövidebb ideig, a fõkisülés pedig mindössze 10 a minusz negyedik - 10 a minusz ötödik hatványon s-ig tart), a 30-40 egymást követõ kisülés is csak 1-2 másodõercig tart."

Lehet, végülis ha nem elég nagy (széles) a torony, és mondjuk alacsony a felhõalap, akkor könnyen lehet, hogy a felszín és a felhõalap között elõbb túllépi a feszültség a kritikus értéket, mint a felhõalap és a felhõtorony között. Én is láttam ilyet még tavaly, de tapasztalataim szerint ez igen ritka, és leginkább a gyorsan növõ, karcsú Cb-knél fordul elõ. Ugyanis a kicsi pozitív töltéseket a feláramlás túl gyorsan fölviszi a toronyba, míg a nehéz negatívok nagyon lent maradhatnak.
Nem egyszerû ez az egész, az biztos .

Gondolom a dart leader -rõl beszélsz, de az meg más. Ha nem, akkor leírhatnád részletesen is, hogy mi is váltaja ki újra a fõkisülést a már rekombinálódott csatorna helyén, mert nekem nem tiszta amit írtál. Ksözönöm.

Senkit nem akarok megbántani, de maga a jelenség magyarázata a véletlennel elég blõd. Mint tudjuk véletlenek nincsenek, mindennek oka okozata és következménye van, mely számos dologtól függ. Én erre lennék kíváncsi. A jelenség magyarázatára egy puszta megfigyelõ nem fog teljes választ adni, nekem is csak sejtéseim vannak ezzel kapcsolatban, hiába a több éves, évtizedes megfigyelés. Jó pár szakértõvel is beszéltem már ezzel, akiket szintén érdekel a válasz, de a pontos okára õk is csak tippelni tudtak. Azért dobtam fel ezt a kérdést, mert soha nem lehet tudni, hogy ki ül a gép mögött! Ennek ellenére minden épkézláb elmélet segíthet a jelenség magyarázatában. Az hogy mi tökéletesen egyforma és mi nagyban hasonló azt most ne vitassuk. Az egypetéjû ikrek sem teljesen egyformák, hanem nagyban hasonlóak! Vannak testvérek (akár több év különbséggel) akik nagyon hasonlítanak egymásra, annak is oka van, nem véletlen !!!

Ó jajjj! Tudod mit!? Nem véletlen. A sors keze írányítja az elõkisüléseket. Most pedig megyek és mélyebbre dugom a fejem a homokba.

Ha meg tényleg nem egyformák, akkor mi kérdés?

Ami roppant érdekes volt a 18.-i viharban, hogy szemvillanás alatt nõtt egy brutális torony, és kapásból csak lecsapókkal indított, gyakorlatilag az egész rendszer ott tanyázott felettünk és kizárólag lecsapókkal ostromolt minket, vagyis a környékünket

Persze ráfoghatjuk puszta véletlenre, homokba dughatjuk a fejünket.
Ne a tökéletes tükörképet keressétek, hisz a villám kiterjedése és a megfigyelõ pont tovább bontja a hasonlóságot. Szerintem nincs két egyforma villám, viszont az adott idõben egymást követõen feltünnek nagyon hasonló villám párok. Rengeteg villámot fényképeztem és rengeteg párt is. Puszta véletlen, akkor lehetne 2 perc múlva is, adott helyrõl, de általában ilyenkorra már megint más formák jelennek meg. Ismerem a villám fizikáját, és lehet hogy az adott légköri helyzet hasonló csatornákat produkál, de szerintem nem a véletlen mûve! Az ellentétes struktúra a polaritással is összefügghet. És még sose sikerült két egyforma párt fényképeznem egyetlen zivatrból sem! Na ennyit a véletlenrõl!

Az utolsó kérdésedre annyit tudok mondani, hogy a töltésszétválasztódás ott a legaktívabb, ahol a leggyakoribbak az ütközések a csapadékelemek között. Ez a Cb fejlõdésének elején inkább a magasabb részeire jellemzõ, hiszen a még kicsi csapadékelemek csak magasabban kezdenek el visszahullani. Ezért az elsõ villámok szinte mindig toronyvillámok.
Ezenkívül, ha van valamennyi szélnyírás, akkor a feláramlás és a leáramlás határán lesz igen intenzív a töltésszétválasztás, ezért késõbb alacsonyabban is megjelennek a felhõvillámok, leggyakrabban a csapadéksáv és a feláramlás között ívelnek.
A lecsapókhoz kicsit kiterjedtebb csapadéksáv kell, ahol közelebb van a felszín, mint a feláramlás, vagy a felszínen valami csúcsos van, ahol az ellenkezõ töltések felhalmozódnak.

Link Itt több helyen is elõkerül a téma, de fõleg a legutolsó, "Légköri Elekrtomosság" foglalkozik vele.

Hááát, sok eszmecsre ebbõl nem lesz Ahogy Zolesz is írta, egyszerû véletlenek. És valljuk be, azért nem is annyira tükörképek ezek. Inkább egymáshoz közeli ill. egymáshoz közel látszó villámok, melyeket egy nagyobb töltésgóc jelenléte is létrehozhat.

No itt vagyok, gyorsan feltöltök egy rakat képet, aztán jöhet az eszmecsere

Töltögetem a viherles.hu galéria ikervillámok almenüjébe

Engem is, csak mutassatok már egy képet (aztán megpróbálom a választ kitalálni, ha ki tudom)

Én néztem a képeket. A két villám (jobb és bal oldali) által közbezárt területet ha hossztengelyénél kettévágjuk, két szimmetrikus határokkal rendelkezõ azonos méretû területet kapunk. Szerintem erre gondolt, a válasz engem is érdekelne.

Azt akarom éppen megtudni, hogy te mit látsz tükörképnek Szóval majd este.

Most csak a telefonoról tudok írni, de ha a Link galériájában a villámok közt böngészel, találhatsz egy rakás olyan képet, melyen tükörképszerû villámpárok vannak. Majd este belinkelek pár ikret.

Villám fizikai kérdésemre keresem a szakszerû választ!
Számtalan olyan fotóm van, amin a lecsapó villámpárok vannak, szinte egymás tükörképei. Döbbenetes, mintha csak fotómontázs lenne! Nem ritka hogy a tükörképszerû pár jópár másodperc késéssel érkezik. Mi okozza ezt a tükörkép jelenséget?