Meteorológiai társalgó

Nekem ez a két eset jutott eszembe:

Mátrakeresztes: Link
Mád: Link (utolsó mondat)

Javaslom tanulmányozd kicsit a 2010-es extrém tavaszi ciklonok csapadékeloszlását, remek tanulmányok születtek az OMSz-nél. Link
Kiragadok pár részt:
"A nagy nedvesség ellenére hazánkban a 15-én estefelé keleten kialakuló egy-két zivatartól eltekintve nem volt zivatar, amely részben a konvektív szempontból nem túlságosan instabil rétegzõdésnek...."
"A jelentõs csapadékmennyiségek kialakulásához a Bakonyban, a Mecsekben, és az Északi-középhegység területén az orográfia csapadéknövelõ szerepe is hozzájárult..."
Talán ezek meggyõznek.

Minden csapadékképzõdés feltétele a "felszálló pára", pontosabban a többé-kevésbé rendezett feláramlás. A ciklonnál is!

Nem írok már, mert csak vitában folyok itt mindenkivel.Sok mindenhez én sem értek, aláírom.Leírnád mégis, mi az oka annak, hogy befolyásolni tudja például egy ciklonos csapadék képzõdésnél.Mert a nyári zápor,zivatarnál aláírom a felszálló pára, stb.Az elõbbit nem értem!

Picit magasabbra kerül a légtömeg, picit másabb a nyomása, picit másabb a hõmérséklete stb., ez bizony bõven-bõven módosítja az idõjárást.

Egy 700 méteres hegy úgy tudja befolyásolni a 2000 méteren képzõdõ csapadékot, mint ahogyan a 2500 méteres Tátra gyártotta múltkor 10 km-en a magasszintû felhõzetet. Link Link Szóval, ha erõs az áramlás, akkor a domborzati akadály saját magasságának sokszorosára képes emelni a légtömeget.

Így van, mi salgótarjániak már csak tudjuk...minden irányból dombok, hegyek vesznek körül minket. Felsõszentiván tipikus alföldi selejt. Jobbra se lejt, balra se lejt.

De nem olyan hatásuk van, mint egy Alpoknak vagy Tátrának!Azért van a kettõ között különbség.Azt meg nem tudom megérteni, hogy egy 700 méteres "hegy" az 1000 méter feletti felhõzet és az abban rejlõ csapadékot hogyan képes befolyásolni ?

Volt helyesírási hibám?De amit Biztor te írtál, azt akkor sem értem.A keletkezõ csapadék, a hideg meleg levegõ keveredés stb.Meg a beszorult meleg levegõ ott, amirõl írtál...Számomra ez érthetetlen.

Javítok, 682 méter magas, a legmagasabb pontja a Zengõ.

[volt bizony: de csak ebben a szösszenetben 5 vesszõt raktam ki helyetted. - mod.]

De okoz! Csak amit biztor mondott az 1986-os havazásról, az nem igaz, mert északi szélnél, pont nem a havazást segítené elõ a hegy. Hozzáteszem, annál a helyzetnél csak minimális befolyásoló hatással bírt a Mecsek, az is inkább a csapadék mennyiségét érintette.

Ez mind oké, de most amirõl szó van, annál a téli eseménynél meg a csapadék keletkezésnél és a hideg-meleg levegõ keveredésénél, amirõl szó esett, ilyent a Mecsek nem okozDe amit leírtál az tény és való, úgy van és te jobban is értesz hozzá, mint én, ez is biztos...én csak azt írom, amit reálisnak tartok saját szemmel.Ezért is írtam, hogy nagyban nem befolyásolják az országunkban.Fõleg télen, ilyen hideg betörésnél vagy havazásnál.

Orografikus hatás jelentõsen befolyásolhatja nyáron a gomolyképzõdést, elõsegítve a záporok, zivatarok kialakulását. A hegy közvetlen közelében a csapadék mennyiséget növelheti, illetve csökkenteni és persze a széljárást is befolyásolja bizonyos mértékeben és ebbõl következik, hogy a hõmérsékletre is hatással van.

Most egy Mecsek sokat nem befolyásol...pici hatása van persze de ez nem számottevõ!

Itt Magyarországon semmiféle hatást nem gyakorolnak a dombok,hegyek!Marhaság...mert még egy Tátra azt mondom vagy az Alpok!De ott sokszor át sem jut a levegõ mivel 1500 méter feletti hegységek veszik körbe a Kárpát-Medencét!Szóval valahogy szerintem is ez hülyeség...a városokban pedig lehet 1-2 fokkal melegebb van az épületek fûtõ hatása miatt de az is csak az épületek között pár méteres magasságig!Ennyi...

Floo-nak igaza van!A másik pedig a hideg meleg levegõ keveredéses dolog és abból kialakult csapadék ez is hülyeség Nem a város felett 5 méterrel keveredett levegõ miatt fog keletkezni a csapadék! A városok fûtõ hatásának semmi köze a csapadék keletkezésének!