Meteorológiai társalgó

A szélcsatornában a Dél-Alföldön szárad mindegyik, fölösleges és lehetetlen lenne millió hektár talajcseréje. Csapadékot lehetne növelni viszonylag olcsón, és szükséges is.

Tulajdonképpen ki is cserélhetnénk a homokos vagy agyagos földet jó feketére - az nem szárad olyan gyorsan. Mindenesetre nagy területre nagy pénz kellene.
Közben a gust érkeztével elment a közvilágítás, a záporokat várjuk.

Esõt lehetne növelni az Alföldön, igaz nem 30+ anticiklonos helyzetben. Gyakran elõfordul hogy vastag szürke felhõk vonulnak napokig, csak itt nincs torlasztás és konvergencia. Ezüstjodiddal kellene megtáplálni a ciklonális felhõrendszereket, a kínaiaknak sokszor sikerül. Csodálkoznék ha errõl nem lenne mélyreható kutatás és tanulmány az OMSZ-nél.

Pont most hívott Ati (Te nem biztos, hogy tudod ki az, "agazdag" néven fórumozgat, akivel viharvadászni szoktunk járni), hogy felugrott a kanizsai szõlõhegyére, és az elmúlt napokban látványosan összezuhant a növényzet, mindennek lóg a levele, a gyom kiégve.
Errõl jutott eszembe, hogy az elmúlt egy hétben a becsehelyi szõlõhegyen a fûvágás után úgy nézett ki a terület, mintha le lett volna gyomirtózva, mert a talaj felett levágott fû talaj alatti része, a gyökere is kidöglött, gyakorlatilag egy vágás után fûmentes lett a terület.
Holnap ha lesz is néhány mm (többre nem számítok), nem fog ezen segíteni, ilyen állapotokkal vágunk neki a következõ hétvégi hõségnek.
Más kérdés, hogy pl. Tormaföldén jobb a helyzet, ott a felsõ 15 centi alatt van nedvesség.

Nem esek én neki senkinek, nem szándékom. Viszont sajnálom azokat, akik az észérveket nem hajlandók meghallgatni, és még kevésbé megérteni.
Egyébként azt gondolom, hogy olyan elõjelek után (mint a tavalyi aszály, és a rendkívüli módon lecsökkent talajnedvesség) ha én gazdálkodnék, mindenképp valami rövidebb tenyészidejû növényi kultúrát választottam volna termelni, ha lenne gazdálkodásra megfelelõ földterületem. Persze, lehet, hogy fordult(hatott volna) a kocka és elkezdõdik a nedvesebb idõszak, de mégiscsak érdemesebb egy kora tavasszal is vízhiányos talajon a hamarabb beérõ növényeket vetni, hiszen így kiemelt kockázatot jelenthet már csak az átlagosnál kissé melegebb (és még egy átlagos vízellátottságú) nyár is.

Floo: akkor bólogassunk egymásra Én is csak azt mondom, így igaz A konvektív csapadék hasznosulása számottevõen rosszabb, ráadásul tudtommal kb. mm-ként kb. ugyananyi cm-es réteg képes a csapadék hatására átnedvesedni. Azaz, különösen ide felénk égetõ szükség lenne több tíz mm-nyi esõre, még így aratás elõtt is...
Egyébként Svájcban saját magam is láttam, hogy a szeptember elején , mindössze egyetlen száraz, meleg hetet követõen mindenütt öntöztek... Ez 2009. szeptember elején volt, csodálkoztam is ...

Hát igen,egy kultúrember így vitatkozik ,érvel! Nem pedig cinikusan,beszólva,személyeskedve!
Off!
Lehet halványítani!

Köszönöm, hogy nem estél nekem. A korrekt választ nem kevésbé.

Ez így van!
Mindent oda kell, kellene ültetni, ahova való.
Azzal együtt, hogy az ország talán legcsapadékosabb térsége a környékem, mégis gyakorlatilag másfél éve aszály van, most májusban június elején úgy tûnt, hogy vége, de sajnos nem.
Vannak a megyének részei, ahol volt csapadék és nincs gond, de mivel szélsõségesen konvektív csapadék volt, így pl. Becsehely térségében komoly szárazság van.
Ráadásul mivel záporok-zivatarok voltak, azok kevésbé áztatnak, mint ha egy napig esik folyamatosan, és lassan szivárog be a víz.
Június 1-én volt egy 10 mm-es zivatar, 2 perc alatt állt a víz mindenhol, csak épp nem tudta elszívni a hirtelen sok vizet, és az elfolyt. Hangulatilag "húúú mekkora marhanagy esõ volt" kategória, valójában épp csak a teteje ázott meg.
A múltévi aszály még mindig érezteti a hatását, ugyanis a talaj annyira kiszáradt, hogy az elmúlt idõszak csapadékai képtelenek voltak lehatolni, így csak a felsõ 15-20 centi ázott be.
Alatta száraz maradt, most meg már az a 15-20 centi is kiszáradt.
Szóval nehéz úgy térségekre szabni a termeszthetõ növényeket, ha nincs térségi különbség, és esetleges a csapadékellátás.
Az 1961-1990 közötti 30 évben kevesebb volt a konvektív csapadék, több a frontcsapadék, és egyenletesebb volt az idõbeli és a térbeli eloszlás is, mint az elmúlt 20 évben.
Abban a 30 évben jobban lehetett tervezni, a szélsõségek epizódjellegûek voltak csak, ez a mostani periódus más, kiszámíthatatlan. Nem úgy általános értelemben véve, ahogy az idõjárás kiszámíthatatlan, hanem szélsõségesebb formában.
Ezzel együtt 2012-ben elvárható lenne egy országtól (ahol ásványkincsek híján ráadásul nincs más érték, mint a föld és a levegõ, és a mezõgazdaságból kellene profitálni), hogy öntözés nélkül szinte semmit ne termesszenek.
Ezért sem tudjuk felvenni a harcot a nyugati, olasz, francia vagy spanyol termelõkkel, mert ott még a vizet is öntözik.
Svájcban, Dél-Tirolban például évi 1500(!!) mm-es évi csapadék mellett csak öntözõrendszerrel termesztenek bármit.
Nem ám 500, 600 meg 700 mm-ek mellett.
Mert eshet 1000 mm egy évben úgy, hogy pont adott idõszakban, amikor a legjobban kellene, akkor 1 hónapig nem esik, és máris 5-10-15-20 % kár éri a termelõt.

... meg persze mindemellé az árvizeket is meg lehet oldani

Nagyon komoly árvizektõl óvtak már meg minket a gátak, ezt ne feljtsük el (pl 2010 tavasza, sokkal komolyabb gondok lettek volna).
Szerintem majd a távoljövõben viszont tényleg el kell gondolkozni a magyaroknak azon, hogy a víz mekkora kincs, és nagyon vigyáznunk kell rá!
Nah ez off....

Nem feltétlenül mocsarokat mert ezt csatornázással,víztározókkal meglehetne oldani, meg a városokat is.

... és akkor hol lennénnek a terjeszkedõ települések? Mocsarakat mûvelnénk?

Úgyhogy óvatosan ezekkel kijelentésekkel, mindenféle háttértudás nélkül...

Talán nem kellene Széchenyire fogni...

Ez annyira nem ide tartozik de most látjuk ,hogy Széchenyi mekkora kárt okozott a folyók leszabályozásával. Most csak keresztül futnak az országon, az a rengeteg víz, amit megkellene fognunk.Nagyon hiányoznak azok a részek szerintem, fõleg most ezekben az években.

A destruktív az, amikor adott ember folyamatosan csak egy bizonyos dolgot, nevezetesen a problémáit hangoztatja. Nagyon sajnálom a mezõgazdaságból élõket, különösen akinek a következõ idõszakban elszárad a terménye, de a kérdés önmagában nem ilyen egyszerû. A dolognak meg lehet közelíteni pl. azt az oldalát is, hogy az öntözés nélküli biztonságos magyarországi termelés esetén a rövidebb tenyészidejû, kalászos növényekre talán nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Hiszen statisztikusan a nyár eleje a legcsapadékosabb idõszak,a legtöbb esetben pedig ezek a dél-alföldi éghajlaton nagyobb biztonsággal termelhetõk, mint pl. kukorica. Ahol persze van öntözés, oda persze lehetne ilyet ültetni, de pl. nem tudom az ilyen szempontokat hányan veszik figyelembe... Arról pedig már nem is beszélek, hogy többek megerõsítették már azt a számomra, hogy bizony több termelõ képes a Dávid-naptárhoz igazítani minden mezõgazdasági munkát... ... és akkor csodálkozunk, hogy rosszabb a termés, vagy jönnek a károk?

Mégis, milyen az a hozzászólás, ami nem destruktív? Megemlítem, mondjuk, hogy felénk a kukorica levelei már most csavarodnak, egy-két hét még és a belefektetett százötven ezer forint oda, akkor az az? Vagy felteszem a kérdést, hogy mi lesz így, ha ennyire nincs nyaranta csapadék (Fúrt kutak nélkül termelni felénk már képtelenség. Hallom, hogy már száz méterre kellett lemenni jobb vízzáró rétegért. Egymillióba került az akció a gazdálkodó családnak.) meddig lehet még vizet felhozni a földbõl, az akkor az destruktív kérdés? Nagy területek lettek telepítve Szeged-Kiskunfélegyháza között az elmúlt évtizedekben, amik csak úgy "zabálják" a vizet. Ennek megemlítése is destruktív?

Akkor most szeretnék mindenkit megkérni, hogy a személyeskedést fejezze be, mert kezdenek rossz irányba elmenni a beszélgetések!
Ha már a 30 fok megviseli a fórumot, mi lesz még eztán?!
-------------------------------------------------------------------
A holnapi front szerencsére nem úgy tûnik, hogy viharosan érkezne, nem az égiháborúk frontja lesz az biztos