Meteorológiai társalgó

A szélsõségek nagyobb gyakoriságának közvetlen oka a meridionális áramlási muszterek, illetve a sorozatos blocking-helyzetek ismétlõdése, ezzel nem mondok újat. A kérdések kérdése az, hogy mi lehet mindennek a hátterében, azaz melyek azok a meghatározó tényezõk, amelyek akár hosszú évekre (évtizedekre) térségünkben, illetve Európa nagy részén hol a zonális, hol pedig a meridionális áramlási képletek javára billentik a mérleget. A múltban igenis felfedezhetõ a zonális, ill. meridionális idõszakok váltakozása, ezért én is nagyon kíváncsi lennék, hogy nálam szakavatottabb kollégák (pld. Svadasz vagy Rudolfking) mindezt hogyan látják. A napfolt-teóriától az ember káros beavatkozása által okozott globális klímaváltozásaon keresztül a természetes, embertõl független klíma-ingadozásokig ugyanis annyi elmélet forog közkézen, hogy az ember fia nehezen igazodik ki ezek között. Úgyhogy bennem is megannyi MIÉRT? lappang, de annál kevesebb a (fõleg határozott) EZÉRT vagy AZÉRT.

A szakiknak csak nemrég tûnt fel, vártak melegebbet (globális felmelegedés), enyhébbet (enyhülõ telek - mint a mostani február), forróbbat (mint a 2005-ös június eleji hideg, amikor 9 fokos T maxok voltak Somogy-Tolna-Baranyában), szárazabbat (amikor a Balaton alacsony vízszintje miatt bele akarták vezetni a Rábát a Balatonba 2003 körül, de aztán azóta többször is vízben álltak a déli parton a nyaralók), de nincs szabály.
Illetve az a szabály, hogy bármilyen lehet Link

"Remek"! Akkor a közeljövõben is erre lehet számítani,hol hideg,hol meleg rekordokkal, plusz a csapinál is ez lesz a helyzet.A két szélsõség meg kijön átlagosra kb.Meghallgatnék errõl a sok rekordról egy szaki elemzést.Vajon csak nekem tûnik úgy,hogy több a szélsõség?

Egy kis OFF: csak nehogy aztán úgy járjunk az esõvel, mint 2 évvel ezelõtt, hogy "ha esik, akkor hetekig nem áll el" (a másik fele pedig: ha egyszer eláll, akkor meg akár hónapokig egy csepp sem esik). Bevallom, FLOO-tól puskáztam, de van benne némi igazság.