Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94322 - 2008-08-15 16:37:55)
Az elektromos aktivitás és a forgás beindulása (és tartós fennmaradása) egy konvektív felhõben két különbözõ dolog. Úgyhogy csendes szupercellák márpedig léteznek. Gondoljunk csak a mini szupercellákra. 2004 májusban több ilyet is láttam Derick-kel egy napon, pár km kiterjedésû felhõtornyok, alacsony felhõtetõvel, és forgott veszettül. Ja és egy hang nem jött ki a torkán (szemben Derickkel és velem)
Az elektromos aktivitás és a forgás beindulása (és tartós fennmaradása) egy konvektív felhõben két különbözõ dolog. Úgyhogy csendes szupercellák márpedig léteznek. Gondoljunk csak a mini szupercellákra. 2004 májusban több ilyet is láttam Derick-kel egy napon, pár km kiterjedésû felhõtornyok, alacsony felhõtetõvel, és forgott veszettül. Ja és egy hang nem jött ki a torkán (szemben Derickkel és velem)
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94309 - 2008-08-15 15:42:39)
Csak Dexion kérdése teljesen jogos, uis tényleg nem ártana rendbetenni a definíciós alapokat. Én lobbizom a "forgó felhõ"-ért
Látszik, hogy Doswell-ék is szenvednek a témával, pedig nem most kezdték a szakmát:
Link
Õk ugyanis belõnek egy örvényességi küszöbértéket 0,01 1/s, és azt is kikötik, hogy 1/3 részben meg kell lenni a forgásnak. Utána pedig kifejtik, hogy igazából nem is kell azt olyan szigorúan venni a küszöbértéket, és igazából az 1/3 is "csak úgy jött".
Ami újdonság, hogy õk nem zivatarok egy csoportjaként jelölik meg, hanem "konvektív vihar" egy kategóriájaként.
Érdekelne az illetékesek (anarki/meteorman/ [email protected]) állásfoglalása az ügyben, és végre nyugodtan alhatnék.
Csak Dexion kérdése teljesen jogos, uis tényleg nem ártana rendbetenni a definíciós alapokat. Én lobbizom a "forgó felhõ"-ért
Látszik, hogy Doswell-ék is szenvednek a témával, pedig nem most kezdték a szakmát:
Link
Õk ugyanis belõnek egy örvényességi küszöbértéket 0,01 1/s, és azt is kikötik, hogy 1/3 részben meg kell lenni a forgásnak. Utána pedig kifejtik, hogy igazából nem is kell azt olyan szigorúan venni a küszöbértéket, és igazából az 1/3 is "csak úgy jött".
Ami újdonság, hogy õk nem zivatarok egy csoportjaként jelölik meg, hanem "konvektív vihar" egy kategóriájaként.
Érdekelne az illetékesek (anarki/meteorman/ [email protected]) állásfoglalása az ügyben, és végre nyugodtan alhatnék.
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94307 - 2008-08-15 15:27:22)
Jogos, ott a pont.
Bár szívesen megnéznék egyszer egy "csendes" szupercellát.
Jogos, ott a pont.
Bár szívesen megnéznék egyszer egy "csendes" szupercellát.
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94306 - 2008-08-15 15:18:50)
Tehát ha nincs elektromos aktivitás, akkor már nem is szupercella?
Tehát ha nincs elektromos aktivitás, akkor már nem is szupercella?
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94305 - 2008-08-15 15:05:55)
Köszönöm, valami ilyesmit vártam.
Köszönöm, valami ilyesmit vártam.
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#94304 - 2008-08-15 14:57:37)
Ha a definíciót kérdezed, a szupercellát az különbözteti meg az "egyszerû" zivataroktól, hogy mezociklont tartalmaz - azaz önálló, forgó rendszert alkot, amiben a fel- és leáramlási terület tartósan elkülönül egymástól. (Azaz a zivatar energiáját adó feláramlást nem állítja meg a csapadékhullást kísérõ leáramlás.)
A kialakulásuk oka nagy vonalakban: a szélnyírás (egymás feletti rétegek eltérõ irányú ill. sebességû áramlása) hoz létre eredetileg vízszintes tengelyû örvényességet, ami a feláramlásban függõleges tengelyûvé válik.
Sokkal bõvebben pl. a Wikipedián lehet róla olvasni: Link
Ha a definíciót kérdezed, a szupercellát az különbözteti meg az "egyszerû" zivataroktól, hogy mezociklont tartalmaz - azaz önálló, forgó rendszert alkot, amiben a fel- és leáramlási terület tartósan elkülönül egymástól. (Azaz a zivatar energiáját adó feláramlást nem állítja meg a csapadékhullást kísérõ leáramlás.)
A kialakulásuk oka nagy vonalakban: a szélnyírás (egymás feletti rétegek eltérõ irányú ill. sebességû áramlása) hoz létre eredetileg vízszintes tengelyû örvényességet, ami a feláramlásban függõleges tengelyûvé válik.
Sokkal bõvebben pl. a Wikipedián lehet róla olvasni: Link
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat