Agrometeorológia

Arra gondolok, hogy könnyebben lejut a víz egyáltalán. Minden esetre kizártnak tartom, hogy egy talajban élő élőlény, ami természetesen jelen van nem csak a kertekben, összességében káros lenne lenne. Max. mi vagyunk rossz helyen.

Ajánlott akkor Kutyaszarfalva, Múzeum krt 9. sz. alatt bérelni egy lakást, oszt meg van oldva.

Csókirály minden hajnalban 4.00-4.20 között kénytelen bezárni az ablakot, mert 15-20 kibebaszott veréb pont az ablak előtt kezdi meg a reggeli veszekedést. Egy CD lemezzel már távolabb űztem őket, hogy ne fossák telibe a napelemet, de komolyan fontogatom valami komolyabb tűzerő bevetését...

Zsebbagoly.

Elég zajosak amúgy (főleg költési időszakban) Szóval Csókirálynak nem ajánlott  Cserében a köpetekből vadkamera nélkül is meg tudod mondani, hogy mik laknak a környéken

Amúgy nagyon aranyos madár, nem bánnám, ha lenne egy kuvikunk.

A kuvik már többszáz éve az ember környezetében él. Ügyesen kihasználja a más baglyok áltak szinte üresen hagyott niche-t.

A macskára gondoltam már. A kuvik nem tudom, hogy mennyire szereti, hogy az ember jön-megy körülötte, de ha háziasítható, akkor lehet, hogy elviseli. 

Igen. Ráadásul könnyen “háziasítható”

De egy kimeskárolt szuka macsek is megteszi

Mármint hogy a kuvik elkapja a pockot? 

Nem tudom, hogy miért gondolod, hogy a vakondjárat pont a fa gyökeréhez irányítja a vizet.  Ha a gyökér környékén is halad a járat, nem biztos, hogy ott fut fészekbe, hogy ott meg tudjon állni a víz, hanem szépen elfolyik mellette.

Ja, igen, észrevettem azt is, hogy a vastag mulcs miatt sekélyebben vannak a gyökerek. Ennek a hátrányát egyelőre nem láttam. A konszenzus szerint egyébként 6-8 cm az ideális vastagság. A vakond és a pocok azért eléggé különböző munkát végeznek. Az előbbi max az ásásával okoz kárt azáltal, hogy megsérti a gyökereket, az utóbbi viszont konkrétan a gyökereket zabálja. Akár 10 éves fát is elpusztít. Rohadtul bepánikoltam tavaly télen, amikor észrevettem, hogy tele van lyukakkal a kert, minden fa, bokor tövében egy-egy. Furcsa volt, hogy locsolom a rózsát, és azonnal eltűnik 10 liter víz. Nem vagyok híve az ilyesminek, de bevallom, hogy vettem pocokirtót és szórtam pár szemet minden lyukba, amihez hozzáfértem. Arról a környékről eltűntek a pockok, most az utcafronti részen vannak a lyukak. Állítólag tartósan csapadékos időjárásban elterjed köztük valamilyen betegség, ami megtizedeli őket. Még egy ok, hogy várjam az esőt.

Nekem mindig kell egy kis föld valamire, pl. mulcsot vékonyan takarni, Hüggel dombot vastagabban. Vagy csak betemetni egy lyukat. Esetleg keverni komposztba, virágföldbe. Ezekhez mind-mind ott van a vakondtúrás. Bár szegényekre most nehéz idők járnak, lejjebb is húzódtak.
Mulcsozás-kisfák: az oltott gyümölcsfáimat (almák) körberaktam komposzttal és arra némi mulcsot meg egy kis földet, hogy "ne oxidálódjon a komposzt"; akármit is jelentsen ez
Itt is fontos lenne az arany középút, hogy lefelé is menjenek a gyökerek, de ne is száradjon ki a fa, és ne nőjön nagyon lassan. Persze hogy mi az arany középút? Mindenesetre nagyon fontos a talajélet javítása, legalábbis nálam, ahol alapra nem jó.

Na akkor itt folytathatjuk

Szóval a vakondjáratokat én pl. azért szeretem, mert pont a víz, amiről joggal annyit beszélünk mostanság, hamarabb eljuthat a fák gyökereihez is. Nekem a 14 év alatt talán egy paprikát emelt ki úgy, hogy behalt. Ennyi. A fűnél csak el kell gereblyézni, és akkor csak egy lyuk lesz, igaz, ilyenkor hajlamos újracsinálni…
Mondjuk én is meglennék nélkülük, mert plusz munkát adnak, de ki tudja, ha nem lennének más oldalon lenne plusz munkánk.

Viszont a foltos poloskák már most érdeklődnek a paradicsomosban, úgyhogy idén kegyetlen invázió várható.

Én azzal szoktam csinálni és sok videóban is azt használnak. Az mondjuk más tészta, hogy nekem pl. a szilva oltása az Istennek se sikerül (legutóbb: 8-ból 7 már biztosan elszáradt, az utolsó talán megmarad). A szemzés jobban sikerült (6/2). Körténél viszont 90%-os foganás volt (43-ból 39).
A cseresznye szemzése se jött be: 7/0. Nem tudom, hogy az időpont volt-e rossz vagy az alkalmazott módszer (csak vastag kötéshez való fonalat használtam - próbaképpen). A levélnyél magától leesett (ez a jele a kötődésnek), a rügy pedig megduzzadt tavasszal, aztán elszáradva lepergett...

Nekem a szigazalaggal nem ment, majd gyakorlok vele az éles bevetés előtt.

Tegnap láttam spanyolmeggy fát, nagyon szép volt az alakja, a kérge, mindene  és nem volt rajta egy csepp monília sem. Meg feketicsi meggyet is, az nem vót annyira tetszetős, bár még kicsike. Monília azon sem. Permetezve szintén egyik sem, meg metszve sem
Mondjuk az én "paraszt" meggyemet is kíméli a monyília.
Oltások: most több mindent oltottam, almáknál lett virág is belőle, de úgy néz ki kihajt belőle rendes hajtás is. Aszú szilva, sárgabarack: aludtak vagy 1,5 hónapot, mire kihajtottak. Körte: leszáradtak a hajtórügyek, de 1,5 hónap után úgy néz ki vannak rajta alvórügyek és lassan meg is indultak
Szóval ez az oltás dolog jóval összetettebb, mint korábban gondoltam. Pláne oltószalagot vásárolni
Illetve oltottam lotus-ba kakit, azok még nem hajtanak, de sztem jó lesz az is. Meg homoktövisbe pirosbogyós ezüstfát nyilván nem jött össze