Meteorológiai társalgó

Köszi,valami ilyesmire gondoltam.

Le lett már leplezve párszor Pl Link

Hát igen, remek dolog lenne látni, de azért otthagyni a fogamat nem akarom. Gondoltam még a Bálvány (Bükk, 956 m) tetején lévõ Petõfi-kilátóra is (így néz ki: Link mellette van egy telefon-átjátszó adó is: Link , ideálisnak gondolom), itt a töksötét és a kiemelkedõ, csúcsos tárgy is meglenne, csak a biztonság nem az igazi.. Sikerült-e már egyáltalán valakinek innen elkapni valaha?

Olyan csúcsos (kis görbületi sugarú) tárgyat keress, ami kiemelkedik a térszínbõl, magas, tehát közelebb van a zivatarfelhõben lévõ töltésgóchoz és jó vezetõ. Ez utóbbi nem feltétlen szükséges, de elõnyös. És a legfontosabb, hogy sötét legyen, mert a koronakisülés csak ekkor válik láthatóvá.

Szerk.: látom közben érkezett pár javaslat

A trafó nem sokat számít. Inkább mássz fel valami magas torony tetejére, vagy ülj repülõre. Persze NE tegyél ilyet viharban, mert ott maradsz. A Micibot által javasolt megoldás is jó.

Tengerre hajóval És az sem árt ha tök sötét van.

De, pl. helyi képzõdésnél elõnyben vannak azok a területek, ahol a korábbi napon/napokban a zivatar már átnedvesítette a levegõt, illetve a talajt.

Végül is azt zárnám ki szaki segítséggel,hogy a nedves talaj,növényzet párolgás nem segíti e jobban az újbóli zivatarképzõdést az említett helyeken?

Köszönöm, Jani! Jobbat nem tudtam volna én sem írni

A domborzat a megfigyelt helyeken nem játszott szerepet,mondhatnám inkább ott volt zivatar ahol domborzat sincs. Az áramlásos dolgot is megfigyeltem már,szerintem ez sem játszott.Legalábbis nem ez volt a döntõ,mint a példádban. A többször megfigyelt területen volt déli áramlás,d-nyugati,majd nyugati és helyi keletkezés is és egyik helyen mindig esett másikon nem .Lehet véletlen...

Ez az aktuális áramlási viszonyoktól és fõként talán a domborzattól függ. Utóbbi állandónak tekinthetõ, elõbbi pedig változó. Ha sokáig hasonló áramlás van, akkor a kedvezményezett terület sokáig szerencsés maradhat.
Példával könnyebb elmondani: ha beáll néhány napra nyáron a keleti, északkeleti áramlás, (persze van nedvesség és ami még szükséges) akkor szinte borítékolható, hogy Cauchy-nál Vasason kora délutánra kialakul a zivatar és ha nem változik jelentõsen a helyzet, akkor óramû pontossággal érkeznek napról-napra a zivatarok hozzá, míg mondjuk a Mecsek túloldala napokig száraz marad.

Akkor én is sírok, de tényszerû rívásom lesz

A szegedi met. állomás idén mindig szív - hogy egy jól ismert szlogent idézzek - úgy, mint délkelet. Május-júniusban a fejlett zivatarok tõlünk délre, délkeletre, ezt követõen északra, majd belváros felé vonultak el, az összes zivatar alig okozott itt csapadékot, miközben a környék jóval többet kapott...
A mai zivatar ismét hasonlóképp játszódott le: itt a külterületen a legelsõ zápor épp nedvesített az aszfalotot, miközben már pl. a repülõtér déli vége szemmel láthatóan is jóval nagyobb csapadékot kapott. Aztán jött a következõ zivatar, ami a belvárost átmenetileg elúsztatta, ugyanakkor itt az állomáson esett 3 db csepp négyzetméterenként.
Épp akkor mentem be a városba, és az alábbiakat tapasztaltam:
-városhatárt átlépve, a 3F villamos fordulójában lévõ benzinkútnál az út egyik oldalán már legalább esett 0.2 mm, míg a város centruma felé haladó sávban nem volt összefüggõen nedves az aszfalt.
Innen 300 m-re, a Kálvária sgt. és a békéscsabai vasútvonal vasúti átjárójánál már tócsák álltak, míg a Móravárosi krt. és a Kálvária sgt. keresztezõdésében már alvázmosást is tudtam csinálni. Befelé haladva még nagyobb tócsákba ütköztem, ott már az autóm átment amolyan szegedi gondolává, így joggal érezhettem magam "a Balkán Velencéjében", bár az aszfalt vaporettói sokáig nem közlekedhettek