Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Én Usrin véleményét osztom, az a fagyveszélyes hónap, amelyikben a rendelkezésre álló adatsor alapján elõfordult már fagy. Persze biztosan lesznek olyan helyek, ahonnan nem találni régebbi szélsõérték adatokat, de ez meg már úgysem a diagram hibája lesz. 
Illetve ha túl hosszú lenne az adatsor, lehet venni az utóbbi x évtizedet, hogy megmaradjon a diagram aktualitása is, valahogy úgy, mint a sokéves átlag esetében. Nem tudom biztosan, mi a hivatalos eljárás, így ezt már csak zárójelben tettem hozzá.
Illetve ha túl hosszú lenne az adatsor, lehet venni az utóbbi x évtizedet, hogy megmaradjon a diagram aktualitása is, valahogy úgy, mint a sokéves átlag esetében. Nem tudom biztosan, mi a hivatalos eljárás, így ezt már csak zárójelben tettem hozzá.
Gratulálok a php szkripthez, nyomban ki is próbáltam, igen hasznos kis segédeszközrõl van szó
A fagyveszélyes vagy nem fagyveszélyes hónap eldöntésére több módszer is kínálkozna, azonban mindegyik több adat ismeretét követelné meg (átlagos minimumhõmérséklet, abszolút szélsõségek, 0 fok alatti értékek relatív gyakorisága).
A fagyveszélyes hónapok esetében elõször tisztáznunk kéne, mit is tekintünk egyáltalán fagyveszélyesnek. Meglátásom szerint tekintsük azokat a hónapokat annak, amikor 1db vagy több fagyos nap elõfordulásának valószínûsége 50% vagy magasabb, viszont a hónap pozitív átlaghõmérsékletû. Magyarországon ezek: március, április, valamint október és november.
Ennek közelítésére egy viszonylag egyszerû módszer lehetne a következõ:
1. a fagyos (0°c alatti középhõmérsékletû) hónapokkal szomszédos hónapok minden esetben fagyveszélyesek.
2. Ezeken kívül egy adott hónap abban az esetben fagyveszélyes, ha középhõmérséklete alacsonyabb 10°c-nál (ez a legtöbb esetben tükrözi a valóságot).
3. Ha a havi középhõmérséklet magasabb mint 10°c, a hõmérsékletváltozás meredeksége lehet a döntõ. Amennyiben az adott hónap valamely részében (elsõ vagy utolsó napok) a középhõmérséklet 10°c alatti, akkor fagyveszélyes hónapról beszélünk. Tehát: a hónap elsõ vagy utolsó napjának közelítõ értékét megkapjuk, ha az adott hónap ill. a nála hidegebb hónap átlagainak átlagát kiszámítjuk. Pl. márciusi középhõmérséklet Magyarországon kb. 5.5°c, áprilisi 11°c. A kettõ átlaga 8.25°c, tehát április fagyveszélyes hónapnak minõsül.
A módszer tesztelhetõ, véleményem szerint a világ döntõ részére visszaadja a valóságot... pl. Rómában fagyveszélyes lesz 4 hónap (1, 2, 3, 12.). Novoszibirszkben a módszerrel 5 fagyos hónap és 4 fagyveszélyes hónap adódik, míg a 3 nyári hónap fagymentes (ami megfelel a valóságnak, júniusban ugyanis már ott is rendkívül ritka az éjszakai fagy).
A fagyveszélyes vagy nem fagyveszélyes hónap eldöntésére több módszer is kínálkozna, azonban mindegyik több adat ismeretét követelné meg (átlagos minimumhõmérséklet, abszolút szélsõségek, 0 fok alatti értékek relatív gyakorisága).
A fagyveszélyes hónapok esetében elõször tisztáznunk kéne, mit is tekintünk egyáltalán fagyveszélyesnek. Meglátásom szerint tekintsük azokat a hónapokat annak, amikor 1db vagy több fagyos nap elõfordulásának valószínûsége 50% vagy magasabb, viszont a hónap pozitív átlaghõmérsékletû. Magyarországon ezek: március, április, valamint október és november.
Ennek közelítésére egy viszonylag egyszerû módszer lehetne a következõ:
1. a fagyos (0°c alatti középhõmérsékletû) hónapokkal szomszédos hónapok minden esetben fagyveszélyesek.
2. Ezeken kívül egy adott hónap abban az esetben fagyveszélyes, ha középhõmérséklete alacsonyabb 10°c-nál (ez a legtöbb esetben tükrözi a valóságot).
3. Ha a havi középhõmérséklet magasabb mint 10°c, a hõmérsékletváltozás meredeksége lehet a döntõ. Amennyiben az adott hónap valamely részében (elsõ vagy utolsó napok) a középhõmérséklet 10°c alatti, akkor fagyveszélyes hónapról beszélünk. Tehát: a hónap elsõ vagy utolsó napjának közelítõ értékét megkapjuk, ha az adott hónap ill. a nála hidegebb hónap átlagainak átlagát kiszámítjuk. Pl. márciusi középhõmérséklet Magyarországon kb. 5.5°c, áprilisi 11°c. A kettõ átlaga 8.25°c, tehát április fagyveszélyes hónapnak minõsül.
A módszer tesztelhetõ, véleményem szerint a világ döntõ részére visszaadja a valóságot... pl. Rómában fagyveszélyes lesz 4 hónap (1, 2, 3, 12.). Novoszibirszkben a módszerrel 5 fagyos hónap és 4 fagyveszélyes hónap adódik, míg a 3 nyári hónap fagymentes (ami megfelel a valóságnak, júniusban ugyanis már ott is rendkívül ritka az éjszakai fagy).
Köszönöm
Én egyszer Excelben csináltam, amikor egyetemi feladat volt, az SPSS-t nem ismerem.
- A földrajzi adatoknál el volt csúszva egy változó, ezt már egyszer javítottam, csak azóta felülírtam a file-t. Ismét javítottam.
- A mérési idõszak is javítva.
A fagyos hónap az, amikor a havi átlaghõmérsékleti érték 0°C alatt van, ezt probléma nélkül lehetne ábrázolni a tengelyen. Amit nem tudtam kitalálni, hogy mi alapján döntsem el, hogy melyik hónap fagyveszélyes?
Én egyszer Excelben csináltam, amikor egyetemi feladat volt, az SPSS-t nem ismerem.
- A földrajzi adatoknál el volt csúszva egy változó, ezt már egyszer javítottam, csak azóta felülírtam a file-t. Ismét javítottam.
- A mérési idõszak is javítva.
A fagyos hónap az, amikor a havi átlaghõmérsékleti érték 0°C alatt van, ezt probléma nélkül lehetne ábrázolni a tengelyen. Amit nem tudtam kitalálni, hogy mi alapján döntsem el, hogy melyik hónap fagyveszélyes?
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat