Meteorológiai társalgó

Sokban igazad van, de mégsem mindenben. A száraz levegõ hozzájárul a minimumrekordok létrejöttéhez, de ezek a mostaniak nem száraz szaharai, hanem száraz sarkvidéki levegõben jöttek létre, s ez alapvetõ különbség. A szaharai légtömegben a délutáni 33 fokról hajnalra 13-14 fokra zuhanhat a T, de 4-5C nyáron nem lesz ilyen levegõfajtában.
A zabari minimumrekordok szerintem is a mérõhely mikroklimatikus viszonyaival függenek össze (bár emlékezetem szerint a nyáron délnyugaton, pl. Zalában is volt pár 5 C körüli mini), azonban ugyanez elmondható a maximumrekordokról is. Itt a fórumon tette azt a -véleményem szerint nem alaptalan- kijelentést egy kollégánk, hogy a dolgok jelen állása szerint a hõmérsékleti rekordok a meteobulvár tárgykörébe tartoznak.
Amit a játszva elõálló 35-40 fokos hõségekrõl írsz, tökéletesen helytálló, én is így látom a helyzetet. De ennek közvetlen kiváltó oka szerintem nem a globális felmelegedés, hanem a meridionális áramlási muszterek uralma. A zonális áramlás elvileg (ha eltekintünk a szárazföld és a tengerek eltérõ felmelegedésétõl) izotermikus légtömegeket hoz, a hõmérséklet állandósult, vagy csak minimális ingadozást mutat. Meridionális áramlásoknál viszont egyszer sarki, máskor meg szubtrópusi légtömegek érik el a mérsékelt övet, a hõmérsékletmenet ezért erõsen ingadozó, hektikus (mint most)
A 2003-as nyár érzésem szerint árnyalatnyival nálunk is melegebb volt a mostaninál, Európa-szerte pedig sokkal melegebb. Idén sem Nyugat, sem pedig Kelet-Európában nem különösebben nagy a forróság, a hõhullámok inkább Közép, ill. Dél-Európára korlátozódnak.

A T minimumok rekordjai a rendkívül száraz levegõ miatt jöttek létre,nem véletlenül van oly nagy hõmérséklet ingadozás egy adott napon belül.Ez fõleg a hõhullámok elején tapasztalható.Gyakran kapunk szaharai levegõt,aminek rendkívül alacsony a nedvességtartalma.Így már belefér a mediterrán nyárba a rekordokat ostromló T minimum is.
Egyébként meg általában Zabarban mérik a legalacsonyabb hõértékeket és az úgy tudom a hetvenes években,nyolcvanas évek elején még nem mért.Ki tudja milyen T-min-ok voltak ott akkortájt.
Nagyon nagy különbséget nem látok a 2003 nyár és a mostani között.Egy-két fok az elmaradás csupán az akkori nyugat-európai hõmérsékletekkel szemben.Ha a jövõ heti hõséget is hozzáadjuk az idei nyár hõhullámaihoz akkor az azt jelenti hogy összeadva egy teljes hónapnyi kánikula jön ki.Ez pedig messze nem természetes.Játszva alakulnak ki a hõségnapok,az AC kialakulása után két-három nappal már ostromoljuk a 30 fokot,és nem ütközik nagy nehézségbe utána a 40-et is megközelíteni.Amit elõsegít a rendkívül száraz levegõ.
Tehát az hogy itt nálunk nem ismétlõdött meg a 2003-as nyugat-e. nyár az csak a szerencsének köszönhetõ.De nagyon közel voltunk (vagyunk) hozzá.

Természetesen igazad van,emlékszem az április végi május eleji hõségre,de az még messze nem nyári évszakban volt.Egyébként ha hosszútávon folytatódik a jelenlegi helyzet,nagyon szép eleinte meleg,majd éjszakánként csípõs,de napközben kellemes hõmérsékletû idõ fog kialakulni.
Viszont nem kizárt hogy lesznek olyan helyek augusztusban amelyek 0mm csapadékkal zárnak.A fáklya olyan 24-ig mintha vonalzóval húzták volna meg,és utána sem kecsegtet túl sok jóval.Persze az még bizonytalan.

Április legvégén is volt egy meleghullám, ha jól emlékszem..persze az még nem volt annyira forró, de a 30-31 fokokat elértük.

Kezdem azt érezni hogy valami elromlott az idõjárásban.Egy nyáron belül három hõhullám,hát nem semmi.Ez a nyár magasan veri a 2007-t,bár egyenlõre 40 fok fölötti hõmérsékletek nem voltak,de nem is ez a lényeg.A tendencia az ami egyre inkább aggasztó.Az hogy egy nyomási elrendezõdés milyen sokáig fenn tud maradni.Az hogy milyen rendkívül könnyen alakulnak ki a 35 fok körüli vagy fölötti hõmérsékletek,igencsak feltûnõ.Elmaradnak a szlovén instabil vonalak és egy komoly szupercella ha kialakul pl a Balaton nyugati medencéjében már nem tud felkúszni a fõvárosig, a velencei-tónál meghal.Ha a jövõ heti hõhullám is ugyanúgy arat mint az ezeket megelõzõ (persze nem ússzuk meg,csak a hossza a kérdéses) akkor lassan-lassan fölül kell vizsgálni a nyarakat a Kárpát medencén belül.Szerintem nem kiugróan meleg és száraz kategória ez a nyár,hanem egy tendencia kezdete lehet.Nálam azért kérdés maradt hogy ennek az idei(tavalyit is ide lehet sorolni)forróságnak és elsõsorban szárazságának van e köze a 2010-es év rendkívüli csapadékhozamához.Van e összefüggés a kettõ között? Mert számomra olyan nem létezik hogy akkor"kieste magát jó pár évre".
Sajnos borúlátó vagyok mert nemcsak mi,hanem az északi félteke jó része csapadékhiánnyal küzd.
Bár a tél állna ilyen biztosan a lábán mint az idei nyár!Lehet hogy 1995-96-tal a komoly havas,hideg tél is letudta egy darabig? (Nálam az a tél az etalon,a kárpát-medence földrajzi helyzetében jócskán benne van az ilyen tél is).