Meteorológiai társalgó

Anno a jobb hatás kedvéért...
Lassan kezdõdik a Balatonnál is a mûsor.

A sorozat konvekció másik tulajdonsága az ismétlõdõ jelleg. Úgy képzelem, hogy nagy szélnyírás miatt hatalmas, horizontális tengelyû örvények jönnek létre a mozgó légtömegben , és ezek az áramlással ény-ról dk felé vándorolnak. Innen a felszálló és leszálló légmozgások, a felhõs-csapadékos és a derült idõszakok gyors váltakozása. Vélemény?

Még annyit hozzá tennék, hogy azt már én is megfigyeltem: Frontok mögött minél erõsebb a szél annál nagyobb eséllyel alakul ki komolyabb konvektív esemény, ez súlyozottan igaz a téli félévre.

Csak azt nem értem miért teszel minden alá zenét

Így van, az a rendszer 2009.03.20.-án portyázott a Balaton térségében (régi vidi): Link

Azt hiszem 2009-ben volt, de nem vagyok biztos benne, ezért nem is írtam.2010 is esélyes.

Északra közben emberes Cb fejlõdött, irányban továbbra sem túl komolyan a dolgok.

Elég lehet pár százas CAPE is persze, csak most tipikusan azt a helyzetet írtam le, amiben a fõ hangsúlyt a labilitásra és a szélnyírásra, és azok "kapcsolatára", vagyis inkább "kapcsolatteremtésére" értettem!! Persze a hõmérsékleti gradiens az már más szemszög!!
Ezért szeretem az idõjárást, mert mindig alakulhat máshogy a dolog, és tanul az ember!!

Ez nyilván "sorozat konvekció" (saját elnevezés) volt, mely lényegesen különbözik a szokvány "nyári" zivataroktól. Nem utolsósorban abban, hogy a téli félévben is fellép, sõt, akkor gyakoribb. Nagy vertikális hõgradiensû, nedves sarki-tengeri levegõ beáramlásakor áll elõ. Igen heves konvektív jelenségek (hózivatar) léphetnek fel az alacsony talajközeli hõmérséklet ellenére. Eklatáns példa arra, hogy az emelés intenzitását az emelkedõ légtest és a környezet hõmérséklet differenciája szabja meg. Érzésem szerint a sorozat konvekció másik "kelléke" a nagy szélnyírás.
Egyébként melyik év márc. 20.-ról van szó?

Elég pár százas CAPE is, ha van nyírás hozzá, persze kell egy bizonyos egyensúlyi szint.Volt egyszer a Balaton északi partvidékén egy szép szupercella, ami tisztán havat illetve graupelt adott, ekkor elég volt a nagy hõmérsékleti gradiens is a masszív konvekcióhoz.Erre a bizonyos március 20-ra szerintem még sokan emlékeznek...

Tavaly annyi volt a különbség, hogy D-DNY felõl jött a zivi, most meg ÉK-i az áramlás, de lényegében ugyanolyanok a paraméterek. A szélnyírás akkor sem volt jelentõs, de valamennyi akkor is volt.

Igazából akkor lehet jó a mai nap, ha az ECMWF által felvázolt, É-ról behúzódó stabilizálódás nem jön be. Ebben az esetben lesz olyan 1400-1600 J/kg labilitás, 60-70 %-os RH, és hozzájárul a kb. 10 m/s-os szélnyírás. Akkor áll fent az az eset, hogy létrejönnek a cellák, de nem fejlõdnek szupercellává, mert ahhoz nem elég nagy sem a labilitás, sem a szélnyírás. De mivel a labilitás magasabb, ezért az erõsebb cellákat nem nyírja ki a szél, és valamennyire "megforgatja", de nem annyira mint egy szupercellánál. Ezért lesznek szép kis multicellás zivatarok a nap folyamán egy ÉK-DNY irányú tengely mentén. (a szupercella konvektív elõréjében anno volt errõl szó, hogy mivel nem elég nagy a szélnyírás nem lesznek szupercellák, de erõs multicellás rendszerek annál inkább). Gondolom az AROME is ezzel számol. Én 15 óra után várom az eseményeket errefelé!!

5 nap híján egy éve volt itt Gyömrõn akkora vihar, hogy csak na, az a bestia pont telibe talált!! Akkor sem voltak jobbak a feltételek, mégis brutális vihar volt!!

Link

"Áramkimaradás Gyömrõn 2011. május 28. 12:36
PPKunfehértón áramingadozás tapasztalható, Gyömrõn rengeteg a lecsapó villám, ömlik az esõ, 15 percig nem volt áram - írja AnonimB és Villányi Attila észlelõnk."