Meteorológiai társalgó

Köszönöm! Ez érdekes. Valami ilyesmit sejtettem én is, hogy a növények nem fagynak el azonnal 0°C alatt, hanem van bizonyos védekezõ mechanizmusuk, ami nem csak fajtától, hanem egyedtõl függõ is lehet. Úgyhogy a növényeket azért nem lehet egyértelmûen hõmérõként használni, ez utóbbit Floo-nak mondanám

De mindez nem a párolgás miatti hõelvonás miatt van, hanem a kisugárzás miatti hõveszteség következtében. Ha teljesen száraz, azaz párologtatni a felszínérõl nem tudó, de minél kisebb fajhõjû tárgyat tekintesz, annál jobban le fog hûlni a kisugárzás következtében.
(ahogy aszi is írta korábban)

Jójó, bocsánat , nagyon siettem, szóval a hõmérõ anyagának felszínérõl történõ fokozottabb párolgás miatt létrejövõ hõveszteségbõl fakadó hõmérsékletcsökkenés, ami nem egyezik meg az ugyanabban az 5 centis magasságban lévõ levegõ hõmérsékletével.
Így pontos!
Ez ugyanaz a jelenség, mint amikor jócskán pozitív hõmérséklet mellett tud jeges lenni a szélvédõ vagy a kocsi teteje.
Sõt, a szélvédõ még jobban át tudja venni kocsi belsõ légterében lévõ magasabb hõmérsékletet, mint a kocsi tetejének hõszigetelt fémlemeze. Ennek megfelelõen ott késõbb fagy be, mint a tetõn.
Biztos sokan láttatok már +3 fok mellett jeges kocsitetõt.
Rohannom kell, van még 1-2 érdekesség ezzel kapcsolatban...

Bambi!
Még éjfél elõtt fagyni fog Zabaron.
Kakucs is lohol a nyomában.
Elkezdõdött a nagy zutty!

Szép estét!
Floo, nem kötözködni akarok mindig Veled, de ezen a mondaton fennakadtam így este...
"De mivel ez a valószínûsíthetõ adat csak a hõmérõ anyagának párolgásból eredõ hõvesztés lenne"
A hõmérõ anyagának párolgása érdekelne, milyen hõmérõ ez...? nem vagyok járatos a technikában...
Köszönöm

Nálunk épp csak egy-egy kis foltban volt kevés dér, de az autók szélvédõje itt nem fagyott be. Talán ez a pár méteres szintkülönbség segített most meg minket.

A növények nagyon különbözõképpen reagálnak a hidegre, vannak hidegstresszre érzékeny és hidegrezisztens növények. A fagyérzékenyek (mint pl. a paprika és a paradicsom)többsége képes arra, hogy valamilyen késleltetõ mechanizmussal megakadályozzák a testükben a víz megfagyását (anyagcsere aktivitás fokozása, speciális fehérjék szekréciójának bekapcsolása, stb.). Ez azért gond, mert a sejtek membránja a folyadék állapotból gél állapotba megy át, szemipermeabilitása megszûnik, a jégkristályok széthasogatják. Általánosságban azt lehet mondani, hogy kb. (tartósan meglévõ, nem pár percig tartó) -2,5 fokig nincs gond, az alatt lesz fagykár. Itt egy táblázat néhány növényrõl (a Lycopersicon esculentum a paradicsom): Link

Huhh, mibõl készülhet az a hõmérõ, ami el tud párologni? A radiációs minimum azért más jellegû adat, mint az árnyékolt hõmérõvel mért léghõmérséklet, a nevébõl is adódóan azt mutatja, hogy a kisugárzás következtében egy adott felület mennyire tud lehûlni, így pl. nagyon fontos támpont annak az elõrejelzéséhez, hogy mikor válnak csúszóssá az utak.
A növényekhez visszatérve, az nem elképzelhetõ, hogy a paprika, és a paradicsom kibírja azt a néhány 10 percet, ameddig fagypont alatt volt a levegõ? Mégis csak egy élõ szervezetrõl van szó, nem egy vékony pocsolyáról. Egyébként nem értek hozzá (ezért kérdeztem), de kíváncsi lennék, hogy milyen hideget bírnak ki az egyes növények...

Voltam ma a nagykanizsai állomás mellett, az állomástól 50-100 méterre ugyanolyan fekvésben a kiskertekben ép a paprika és a paradicsom.
A sármelléki 4 fokos minimumhoz tartozó 0 fokos, és a szombathelyi 2 fokos minimumhoz tartozó -1 fokos mért radiációs minimumból kiindulva a kanizsai állomáson a -0,1 fokos minimum mellé -3-4 fokos radiációs minimumot mért volna az állomás, ha lenne ott észlelõszemélyzet.
De mivel ez a valószínûsíthetõ adat csak a hõmérõ anyagának párolgásból eredõ hõvesztés lenne, nem léghõmérséklet, így fordulhatott elõ, hogy nem károsodott semmi.

Holnap reggelre ki van adva a riasztás talajmenti fagyra! Szombatra virradóan a Dunától keletre (kiemelten az Északi-középhegység térségében és az Alföld északi részén), illetve délnyugaton alakulhat ki helyenként talajmenti fagy.