Meteorológiai társalgó

Talán nem teljesen találó a hasonlatom, hisz a gleccsertó kataklizmaszerû kiürülése és az arktikus jég mostani olvadozgatása között azért minõségi különbség van.
Az biztos, hogy a sarki tenger felsõ rétegeibe került töméntelen édesvíz annyira kihigítja az alacsonyabb szélességek felõl érkezõ töményebb sóoldatot, hogy már nem fent lesz a magasabb sótartalmú, nagyobb fajsúlyú víz, hanem lent. A póluson nem tud a mélybe süllyedni sósabb víz,és a futószalag leáll.
Hogy a mostani csigalassúságú édesedés mire lesz elegendõ, azt érdekes lesz figyelni.

Az egyik különösen kedvelt a Milankovic-Bacsák hipotézis, amelyet ugyebár az 1930-as években Milankovic fogalmazott meg az eljegesedéssel kapcsolatban és az 50-es években Bacsák fejlesztette tovább. Amiben ugyebár nem a hideg telek játszanak szerepet, hanem a hûvös nyarak és enyhe telek sorozatos bekövetkezése.

Ha az adatsort nézzük végül is teljesen helytálló lehet, hiszen a középhõmérséklet a budapesti adatsort nézve is emelkedõ. Igaz, hazánknak lehet az egyik legkisebb szerepe az eljegesedéseben. Link

Nézzük egy kicsit közelebbi helyszíneket... A Skandináv adatsorok.
Igaz nem teljesen aktuálisak, hiszen 1990-ig nézhetjük vissza, de remekül látszik, hogy a 1900-as évektõl napjaink felé haladva több az az év, amikor az éves átlagok elérik a 7 fokot, Stockholmot nézve: Link

Koppenhágára is picit rátekintve látható, hogy a középhõmérséklet emelkedik, az 1942-es nagy hideg idõszak természetesen kivehetõ, és akkor volt utoljára "csak" 6 fok környékén az éves átlag. Mindössze 1900-tõl pedig 5ször volt 6 fokos átlag, de elõtte? Jóval többször.
Link

Ezen a képen pedig látható a sókoncentráció gyengülése, illetve a Labrador, vagyis a hideg áramlat erõsödése. Link

Így ezeket vizsgálgathatjuk, de a jégkorszakokat vagy eljegesedések kialakulásának összetett ugyebár a kialakulási módja.A szárazföldi viszonyok, napsugárzási periódusok, a sugárzás fluxusa.

Ezeket nézegetve egy újabb kis jégkorszak is simán lehet, sõt belegondolva lehet benne is vagyunk már a "kezdõdõ stádiumban".

A sarki jégsapka olvadása miatt megváltozott tengeráramlatok kérdése nagyon érdekes. Elméletileg bizonyított, hogy a sarkvidéken olvadás miatt kiédesedõ felszíni vízrétegek lefékezik a nagy hõtranszportot folytató é-d-i tengeráramlatokat, mint a golf ill. észak-atlanti áramlás. Ha ezek nagyon legyengülnének, nem jutna el a meleg tengervíz az északi sarkvidékre, emiatt a jégborítottság rohamos növekedésnek indulna. Az albedó emelkedése pozitiv visszacsatolást eredményezne, így rövid idõ alatt eljegesedés állna elõ a magasabb szélességeken.
A trópusokon ezzel szemben a hõtranszport akadályoztatottsága következtében nagyon felemelkedne a tengervíz és a levegõ hõmérséklete. Elképzelhetetlen mértékben megnõne az é-d-i hõkontraszt, a polárfronton ezért nagyban erõsödne a ciklontevékenység. Soha nem látott bárikus viharok söpörnének végig a szubarktikus vidékeken és a mérsékelt öv északi részén is. Azt hiszem, azt a világot jobb, ha nem látjuk meg. Már most is azt mondjuk, hogy hektikus, õrült az idõjárás. Mit mondanánk akkor?
Egyébként a földtörténeti múltban volt példa a fenti történésre. Észak-Amerikában egykor óceán méretû, édesvizû gleccsertó hullámzott. Ez a víztömeg hirtelen levezetést kapott a sarki tenger felé. A kiédesedés miatt a transzport tengeráramlatok leálltak, és nagyon rövid idõn belül jégkor vette kezdetét. Érdekes módon viszont csak mintegy 1000 évig tartott az eljegesedés. Neve is van ennek a korszaknak, csak nem jut eszembe. Mindenesetre minden idõk egyik legdrámaibb klímakorszaka lehetett.
Egyébként én is úgy hiszem, a sarki és a szibériai hidegtömeg között lehet antagonizmus. Ennek folytán idén is nagy lehet a keleti hidegtömeg. Azonban ne feledd, hogy a mi szélességünkön még napjainkban is a nyugatias advekció, nyugati szél az úr. Minden keleti hatás nyugatra terjedése több, mint esetleges. Majd meglátjuk, mit is hoz az idei tél.

Bár én nem tudom ezeket a dolgokat olyan jól körülhatárolni mint Thermometer,de a jelenlegi helyzet még nincs hatással Európa idõjárására.Én annyit tudok hogy jégkiterjedés drasztikus csökkenése majdan lesz hatással Európára.Az északi sarkról leszakadó és egyre sûrübben dél felé úszó hatalmas jégtömbök lehûtik az óceán vízhõmérsékletét az alacsonyabb szélességi fokokon is .Ezáltal a mexikoi-öbölbõl kelet-é.kelet felé elinduló meleg tengeráramlat akadályba ütközik és nem éri el az Ény-európai partvidéket,vagyis teljesen megszünik a Golf-áramlat.Az óceánon ny- ény-Európa felett egy hatalmas AC épülne fel ami egy erõteljes é-d meridionális helyzetet hozna létre Európa jelentõs része felett,ami biztosítaná a folyamatos de lassan egyre melegedõ sarkvidéki levegõ beáramlását.A nyári idõjárásra ez a helyzet nemigen volna hatással.Persze ez a folyamat elõször lassú lenne majd folyamatosan gyorsulna,az albedó csökkenésével,ahogy fokozatosan egyre kevesebb a hó és a jég a sarkvidéken.Ez a változás sajnos egyelõre megállíthatatlan,bár a mi életünkben még nem lesz számottevõ hatással.

Azt azért szögezzük le, hogy a sarki jégsapka zsugorodása nem annak a jele, hogy a sarkvidék lehûlõben van. Nem örvendetes fejlemény, legalábbis a számomra.
Valóban beindíthat bizonyos visszaszabályozó mechanizmusokat, a jégfogyatkozás paradox módon okozhat valamekkora lehûlést, de ezzel csak azt érjük el, hogy visszatérünk az átlag közelébe. (Túlkompenzáció esetén átmenetileg kissé ez alá)
Aggasztó, hogy gõzünk sincs arról, hogy ezen folyamat milyen mértékig vezethetõ vissza az emberi tevékenységre, az üvegházgáz-emisszióra, ill. más, természetes tényezõkre, és hogy jelenleg nincs technológia érdemi befolyásolására.
Véleményem az, hogy komoly globális lehûlést most csak valami váratlan természeti esemény okozhatna: erõs robbanásos vulkánkitörés, szárazföldbe csapódó aszteroida, a napfoltok évtizedekre való eltûnése.

Igen, az benne, vagyis a 850 hPa T+15°C fok képlet már nem játszik, legalábbis nem olyan egyértelmû és nem minden helyzetben lehet számolni vele.

Ha hidegpárna nem is, de inverzió benne van a pakliban.

Szerintem se túl valószínû október közepén hidegpárna, maximum reggelente pár órás ködös idõszakok, utána meg kellemes napsütés. A fáklyát nézve pedig én se 3-4 napot jósolnék az átlag feletti idõnek, ugyanakkor tényleg sok minden változhat még, és nyilván nem arra kell számítani, hogy 2 héten át zavartalan napsütés lesz 20-25 fokokkal. Valószínû lesznek olyan napok is, meg lesz néhány váratlan ködös, borongós, esõs nap is, de nagy hidegektõl egyelõre nem kell tartani szerintem se.

Ami késik nem múlik.
___________
Hûvös, borús, igazi õszi idõ van.

Szerintem is várjunk vele mert ezzel csak felidegesítem magam meg te is a melegeddel! Én meg a hideggel!

Majd visszatérünk rá egy hét múlva!

Kizárom a hidegpárnát a köv. 3 hétben.

Túl sok meleget láttál idén. Olyan állapotba vagy mint ha megittál volna 10 üveg szeszt. 3-4 nap helyett már a tripláját látod! amugy ha nem vetted volna észre azt amit Thermometer irt az az hogy már egyre hajlamosak lesznek a ködös idõszakok a Kárpát-medence egyedülálló jelenségének köszönhetõen és ilyenkor a T850 már egy fabatkát se ér!

Bizony, és ahogy közeledünk a novemberhez egyre nagyobb az esélye akár a 15+ foknak is 850-en. Nem semmi.

Biztos hogy csak 3-4 napig? Link

Én tartósabbnak látom.

Minden jó amit írsz de az idei enyhe téllel kapcsolatban szeretnék hozzászólni. Mi van az északi sark jégolvadás által létrehozott tengeráramlatok megváltozásával? Az is beleszólhat az idei tél milyenségérõl. Olvadó északi sark = zord tél Közép-Európában. Egy ilyen nevû cikket olvastam már. Te hogy vagy ezzel??

Metwolf: Nem kell hallgatni Salekra. Nem fog sokáig tartani ez az enyheség csak 3-4 nap. Mint ahogy ezt már megszokhattuk, Saleknak csak ez számít: a meleg. Feltûnési viszketegségbe szenved. . 20 fok feletti T-re senki ne számítson! Nem lesz már olyan könnyû mint júliusba. Mostmár olyan 15 fok feletti T850 re kell számolni 25-25 fokot. 25 Fok feletti t850 re meg 30 fölöttit.

Ennek is lehet realitása,de tavaszig számolni kell a tartós magas köddel meleg idõ esetén,ha nem lesz jelentõs átkeverés...

A fenébe pedig már kezdtem bizakodni de úgy látszik hiába, decemberben is irány a strand idén.

Thermometer: Szerinted ez az október, a szélsõségesen enyhére forduló második felével, melyik évre hasonlít? Sokan mondták, h majd október vége lesz hidegebb az átlagnál, nos, most ennek az ellenkezõje történik, jóval enyhébb lesz, akár 10+ fokkal is.

Link