Kérdések és válaszok

Azért Floonak annyiban igazat kell adjak, hogy ahogy haladunk visszafelé az idöben, ezek a módszerek egyre pontatlanabbak, évmilliók távlatában valóban nem lehet szó tizedfokok rekonstruálásáról. Emellett különbözö módszerek sokszor vezetnek különbözö eredményekre, az ilyen ellentmondások feloldása még jó ideig témát fog adni a kutatóknak.

Az oxigénizotópos módszer is legfeljebb laboratóriumi körülmények között olyan, mint az ellenállás-hömérö, a természetben (jégben, üledékben, stb.) az izotóparányokat a hömérséklet mellett sok más tényezö is befolyásolja. Ezek hatását szétválasztani pedig külön müvészet... Pl. a tengerektöl a kontinensek belseje felé haladva a csapadékvízben egyre nö a 16-os izotóp aránya, miután a 18-as "nehéz" izotóp nagyobb arányban kondenzálódik, így már partközelben kihull a tengeri eredetü légtömegböl. Így egy partközeli és egy kontinens belsejében lévö területen eleve más-más izotóparány tartozik azonos hömérséklethez. Ott van emellett a jégsapkák hatása: ezek a "könnyü", 16-os izotópot nagyobb arányban vonják ki a víz körforgásából, így ha a sarki jégtakaró vastagszik, ez pl. egy egyenlítöi területen akkor is növeli a 18-as izotóp arányát, ha ott helyben semmit sem változott a hömérséklet.

Persze a geokémia nem az egyetlen lehetöség, legalább ilyen fontos pl. az egykori élövilág megismerése. A földtörténeti közelmúltban, amikor a mai élölények közül már sok létezett, viszonylag könnyü a dolgunk, hiszen tudjuk, hogy egyes fajok, nemzetségek milyen éghajlati viszonyok mellett tudnak megélni. Igaz, ez sem tizedfokok megállapítására való módszer... A távolabbi múltban már kihalt élölények környezeti türését kell megbecsülni, ami már paleobiológia. Távolról sem lehetetlen a dolog, ám a hibahatára még nagyobb.

De ilyen hosszú idötávon segíthet az is, ha ismerjük a kontinensek egykori elrendezödését: ez alapján kikövetkeztethetö, milyen lehetett a hideg-meleg tengeráramlások rendszere, vagy hogy fizikailag hol alakulhatott ki jégsapka. A jég jelenléte egyébként sok százmillió éves távlatban is könnyen bizonyítható, ui. a jégtakarók és gleccsereik által felhalmozott üledékek nagyon jellegzetesek, mással össze nem téveszthetök. De ez alapján már C-fokokról sem nagyon beszélhetünk, csak arról, hogy volt-e jég vagy sem. A pontosításra az ad lehetöséget, ha a sokféle módszert együtt alkalmazzuk, és megpróbáljuk kiszürni az ellentmondásokat.

Tamás megengedsz egy pici javítást?

18 nem 17

El kell keserítselek Flookamóka, manapság már a kémia nagyon sokmindenre képes...
Ugyanis, a lgköri gázok, azon belüll is az izotópok aránya igen szoros kapcsolatban (korrelációban) áll a hõmérséklettel, azaz rendkívül kicsi koncentrációbeli eltérés alapján a hõmérséklet kicsiny változásaira is lehet következtetnünk...
Ilyen nagyon jó indikátor az oxigén 17-es izotópja, de valószínûleg a vegyészek mást is tudnának még mondani
Egyébként ez teljesen ugyanolyan, mint a mai modern ellenállás-hõmérõk, hiszen azok is a hõmérséklet-változásra bekövetkezõ lineáris ellenállás-változásból adják meg a hõmérsékletet...

Üdv, az alábbi kérdésem lenne:

Amikor a klímaváltozás kérdéskörérõl olvasgatok, gyakran találkozok különféle grafikonokkal, amelyek évezredek, sõt évmilliók távlatában is megadják a Föld átlaghõmérsékletét. Nyilvánvaló, hogy ezekbõl az idõkbõl nem rendelkezhetünk pontos mérésekkel. Ez esetben mi alapján következtetnek a klimatológusok arra, hogy millió évekre visszamenõleg milyen volt a Föld átlaghõmérséklete?