Meteorológiai társalgó

Nyilván egy légkörfizikai professzornak nem szívesen mond ellent az ember, de ennyi (a semminél alig több) információ alapján csak véleményt tudok írni: tudtommal egy nem konvektív eredetû hófúvás esetén nem nagyon van olyan rendkívül markáns vertikális áramlás (fel ÉS le), amely létrehoz olyan töltéseloszlást, amely olyan villamos mezõt eredményez, hogy villámlás alakuljon ki.

Jó kérdés! Amint láthatod is, nem a saját állításomat véstem oda a kommentembe, hanem szakember írt -igaz, évtizedekkel ezelõtt- ilyesmit. Nekem is kétségeim vannak a dologgal kapcsolatban, ezért kértem a többiek véleményét.

Utána néztem, az "Értsük meg az idõjárást" címet viselõ könyvben olvastam. Ezt Dr. Aujeszky László, egy nagyon kitûnõ ismeretterjesztõi, didaktikus vénájú légkörfizikus írta. Nem tudom, vajon meteorológus is volt-e, és hogy '89-ben élhetett-e még.

Szép estét kivánok! A szél által száraz porhóban kavart dörzselektromos-hatás tapasztalatom/megfigyelésem szerint legfeljebb halványan villódzó, tompa fény kibocsátására elegendõ.

Úgy emlékszem, hogy 89-ben egy ilyen egykori budai esetrõl mesélt egy már korosabb meteorológus , amikor az OMSZ-ban jártam. Sajnos a nevére nem emlékszem, memóriám a romokban.

"hófúvás esetén a száraz porhóban keletkezõ dörzselektromosság is villámláshoz tud vezetni. "

Hol és minek hatására halmozódik fel ilyenkor két ellentétes (egymástól elszigetelt) töltésgóc? A zivatarfelhõrõl meg a vulkáni porfelhõkrõl van mindenféle elmélet, de errõl kéne valami konkrétabb dolog, hogy egyáltalán beszélgetni lehessen róla.

Egyébként a zivatarfelhõ töltéseinek kialakulására/elválasztására a közhiedelemmel ellentétben nem a "dörzselektromosság" a legkielégítõbb magyarázat.

2000 januárjában volt Gyõrben gyönyörû hózivatar, mondhatni, vadromantikus. Félnapos, megmaradó havat eredményezõ havazás volt egyébként, melynek intenzitása egyre nõtt, végül úgy zuhogott hatalmas pelyhekben, hogy egy átláthatatlan fehérség volt tõle a levegõ.
Hirtelen villant egyet a hófüggöny, és akkorát dörgött az ég, hogy beleremegtek az ablaküvegek.
Egyébként olvastam egy régebbi meteorológiai ismeretterjesztõ könyvben, hogy nagy hideg, hófúvás esetén a száraz porhóban keletkezõ dörzselektromosság is villámláshoz tud vezetni. Mi a véleménye a társaságnak, elõfordulhat ilyen?

Így van, itt 5 cm-t pakolt le viharos széllel, jókora dörgésekkel

Legutobb februárban lecsapozott és szakadt le az ég hóval a Kisalföldön.

Késõbb rájöttem, hogy a téli konvekció, téli zivatarok nem is olyan ritkák. Nedves, hideg levegõ beáramlása kapcsán, fõleg közvetlenül a front mögött nemegyszer sorozatban jön a konvektív felhõzet, kifutószéllel, záporral, graupellel, hózáporral.
Az említett 1985-ös esetet gyorsan visszanéztem a GFS kartenarchiv-ban: a hideghullám akkor is sarki-tengeri nedves légtömeg beáramlásával kezdõdött, csak napok múltán fordult az áramlás északkeletire.

Pozitív lecsapó... télen sokkal nagyobb az arányuk, mint nyáron. Utolsó hózivataromat 6-7 éve éltem át. Na az viszont nem volt gyenge. Éppen egy vizsga után siettem a buszhoz Normafán, amikor egy villanás az erdõ felõl. Dörgés semmi, majd mégegy villanás, amit már halk dörgés is kísért és már hozta a szél az elsõ hópelyheket. Mikor felszálltam a buszra, elkezdett ömleni. A 20 perces menetidõ másfél órásra nyúlt, de én nem elégedetlenkedtem

A legdurvábbat pedig 1991-ben, amikor az iskola melletti épület tetejét letépte a szél és kb 10 méter volt a látótáv sûrû lecsapókkal kísérve

Wááááááááááá

Ilyen hózáporos-graupeles északkeleti hidegbetörés volt 1985 február 2.-án, de Te arra aligha emlékezhetsz. Viszonylag enyhe, változóan felhõs nap volt, délután a gyõri termálfürdõ medencéjében ültünk arccal a lenyugvó nap felé. Váratlanul éles villanást láttunk, és olyan megsemmisítõ dördülés hallatszott, mintha az ég készülne leszakadni.
Minthogy ebben az évszakban nem számítottam zivatarra, elõször arra gondoltam, ledobták az atombombát! (Ez még a hidegháború idõszaka volt)
Aztán hátrafordulva minden kiderült. Észak-északkeletrõl peremfelhõs, fekete hasú szörnyeteg tört elõre, hamarosan beterítette az egész égboltot, és szakadni kezdett a graupel.
Másnap már rendes hózáporok, dühöngõ észak-északnyugati szél volt. Aztán megjött a tartós havazás, országos hófúvás, késõbb a -20 fokos minik. Gyönyörû idõszak volt.

Az északnyugatról jövõ fagyos levegõkért én sem rajongok azok csak átmenetileg hoznak télies idõt általában és akkor ha jó helyre szakad le a mediterrán térségben a hideg és pont jó helyen húz el a ciklonunk ami megszór minket hóval.Az északkeleti hideg betörés na az már döfi! Nem tudom melyik évben lehetett amikor napközben ilyen 10 fok volt és északkelet felõl graupel meg hózáporokkal érkezett viharos széllel a brutális hideg.Másnap nem emelkedett már -10 fok fölé a hõmérséklet éjjelente meg hó nélkül voltak -20 -25 fokok.Ha saccolnom kellene akkor több mint 5-6 éve lehetett már.

A téli enyhe idõszak elõoldallal kezdi, ami aztán törvényszerûen zonalitásba, nyugati légmozgásba megy át. Így volt ez 2007 januárjában, mikor viharciklonok szántottak át rajtunk is, bár a Cirill -északnyugat-európai "vendégszerepléséhez" mérten -nagyon mérsékelten muzsikált nálunk.
Egyébként a sok brit ciklon után csakugyan várható a légnyomás tartósabb megemelkedése arrafelé, de vigyázat! Ez pocsék, enyhe félblockingot is jelenthet ránk nézve.
Magam részérõl idén nem (idén sem) bízok a minket é-ény-ról elérõ sarki-tengeri légtömegekben, inkább reménykedek a szibériai hófelhalmozódásban, északkeleti hidegtömeg kiképzõdésében. Ez még -a tavalyihoz hasonlóan- megmenthet minket.

2006-2007 telén itthon elõoldali enyheség, viszont kint az óceánon dübörgõ zonalitás volt (tudom, az óceánparton éltem át...), sok viharciklonnal és enyhe idõvel. Ami most fog felállni (ha bejön), az inkább magasnyomásnak néz ki arrafelé, szóval remélhetõleg más lenne ez a tél, ha "úgy ragad"

2006 Decemberi emlék:
Link
Link

No, szerintem a makrováltás esélye immár 80% körüli.
Link --> Link
A nálunk várható helyi hatások T tekintetében még elég bizonytalanok, de hogy az aszályos idõszaknak Október végétõl egy idõre vége lehet, ez legalábbis valószínû.
Épp ideje volt, lassan 2 év után....

Teljesen komolytalan gondolat, de el lehet játszani vele, hogy mi lenne ha ez a felállás is beragadna sok-sok hónapra... [esõ] [esõ]

Egyébként már jelenleg is MASZFEJ van, ez a nyomástérkép legalábbis minimum nagyon szokatlan, fõleg északon: Link (Izland és vidéke)

Hol itt a szép minta? Link Káosz már most is