Meteorológiai társalgó

Ide tökéletesen érvényes a mondás: jobb félni, mint megijedni. Nem arról van szó, hogy tele gatyával kell autóba ülni, de egy kis félsz nem árt, ha van -mindenesetre sokkal kevésbé, mintha valaki nagyon nagy legénynek érzi magát.
Havas úton kellõ óvatosság és technika megléte mellett lehet közlekedni, komolyabb ónosesõ viszont akut életveszély minden autós számára. Tükörjégen semmiféle autógumi és blokkolásgátló nem ér egy fabatkát sem (bár hallottam, most már létezik az oldalcsúszást kivédõ automatika is -vajmi kevés autóban lehet ilyen)
Ónosesõben otthon kell hagyni az autót.
Lehet, kicsit sok lesz az off, de fentieket nem árt a nyilvánosság elé tárni ilyenkor, tél közeledtével.

off
Azért tisztelni kell a téli útviszonyokat ,de félni semmi esetre sem.Sokat kell menni és gyakorolni.Én kifejezetten várom a havas utakat Más lerakja az autót, én örömmel indulok el
Kivéve az ónos esõt,mert azt tényleg lehetetlen kezelni.
On

Gyengén még eseget,szitál az esõ. Szép borongós õszi idõ van.

Kérlek, ha ezek után autóba ülsz, mindig üzend meg nekem a várható útvonaladat...
Viccet félretéve: a jég és a hó nagy úr az utakon, melyet (téli gumi és blokkolásgátló ide, vagy oda) minden autósnak félve kell tisztelnie. Minden olyan nap, mely ilyen viszonyokat hoz, sajnos az utolsó lehet az autós számára, ha nem vigyáz.
Én is többször csúsztam már meg autóval. Kétszer lementem az útszélre (szerencsére ott nem volt mély árok), egyszer pedig beszambáztam középre. Az õrangyalaim fogták a kezem, hiszen jöhetett volna épp akkor egy kamion, és akkor most valószínûleg nem írnám ezeket...

11-szer karamboloztál?
Tejóég!
Akkor Te egy tapasztalt karambolozó vagy

4-5 mm-ek estek a környéken eddig.

Hagyd, felesleges, ezt õ a fejébe vette, nem tudod az ellenkezõjérõl meggyõzni. Sajnos..

A legtöbbször decemberben karamboloztam (3), összesen 11-szer. Karamboloztam januárban, márciusban, áprilisban 2-szer, májusban, júniusban, júliusban, novemberben. 4-szer fejjel lefelé voltam az árokban, 3-szor totálkárral. Általában csúszós utak s figyelmetlen vezetõk okozták a bajt. Útkeresztezõdésben pl. csak kétszer karamboloztam. Szerintem is a csúszós út és a reggeli órák a legtöbb vezetõ mumusa.
Helyzetjelentés: az esõ kitartóan eseget.

Nem tudom pontosan mit értenek itt "szezonális kiigazítás" alatt. Elvileg - ha nem irok butaságot - az ilyen módszertanok lényege a szezonális hatások(talán pl. akár itt idõjárás), és trendek(mondjuk hirtelen nagy gyorshajtási kedv... enye-benye ) kiszûrése, hogy az adott hosszabb idõsorunk változásáról az ezektõl a hatásoktól független átlagot kapjuk meg. Hogy, esetünkben ez mit takar, azt nem tudom, de szerintem ez semmiképpen sem forgalommal kiigazított értéket tükröz. Forgalommal ,teljesítmény adattal egyébként is rendkívül nehéz kiigazítani - keresztmetszeti forgalmi adatok széles skálán történõ gyûjtése-kezelése, futásteljesítmény adatok beszerzése stb.- , pedig ez adna - fõleg utóbbi - igazán jó, helyes képet a közlekedésbiztonság alakulásáról.

Látszik a Hold is, igazi medis felhõzet van, csapadékot egyelõre még nem tapasztaltam.

Most az egyszer megbocsátok neki, hogy 60 évesnek titulált, de csak azért, mert igaza van, és az igazság az elsõ, minden más csak utána!!!!!!!!

Mediterranean cyclones!
Ki beszélt arról, hogy több vírus van-e vagy sem????
A lényeg, hogy megbetegítik-e az embert vagy sem!
A nagy hidegben legyengült szervezetnek elég kevesebb vírus is, hiába jön nekem egy egész Halálcsillagnyi vírus, ha az Erõ velem van!

Még valami a vírusokról:
Anyum óvónõ Rétságon. A folyosó mentén az utolsó a csoportszobája. Két (vagy három?) hete kedden kora délután a bejárattól hátrafelé haladva egymás után 10 perc különbséggel elkezdtek hányni a csoportszobák. Anyumé, az utolsó teljesen kimaradt. Kijött az ÁNTSZ, aznap megállapították, hogy valamilyen vírus (azt azóta sem tudom, hogy milyen) támadta meg a gyerekeket, és néhány felnõttet is. A csoportszobák egymástól el vannak zárva (de nyitható ajtókkal). Az ovit szerdán zárva tartották, és spéci módon az egész épületet fertõtleníteni kellett.
Namost ez lement kedden, anyum ezalatt egyáltalán nem érintkezett a többi csoporttal. Szerda reggel rajta is kijött. Rajtam meg péntek reggel. Apám viszont nem kapta el!
Maga a vírus fél nap alatt lezajlott egyébként, péntek délután már kéziztem a teremben, és senki nem lett beteg közülük.

Szóval, hogyan is terjednek a vírusok?

Sze: nem hiszem, hogy a fõnököm nem ismeri fel a fagykárt, évtizedek óta mezõgazdaságból élnek, sõt, mindkettejüknek a felmenõi is.
Nem azt mondom, hogy nincs igazad, inkább csak hiányos nekem az egész. Így, ahogy írsz, erre tudok ellenpéldát. Legyen szó akár a fagykárokról, vagy a vírusokról. Az lehet, hogy egyéb dolgok közrejátszanak, de nem valószínû, hogy pusztán a hõmérséklet és a hóvastagság függvénye sem a fagykár, sem a vírusos megbetegedés (már pedig ezt vettem ki szavaidból).
Jómagam egyébként sokkal jobban érzem magam a nagy hidegekben, mint az enyhe teleken, -20°C-ban sokkal kevésbé fáradtam el a szánkóhúzásban, februárban sokszor este 22h-kor is kint voltam, pár éve a gödöllõi tali alatt leesett fél méter is marha élvezetes volt, de az azt követõ viszonylag enyhébb idõszak alatt nem nagyon bírtam kint maradni sötétedésnél tovább. Ez megint ellentmond annak, hogy a szervezet a nagyobb hidegben jobban legyengülne, hacsak nincs valami gyári hibám .

A legkisebb gondom hogy ez a Datura virágzik Link , emez meg inkább bimbózik vagy 2 hete Link .
Ahol sok csapadék esik már évszázadok óta, de nem isznak, na az látható katasztrófa.

Ott valami más bibi van, mert a szeder meg a málna -10-15 fokban nem fagy el.
Ha van 20 centi hó, a szeder meg a málna meg meg 1 méteresre van visszavágva télre, akkor mit véd a hó, ha -25 fok van a hó felett?
Itt nálunk szinte nem volt hó, -10-15 fok volt 2 hétig, és sem a málnának sem a szedernek kutya baja.
Ott valami más összefüggést kell keresni.

Mediterranean cyclones!
A vírus benned van, ahhoz, hogy a fagy elpusztítsa, ahhoz Neked is zörgõsre kell fagynod!
Ha az enyhe teleken jobban terjednének a vírusok, akkor Olaszországban minden évben a lakosság a felére csökkenne, olyan járványok lennének.
Nézz utána kérlek, hogy Moszkvában, vagy Rómában, Milánóban, Bolognában vagy Firenzében betegszik-e meg több ember télen!?
Ha megvan az adat, folytathatjuk...

Tavalyról idénre a fõnökömnél 15% szeder fagykár lett, minden más 0%, a szilva és a dió is gond nélkül túlélte. ((A diót egy nem túl erõs, de nagy széllel érkezõ zivatar tette tönkre nyár közepén.))
2008 év legvégén, szilveszter körül, amikor jó 10 fokkal voltak melegebbek a reggelek, mint idén februárban, így csak -10, -15°C-ok voltak, de hó nélkül, a szeder 100%-a elfagyott, a málna 20%-a, a ribizli 40%-a, és azóta nincs mustárja.
Nem hülyeség az a hó télen.

Sze: ja, és a meleg teleken kaptam el az influenzát általában. A vírusok a hidegben nem élnek meg (a testben igen, de egyik emberrõl a másikra nehezebben terjednek).

Nem a forgalommal korrigálva jönnek ki a "szezonálisan kiigazított" adatok ugyanitt, a diagramon? Azt a görbét nézve nem nagyon függenek az évszakoktól a balesetek, hol nyáron, hol télen jön be egy-egy kisebb csúcs.

Öregem ez bõdületes baromság! A száraz hideg idõ egészséges , a taknyos, enyhe, ködös idõ pedig egy betegségfészek...Nincs kedvem ódákat írni, de ez már így van. 20fokos száraz meleg után meg kár áhítozni télen, ritka vendég fõleg ÉK-en, na az is egészséges amúgy.Sok idõt töltök a szabadban télen is, és nem mindig jókedvembõl...Gyûlölöm a nedves nyálkás hideget, az kínozza az embert, ahhoz kéoest felüdülés egy csendes, száraz, fagyos idõ.

Ez becsapós lehet!
A halálos balesetek számánál például a januári 44 és a decemberi 57 nem biztos, hogy kevesebb, mint a júliusi 48 vagy az augusztusi 66!
Ugyanis nyáron lényegesen több kocsi van az utakon, mint télen, így a kocsik számához képest a téli 44 és 57 jóval több.
Októberben nyilván azért van a legtöbb baleset, mert a nyárból télbe való átállásnál az emberek még a nyári vezetési stílusban mennek, közben a körülmények már téliek, illetve a nyári-téli gumicsere csúszik, meg a kocsi is.
Augusztusban meg azért a második legtöbb, mert szerintem akkor közlekednek a legtöbben, mindenki akkor megy nyaralni, még az utolsó nyári hétvégéket kihasználják aztán dirr.

Nehezen tartom elképzelhetõnek,hogy az idõjárási jelenségeknek köszönhetõen közvetlenül,vagy közvetetten kialakuló balesetek száma nyáron több,mint télen.

Ritkán szólók hozzá a fórumhoz, csak ez éppen részben a végzettségembe vág.

Azért egy ilyen évi-évszakonkénti-havi felbontásban az sosem mindegy, hogy mennyi megtett km-re jut egy baleset. Így még ha pontos is az adat, kissé csalóka-félrevezetõ lehet éves-havi adatelemre-, tendenciákra nézve meg végképp.

Van egy ötletem! Jöjjön egy jóképû, kemény fagyos éjszaka, Letakarodik a levél a fáról, majd eshet a porhó hófúvással...Nem mondom hogy most a napokban ,de november közepe körül már OK-s. Utálom amikor túl sokáig éktelenkedik a levél a fán egy adott évben, nem lehet lemosózni miatta, illetve nem érdemes...Más kérdés, hogy megfigyelésem szerint a hamar eltakarodó lombozat nem ígér szigorú telet, a nagy csinnadratta után bizony hatalmas sz@rakodás szokott jönni akár január közepéig is...Nem jó ez sehogy na...

Nálunk, 40-50 km-es körzetben nem láttam repcét.

A második részt nem értem miért nekem írtad...
Várja a franc a havat. 150 mm esõt várok.... (az utóbbi 10 hónapban ennyi mínuszban vagyunk az átlagtól) de még 25 sem jön, amitõl végre ki kelhetne az elvetett mag...

Sok tévhit van ezekkel kapcsolatban, sajnos ezek terjedtek el, nem az igazság!
Minden évben elõjön a téma, már többször megvitattuk, csak Te akkor még nem voltál itt.

("ha enyhe tél lenne akkor meg a vírusos járványok jobb lennének????" - Hiányzik belõle vesszõ, illetve mi az hogy a járványok jobb lennének? Ez értelmetlen, figyelj már oda jobban!)

Az enyhe tél nemhogy segítené a vírusok terjedését, sokkal inkább megakadályozza, és pont fordítva, a hideg tél segíti õket.
Pl. az influenza vírus csak egy bizonyos testhõmérséklet alatt tud csak hatékonyan támadni az ember ellen, az alacsony testhõmérséklethez pedig nem enyhe idõre, hanem hidegre van szükség, amik a szervezet át tud hûlni.
A másik, hogy nem csak a testhõmérséklet, hanem az ember szervezete is legyengül a hideg idõben, így könnyebben áldozatul esik a betegségeknek.
A hideg a kártevõket sem írtja ki oly mértékben, mint ahogy a tévhit tartja, mert ha ez így lenne, az idei évben nem lettek volna kártevõk, mivel nagyon hidegek (-15-26 fokok) voltak februárban 2 héten át.
Sõt, az 1985-ös és az 1987-es tél után, egymás után két ilyen durva tél után kártevõnek az írmagja sem lett volna szabad, hogy maradjon.
Márpedig kártevõk voltak, vannak és lesznek is.

Borsod Online-nak nem hiszünk akkor.
Azért szívesen megnéznék régebbi adatsorokat is, amikor keményebb tél volt.

Nem nyert: Link - 19. oldal...

Télen van több baleset, ksh.hu-n nézz utána.

Nyugalom Torontál bácsi.Inkább igyon még egy pohárral.

Lassan vége az elsõ hullámnak. 2 mm körüli csapadékot kaptunk.
Izgalmas hétvége és hétfõ elé nézünk,ez nem kérdés. A minden jel szerint kiadós esõ mellett, minimum látvány havas esõre itt Pesten is jók lehetünk.

A tél is kell a hideg is kell a hó is kell...Nyáron meg lehet több baleset van a 40 fokos kánikuládban!!!

Szerk:.Csak arra akartam kilyukadni hogy annak is megvan a maga szerepe...ha enyhe tél lenne akkor meg a vírusos járványok jobb lennének????Végül is akkor sem unatkoznánk a kórházban hát persze.

Neviccelj, most már tudom, hogy a hó fontos, szép dolog a hó, mert nagyon kell télen a mezõgazdaságnak, mert megvédi a vetést (hogy felette -25 fokban lefagynak a gyümölcsösök, az lényegtelen), nagyon fontos, mert ha van hó, nagyobb hideg tud kialakulni, az pedig kiírtja a kártevõket (meg a kártevõk célnövényeit is), illetve a havas, jeges utakon sok kocsi összetörik, így legalább lesz munkája az ország autógyárainak és autószerelõinek, nem beszélve a kórházak dolgozóiról és a temetkezési vállalkozókról.
És így tovább.

Örülök, hogy a korai hó veszélyeire felhívtad a figyelmet! Valóban a november vége-december eleje elõtt leesõ hó óriási károkat tud okozni a lombos fáknak. Ugyanis a lombhullás csak akkora fejezõdik be és a még lombot viselõ fákra hulló vizes hó a nagy felületre esve, tapadva valóban letördeli az ágakat. Idén különösen nagy lenne a kár, mert a hosszú száraz nyár után az õszi esõk hatására a növényzet nagyon megindult (mediterrán jelleg). Még nagyon zöldek a fák, a lombszínezõdés is késik. Most november végéig enyhe esõs klímára lenne szükség, hogy normálisan be tudják fejezni a vegetációjukat A villanyvezetékek ha leszakadnak, azokat kijavítják, a fák viszont ilyenkor sokszor maradandó károsodást szenvednek, amit már soha nem hevernek ki (nem ritka ilyenkor a törzsek derékba törése, a sebfelületen a farontó gombák behatolnak és elpusztítják a fát. Nem azért kell drukkolni, hogy legyen hó, hanem azért, hogy ne legyen!!!!! Hóesésnek december 6.-a elõtt nincs helye nálunk, de az se baj ha egész télen elmarad! Akkor legalább jó néhány tonna só kiszórását is megússzák a növények!
Floo! Nem ismerek rád, ezt mondod: "A hóvárás nagyon szép dolog"

Nálunk akkora a repce, mint egy nagy fej káposzta, lassan megint le kell permetezni növekedésgátlóval, mint múlt õsszel.
És a búza is szépen nõ.

A hóvárás nagyon szép dolog, de az egyik veszély és kár amit rejt magában, az a még leveles-lombos zöld erdõ Link Link , ha esetleg nagyobb mennyiségû vizes hó hullik a magasabban fekvõ helyeken, könnyen letörheti az ágakat, amik villanyvezetékekre szakadva komoly áramkimaradásokat és egyéb gondokat okozhatnak.

Egyelõre úgy néz ki, hogy a több mint 3 hete elvetett búza ettõl sem fog kikelni...

Ez egyre rosszabb,már csak Dny látszik.

De azért az Aladin jó:
Link

Fõleg tõlünk nyugatabbra,istenem ha körül is néznél idõnként.

Te kis alkoholista..
Ide is szép mennyiséget várok, de majd kiderül, hogy mi lesz.

Álljunk meg egy pillanatra, ugyanis ezen DK rajta sincs Mi van ha ott figyel egy lila paca 50 mm-el??

Ebbe a térképbe az a jó, hogy minden nap mást látunk rajta Tegnap még az ország nagy részére 30 mm körüli csapadékot jelzett elõre Bár igen érdemes hozzátenni, hogy mediterrán ciklonról van szó .......