Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Igazad van, az utóbbi DK jött ki jól a havas helyzetekbõl.
Tudom, hogy nem az igazi megoldás, de ha hiányzik a hó - talán a frusztráltságig még nem jutottam el - akkor odamegyek, ahol találok.
Ilyen szempontból szerencsés helyen lakok, decembertõl áprilisig ez egy 45 perces autóutat jelent.
Tudom, hogy nem az igazi megoldás, de ha hiányzik a hó - talán a frusztráltságig még nem jutottam el - akkor odamegyek, ahol találok.
Ilyen szempontból szerencsés helyen lakok, decembertõl áprilisig ez egy 45 perces autóutat jelent.
Szerintem globális szintû melegedés/lehûlés szóba sem került ebben a vitában. Magyarán a vita szempontjából tök lényegtelen volt az, hogy a vízszintes vonal "hol van", a hullámzáson volt a hangsúly. Hozzátenném, direkt két grafikont kerestem: egyet a NOAA/IPCC tárházából, egyet klímaszkeptikus oldalról. A kettõ éppen csak hogy hasonlít 
Sajnálom, hogy kihagytam Hidegség elõadását (a MetNet talit), de épp Franciaországban voltam... Tanulságos lehetett... Videófelvétel, diasor, ilyesmi elérhetõ?
Sajnálom, hogy kihagytam Hidegség elõadását (a MetNet talit), de épp Franciaországban voltam... Tanulságos lehetett... Videófelvétel, diasor, ilyesmi elérhetõ?
"...Ha felmelegedés lenne, akkor nem temetné be telente a hó az ország legmelegebb nagyvárosát, Szegedet, nyáron meg már régen döntögetnénk a 40 fokokat - erre pedig úgy emlékszem, hogy az utóbbi 4 évben nem volt példa... Viszont a február eleji közel 10 fokos negatív anomália elég beszédes..."
Csak egyetlen dologra hívnám fel a figyelmedet ezzel az idézett érvvel kapcsolatban. A klíma magába foglalja az évek közötti változékonyságot is, azaz nem csak egy átlag van, hanem egy szórás is körülötte. Ez a szórás évszakonként, de föleg területenként nagyon eltérö lehet. A Kárpát-medence pont azon a területen van, ahol igen jelentös az egyes évek közötti szórás, ez a klímánk egyik jellegzetessége (pl.egyik évben alig vagy egyáltalan nem esik hó, egy másikban, akár a rákövetkezöben pedig 100 cm feletti összhó eshet). Ebböl kifolyólag, ha nem változik a klímánk, akkor is meg van az említett nagy változékonyság az évek között. Igy egy (pár) év milyenségéböl a klíma változásáról biztosan nem vonhatsz le semmit. Ahhoz mindenképp minél hosszabb idöszakot kellene vizsgálnod. Ezek az érvek így nem támogatnak semmit, legfeljebb azt, hogy klímánk olyan, hogy az átlag nem sokat mond egy területröl, a teljes képhez a teljes eloszlást figyelembe kell venni (hiába meleg egy hely átlagosan, attól még adott, speciális idöjárási helyzetben ez nem akadályozza meg abban, hogy ott legyen a leghidegebb vagy a legtöbb hó)
Csak egyetlen dologra hívnám fel a figyelmedet ezzel az idézett érvvel kapcsolatban. A klíma magába foglalja az évek közötti változékonyságot is, azaz nem csak egy átlag van, hanem egy szórás is körülötte. Ez a szórás évszakonként, de föleg területenként nagyon eltérö lehet. A Kárpát-medence pont azon a területen van, ahol igen jelentös az egyes évek közötti szórás, ez a klímánk egyik jellegzetessége (pl.egyik évben alig vagy egyáltalan nem esik hó, egy másikban, akár a rákövetkezöben pedig 100 cm feletti összhó eshet). Ebböl kifolyólag, ha nem változik a klímánk, akkor is meg van az említett nagy változékonyság az évek között. Igy egy (pár) év milyenségéböl a klíma változásáról biztosan nem vonhatsz le semmit. Ahhoz mindenképp minél hosszabb idöszakot kellene vizsgálnod. Ezek az érvek így nem támogatnak semmit, legfeljebb azt, hogy klímánk olyan, hogy az átlag nem sokat mond egy területröl, a teljes képhez a teljes eloszlást figyelembe kell venni (hiába meleg egy hely átlagosan, attól még adott, speciális idöjárási helyzetben ez nem akadályozza meg abban, hogy ott legyen a leghidegebb vagy a legtöbb hó)
Alapvetõ probléma, hogy mindketten anomália görbéket linkeltek, amit aztán végképp nagyon könnyû egyik vagy másik irányba befolyásolni. Hogy miért? Mert nagyon nem mindegy, hogy 30, 40, 50, vagy 100 éves átlaghoz viszonyítunk, és az sem, hogy melyik az a 30, 40, 50 vagy 100 év.
Annyi ökörséget összehordtál már ezen az oldalon az érvek ellenére, hogy okafogyott veled bármilyen vita. A hozzád hasonlók miatt vagyok most a Metnet sündisznója
-----------------------------------
Vásárosnaményban a február összes napja hótakarós lett. Zsinórban 44 reggelen volt mérhetõ hótakaró. (és még 1-2 nap benne van)
-----------------------------------
Vásárosnaményban a február összes napja hótakarós lett. Zsinórban 44 reggelen volt mérhetõ hótakaró. (és még 1-2 nap benne van)
Ha egy kis szekta hisz valamiben és Te átéled a hitüket, az nem azt jelenti, hogy mindenki más hülye, sõt, egészen gyanúsnak kellene lennie, hogy valami a Te elképzeléseiddel nincs rendben. Annyi adat van már manapság, hogy bármilyen végeredményt ki lehet kombózni, emlékezzünk csak a nyilvánvaló átverésre az IPCC részérõl a hokiütõ-diagram okán, stb. Íme néhány link: számomra hivatalos naptevékenység-görbe: Link gyanús T-ábra: Link nem annyira gyanús ábra: Link Nem nagyon egyeznek a T görbék, de leolvasható az 1950-ig tartó folyamatos növekedés, majd megtorpanás 1960 körül/után, utána "gyors" emelkedés majdhogynem napjainkig. Nos, a naptevékenységben hol jelentkezik ilyen menet? Pont 1960 környékén volt erõs naptevékenység! A grafikonod ezeket össze-vissza jelzi, meghamisítva a tényszerû napfolt-adatokat. De én magyarázhatok bármit, mutathatom Neked a tényszerû adatokat is, a hit az ilyen: sose fog Téged senki sem meggyõzni. Ennek ellenére arra kérlek Téged, hogy NE téríts, mert itt a szakmabeliek körében kevés követõt találnál, tehát hagyj fel vele, ne is írd be, mert nincs értelme...
Tudományos cikkek, újszerû megközelítéseket tartalmazó publikációk, népszerû vitatémák, kutatási területek persze érdekelnek, vagdalkozó kijelentések nem
Még egyszer, hogy megértsd: nem hiszem el a média baromságait (még ha azt is hiszed, pedig egyszer már leírtam), nem hiszem, hogy a naptevékenységnek ne lenne (akár jelentõs) hatása Földünk éghajlatára és klímaváltozásaira, de kizártnak tartom, hogy a kettõ együtt mozog. Ez szerintem butaság.
+3.4 °C, éjszaka szépen kitartóan csökkent a T, GFS (és az ECM fáklya is) egyre inkább elhúzódó hûvös idõt ígér Link pedig szívmelengetõek a meleg tavaszias napok Bár a MetNet fejléc rádöbbentett ma reggel: vége a kedvenc évszakomnak, amire 3 évszakot várok Nem fogok unatkozni most 9 hónapig sem, de ez az én világom, a tél
Tudományos cikkek, újszerû megközelítéseket tartalmazó publikációk, népszerû vitatémák, kutatási területek persze érdekelnek, vagdalkozó kijelentések nem
Még egyszer, hogy megértsd: nem hiszem el a média baromságait (még ha azt is hiszed, pedig egyszer már leírtam), nem hiszem, hogy a naptevékenységnek ne lenne (akár jelentõs) hatása Földünk éghajlatára és klímaváltozásaira, de kizártnak tartom, hogy a kettõ együtt mozog. Ez szerintem butaság.
+3.4 °C, éjszaka szépen kitartóan csökkent a T, GFS (és az ECM fáklya is) egyre inkább elhúzódó hûvös idõt ígér Link pedig szívmelengetõek a meleg tavaszias napok
Bár a MetNet fejléc rádöbbentett ma reggel: vége a kedvenc évszakomnak, amire 3 évszakot várok Nem fogok unatkozni most 9 hónapig sem, de ez az én világom, a tél 
A vége azért becsapós. Azért zuhan le az átlag, mert a vége lent van. Sokszor van lent, de nem jelenti szerintem azt, hogy olyan alacsonyan marad. De azért szerintem azért itt sokan túl vannak a médiás jóslásokon.
Hogy miért temette be Szegedet és Romániát mégjobban a hó? Mert a mediterrán-ciklonok (hálisten) délebbi pályán mozogtak. Szerintem nem a Nap taszította el még idõben kelet felé õket (mert ugye ezek általában kanyarodnak).
Hogy miért temette be Szegedet és Romániát mégjobban a hó? Mert a mediterrán-ciklonok (hálisten) délebbi pályán mozogtak. Szerintem nem a Nap taszította el még idõben kelet felé õket (mert ugye ezek általában kanyarodnak).
Ebben már van valami, a hóesélyes helyzetek ritkább voltát a Dunántúlon elfogadom -dehát ez természetes is: Európában télen keleten van hidegebb, nyugaton enyhébb, s ez a különbség nálunk, országunk kis kiterjedése ellenére is, vitathatatlanul jelen van.
De nem errõl volt ám szó! Én arra próbáltam rávilágítani, hogy hideg idõszakokban, mikor a hõmérséklet nyugaton is lehetõvé tenné a havazást, ott száraz az idõ -száraz hideg. Keleten és délen ellenben nedves a hideg, gyakran havazik. Annyi bizonyos, hogy az utóbbi években a hóesések súlypontja országon belül keletre és délre tolódott: engem töméntelen pofára esés tanított meg erre az igazságra.
Te nem éltél át mostanában hasonló mennyiségû frusztrációt?
Lehet, csupán átmeneti klímaingadozásról van szó -bár egyelõre semmi jele, hogy a medek viselkedésében változás akarna beállni.
De nem errõl volt ám szó! Én arra próbáltam rávilágítani, hogy hideg idõszakokban, mikor a hõmérséklet nyugaton is lehetõvé tenné a havazást, ott száraz az idõ -száraz hideg. Keleten és délen ellenben nedves a hideg, gyakran havazik. Annyi bizonyos, hogy az utóbbi években a hóesések súlypontja országon belül keletre és délre tolódott: engem töméntelen pofára esés tanított meg erre az igazságra.
Te nem éltél át mostanában hasonló mennyiségû frusztrációt?Lehet, csupán átmeneti klímaingadozásról van szó -bár egyelõre semmi jele, hogy a medek viselkedésében változás akarna beállni.
Ha engednék, több véleményt is írnék, de hát csak ennyi jut...
Jelentkeznék, le szeretnélek hurrogni!
Kérnék pontos hõmérsékleti adatsorokat és naptevékenységrõl adatokat az elmúlt több ezer évrõl! Sajnálom, de (annak ellenére, hogy nem vagyok tájékozott a témában) ki merem jelenteni, hogy tévedsz. Ezt Link hol követik az elmúlt 100 év mérései? Ne beszéljünk már össze-vissza, kérem! Pedig ezek mért adatok és a több száz, vagy ezer éves adatok csak közelítõek! Nem is beszélve arról, hogy a naptevékenység pont telibe se ... tesz rá, hogy -50 fokos anomália van a Kárpát-medence egy területén, vagy 0 cm hó esik Miskolcon, esetleg 235 cm Romániában. Nem érdekli. Ezek összetett, makroléptékû, nagy folyamatok, nem rekordok, cm-ek és isten se tudja, még mik döntögetnek róla.
Nem vagyok a nagy globális felmelegedés és az elsivatagodás, jégsapka-elolvadás robothíve sem, de úgy gondolom, van antropogén eredetû komponens a képletben, ráadásul a képlet jó 98%-át nem is ismerjük. Mindet ráfogni a naptevékenységre?! Naivitás. Olyan, mint a vallás, az egyszerûség kedvéért valamire / valamilyen eszmére ken mindent (ugyanez a hiba pl. a CO2-re kenni mindent).
Csak hogy legyen egy ellenérv is, no offense.
Kérnék pontos hõmérsékleti adatsorokat és naptevékenységrõl adatokat az elmúlt több ezer évrõl! Sajnálom, de (annak ellenére, hogy nem vagyok tájékozott a témában) ki merem jelenteni, hogy tévedsz. Ezt Link hol követik az elmúlt 100 év mérései? Ne beszéljünk már össze-vissza, kérem! Pedig ezek mért adatok és a több száz, vagy ezer éves adatok csak közelítõek! Nem is beszélve arról, hogy a naptevékenység pont telibe se ... tesz rá, hogy -50 fokos anomália van a Kárpát-medence egy területén, vagy 0 cm hó esik Miskolcon, esetleg 235 cm Romániában. Nem érdekli. Ezek összetett, makroléptékû, nagy folyamatok, nem rekordok, cm-ek és isten se tudja, még mik döntögetnek róla.
Nem vagyok a nagy globális felmelegedés és az elsivatagodás, jégsapka-elolvadás robothíve sem, de úgy gondolom, van antropogén eredetû komponens a képletben, ráadásul a képlet jó 98%-át nem is ismerjük. Mindet ráfogni a naptevékenységre?! Naivitás. Olyan, mint a vallás, az egyszerûség kedvéért valamire / valamilyen eszmére ken mindent (ugyanez a hiba pl. a CO2-re kenni mindent).
Csak hogy legyen egy ellenérv is, no offense.
Nem vitatom, hogy ritkulnak a "havas" helyzetek, de szerintem ez az egész országra érvényes. Gondoljunk vissza a 80-as évekre, akkor a körzeti idõjárás jelentésben március elején a Kékestetõ általában 100 cm-es hórétegrõl indult visszafelé és április 4-én még rendszeresek voltak ott az évadzáró síversenyek mûhó nélkül.
Sok tényezõ hat a Kárpát-medence idõjárásra, ezért az, hogy egy télen, vagy akár öt-hat télen keresztül az országon belül éppen hol esik több hó az nagyrészt véletlen. Errefelé mivel enyhébbek a telek kevesebb alkalommal esik hó egy télen mint keleten vagy északkeleten, de amikor esik akkor nagyobb mennyiség. Ebbõl adódik a hektikusság. Ha a keleti 10-12 havazásból kimarad 4, akkor még mindig marad nyolc alkalom. Itt ha a 4-5 alkalomból kimarad négy, akkor marad egy alkalom egy télen.
Sok tényezõ hat a Kárpát-medence idõjárásra, ezért az, hogy egy télen, vagy akár öt-hat télen keresztül az országon belül éppen hol esik több hó az nagyrészt véletlen. Errefelé mivel enyhébbek a telek kevesebb alkalommal esik hó egy télen mint keleten vagy északkeleten, de amikor esik akkor nagyobb mennyiség. Ebbõl adódik a hektikusság. Ha a keleti 10-12 havazásból kimarad 4, akkor még mindig marad nyolc alkalom. Itt ha a 4-5 alkalomból kimarad négy, akkor marad egy alkalom egy télen.
Teljesen igazad van, valóban klímamódosulás történik. Mióta világ a világ, klímamódosulás van. Globális felmelegedések és lehûlések váltogatják egymást - nyugodtan végig lehet nézni a föld klímatörténetét. Ennek oka pedig nem ember, nem gép, sem semmi más, ami ezen a bolygón mozog, hanem a naptevékenység. Ami most már gyengülõfélben van ( a NASA legfrissebb prognózisa szerint a mostani napfoltciklus feleolyan (!) erõsségû lesz csak,mint az elõzõ ), ezért nem globális felmelegedés van, hanem lehûlés. Nyugodtan végig lehet nézni az utóbbi századokat, évezredeket, a Föld átlaghõmérséklete gyönyörûen "követte" a Naptevékenység ingadozásait. Tudom, hogy most is lesznek páran, akik lehurrognak, de nem érdekel, ha kell, akkor 100-szor elmondom még, mert ez az igazság. Ha felmelegedés lenne, akkor nem temetné be telente a hó az ország legmelegebb nagyvárosát, Szegedet, nyáron meg már régen döntögetnénk a 40 fokokat - erre pedig úgy emlékszem, hogy az utóbbi 4 évben nem volt példa... Viszont a február eleji közel 10 fokos negatív anomália elég beszédes... 
Persze, "szabályt erõsítõ" kivételek mindig akadnak -én is jól emlékszem 2010 december elejére. Mégis azt kell mondjam, tendenciaszerûen ritkulnak azok a "havas" helyzetek, melyekbõl az Észak-Dunántúl, és fõleg a nyugati határszél jól jön ki. Az Alföldön ellenben nem csökken, hanem -meglátásom szerint- nõ a hómennyiség, és a hótakarós napok száma. Szegeden, Szolnokon, Nyíregyházán igen gyakran esik, Sopronban, Szombathelyen csak hébe-hóba. Még nálam, Gyõr környékén is nemegyszer több a hó, mint felétek, holott a Kisalföld középsõ és keleti része klimatikusan sokkal szárazabb (kellene, hogy legyen), mint Sopron. (Hogy az Alföld közepérõl már ne is beszéljünk)
Szóval, senki nem tud lebeszélni arról, hogy itt valamiféle klímamódosulás történt (globális felmelegedéssel vagy anélkül), mely kb. 23 éve vette kezdetét, és a 90-es években vált kifejezetté. Régebben más volt a helyzet, ezt bizton állíthatom: 1967-68 óta vannak határozott emlékeim a telek idõjárásáról, mely már akkor különösen érdekelt. Az általam felvázolt teória persze csak egy érdeklõdõ laikus okoskodása, hisz nem vagyok klimatológus, elemzésem helytálló voltáért nem kezeskedem. Mindenesetre, így látom a dolgokat, azt is megengedve, hogy e klímaingadozás nem visszafordíthatatlan. Lehet, hogy húsz év múlva Sopron vármegye merül majd el a hóban.
Szóval, senki nem tud lebeszélni arról, hogy itt valamiféle klímamódosulás történt (globális felmelegedéssel vagy anélkül), mely kb. 23 éve vette kezdetét, és a 90-es években vált kifejezetté. Régebben más volt a helyzet, ezt bizton állíthatom: 1967-68 óta vannak határozott emlékeim a telek idõjárásáról, mely már akkor különösen érdekelt. Az általam felvázolt teória persze csak egy érdeklõdõ laikus okoskodása, hisz nem vagyok klimatológus, elemzésem helytálló voltáért nem kezeskedem. Mindenesetre, így látom a dolgokat, azt is megengedve, hogy e klímaingadozás nem visszafordíthatatlan. Lehet, hogy húsz év múlva Sopron vármegye merül majd el a hóban.
Ezen a télen valóban nem volt egyetlen egy felkanyarodó mediterrán ciklon sem (aminek a középpontja áthaladt volna az ország felett) A déli és keleti országrészt a tõlünk délre elhaladó mediterrán ciklonok széle érintette, abból alakult ki ott a vastag hótakaró.
Viszont nem kell annyira távoli múltba néznünk, hogy találjunk olyan ciklonokat amik felkanyarodtak. 15 hónappal ezelõtt, 2010 november végén és december elején mindjárt volt három is egymás után.
2010 december 4-i OMSZ napi jelentés hóadatai szerint Szentgotthárd 31, Szombathely 26, Sopron 40 cm hótakaró, miközben a Dunántúl nagy részén és a Duna másik oldalán síkvidéken nincs hó.
Azt én is megfigyeltem, hogy a tél elején (november vége-december eleje), illetve tél végén (február, március eleje) gyakoribbak az ilyen jellegû felkanyarodó ciklonok.
Más: a többi évszakban is elõfordulnak mediterrán ciklonok, csak az már kevésbé érdekes (vagy hagy emléket az emberekben), ha mondjuk Sopronban 8 fokban zuhog az esõ Szegeden pedig 22 fokban.
Viszont nem kell annyira távoli múltba néznünk, hogy találjunk olyan ciklonokat amik felkanyarodtak. 15 hónappal ezelõtt, 2010 november végén és december elején mindjárt volt három is egymás után.
2010 december 4-i OMSZ napi jelentés hóadatai szerint Szentgotthárd 31, Szombathely 26, Sopron 40 cm hótakaró, miközben a Dunántúl nagy részén és a Duna másik oldalán síkvidéken nincs hó.
Azt én is megfigyeltem, hogy a tél elején (november vége-december eleje), illetve tél végén (február, március eleje) gyakoribbak az ilyen jellegû felkanyarodó ciklonok.
Más: a többi évszakban is elõfordulnak mediterrán ciklonok, csak az már kevésbé érdekes (vagy hagy emléket az emberekben), ha mondjuk Sopronban 8 fokban zuhog az esõ Szegeden pedig 22 fokban.
Természetesen nem arra gondoltam, hogy ezután nem lesznek ránk felkanyarodó medek, mikor is Sopronban hófúvás van -3 fokkal, Gyõrben havazik 0 fok mellett, Békéscsabán meg zivatarban 16 fokot mérnek. (Régi februárokban nem volt ritka az ilyen helyzet) Nyilván találkozunk majd a jövõben is a fenti, tipikusnak mondható felállással. Az viszont elmondható, hogy az utóbbi 10-15 évben észrevehetõen ritkább lett.
Teljesen elgondolkodtatott az okfejtésed, számomra logikusnak tûnik, lehet ebben is "valami". Ha ez valóban így lenne, akkor az máris megmagyarázná többek közt az alpok alja, és nyugat dunántúl negatív csapadék mérlegét. Miért is ne??? Szerintem gondolat ébresztõ valóban... 
Lám, az ember "Nyugaton" is csak ember, tévedhet... És ha tévedett, nem szívesen ismeri el, inkább kimagyarázkodik. Mentségére legyen mondva, a szibériai hideghullám mindig "fekete ló" az elõrejelzõ számára, prognosztizálni nem könnyû, a globálmodellek általában késõn fogják meg. (Amellett viszonylag ritka is)
Régebben évekig az ORF idõjárás-jelentésein éltem. Az õ specialitásuk minden, ami az Atlantika felõl -északról és nyugatról- jön. Ebben nagyon jók, viszont úgy vettem észre, a keletrõl származó lehûléssel nehezen tudnak mit kezdeni. Igaz, õk egy házzal távolabb laknak az orosz maci barlangjától, mint mi. Az ilyen keleti hatások minket még elég erõsen érintenek, rendszerint eljutnak a Bécsi-medencéig, Stájerországig is, de aztán az esetek többségében slussz.
A déli, délnyugati irányítás prognosztizált abszolút hiánya -tekintetbe véve a közelmúlt idõjárását- hihetõen hangzik. Mi is elhúzódó télre, hullámozva lecsengõ hidegre tippeltünk március 20.-ig. Amíg ez marad az alaphelyzet, hogy ti. az északnyugati áramlás "cicózik" a szibériai hideggel, addig tartós tavasz aligha várható -az enyhe idõszakok a tél "meleg" intermezzói csupán.
Elég sok archív térképet végignéztem a GFS-en a közelmúltban (a térképarchívum böngészését mindenkinek szívbõl ajánlom): a grönland-kanadai hidegmag gyakorlatilag minden télen adott-
és ezzel együtt a hosszabb-rövidebb zonális idõszakok lehetõsége is. Az idei tél specialitása -véleményem szerint- nem ez, hanem a feltûnõen kevés jég a Barrents és Kara-tengeren, ezzel párhuzamosan az itt képzõdõ hideg légtömegek hiánya. Ennek most makrocirkulációs oka (is) van, azonban a sarki jég gyengélkedése hosszú ideje megfigyelhetõ, ez természetesen fõleg az északatlanti-áramlás által érintett tengerrészekre jellemzõ (az okokat itt ne boncoljuk) A lényeg, hogy a jég, s ezzel párhuzamosan a hideg AC-k fogyatkozásával az északi hemiszféra (egyik) téli "hidegpontja" egyre keletebbre és délebbre húzódik Szibéria irányába. Szibériában a téli hófedettség, és a hideg -úgy látszik- nem csökkent jelentõsen az elmúlt évtizedekben. Fentiek klimatikus következményeit érdemes végiggondolni. Ez azt jelenti, hogy a szibériai hideg AC délnyugati peremén a fagyos légtömegek könnyen elárasztják Délkelet-Európát, míg a kontinens északnyugati részét egyre kevésbé érinti hideg levegõ. Az Európa téli idõjárására egyébként is jellemzõ maszfej mind kifejezettebbé válik -a Balkán-félszigeten sokszor hidegebb van, mint Skandináviában.
A hideggel együtt a blokkoló AC-k is keletebbre kerülnek, a lefûzött alacsony nyomással (mediciklonok) egyetemben. Talán erre vezethetõ vissza országon belül északnyugat régóta megfigyelhetõ feltûnõ hószegénysége délkelettel szemben. Mindez természetesen csak teória. Kíváncsi vagyok a kollégák véleményére.
Régebben évekig az ORF idõjárás-jelentésein éltem. Az õ specialitásuk minden, ami az Atlantika felõl -északról és nyugatról- jön. Ebben nagyon jók, viszont úgy vettem észre, a keletrõl származó lehûléssel nehezen tudnak mit kezdeni. Igaz, õk egy házzal távolabb laknak az orosz maci barlangjától, mint mi. Az ilyen keleti hatások minket még elég erõsen érintenek, rendszerint eljutnak a Bécsi-medencéig, Stájerországig is, de aztán az esetek többségében slussz.
A déli, délnyugati irányítás prognosztizált abszolút hiánya -tekintetbe véve a közelmúlt idõjárását- hihetõen hangzik. Mi is elhúzódó télre, hullámozva lecsengõ hidegre tippeltünk március 20.-ig. Amíg ez marad az alaphelyzet, hogy ti. az északnyugati áramlás "cicózik" a szibériai hideggel, addig tartós tavasz aligha várható -az enyhe idõszakok a tél "meleg" intermezzói csupán.
Elég sok archív térképet végignéztem a GFS-en a közelmúltban (a térképarchívum böngészését mindenkinek szívbõl ajánlom): a grönland-kanadai hidegmag gyakorlatilag minden télen adott-
és ezzel együtt a hosszabb-rövidebb zonális idõszakok lehetõsége is. Az idei tél specialitása -véleményem szerint- nem ez, hanem a feltûnõen kevés jég a Barrents és Kara-tengeren, ezzel párhuzamosan az itt képzõdõ hideg légtömegek hiánya. Ennek most makrocirkulációs oka (is) van, azonban a sarki jég gyengélkedése hosszú ideje megfigyelhetõ, ez természetesen fõleg az északatlanti-áramlás által érintett tengerrészekre jellemzõ (az okokat itt ne boncoljuk) A lényeg, hogy a jég, s ezzel párhuzamosan a hideg AC-k fogyatkozásával az északi hemiszféra (egyik) téli "hidegpontja" egyre keletebbre és délebbre húzódik Szibéria irányába. Szibériában a téli hófedettség, és a hideg -úgy látszik- nem csökkent jelentõsen az elmúlt évtizedekben. Fentiek klimatikus következményeit érdemes végiggondolni. Ez azt jelenti, hogy a szibériai hideg AC délnyugati peremén a fagyos légtömegek könnyen elárasztják Délkelet-Európát, míg a kontinens északnyugati részét egyre kevésbé érinti hideg levegõ. Az Európa téli idõjárására egyébként is jellemzõ maszfej mind kifejezettebbé válik -a Balkán-félszigeten sokszor hidegebb van, mint Skandináviában.
A hideggel együtt a blokkoló AC-k is keletebbre kerülnek, a lefûzött alacsony nyomással (mediciklonok) egyetemben. Talán erre vezethetõ vissza országon belül északnyugat régóta megfigyelhetõ feltûnõ hószegénysége délkelettel szemben. Mindez természetesen csak teória. Kíváncsi vagyok a kollégák véleményére.
Havazik és tél vagyon a hõmérséklet fagypont körül épp most 0,1 fok, 6 cm vizes hó fedi a tájat, nem rossz, mennyiségû csapadék hullott. A hónap átlagos csapadékú lesz. A három téli hónap itt több csapadékot hozott mint az átlag. Így jó elõjelekkel indulunk a tavasznak.
A hónap még mindig több mint 4 fokkal átlag alatt van, nagy változás már nem lesz olyan -4,3, -4,2 fokos negatív anomáliát hoz február, ami elég durva eredmény.
A hónap még mindig több mint 4 fokkal átlag alatt van, nagy változás már nem lesz olyan -4,3, -4,2 fokos negatív anomáliát hoz február, ami elég durva eredmény.
Egyébként most olvastam az osztrák szezonális elõrét (apró OFF-pikantéria - magyarázzák a bizonyítványt, azaz miért lett bukta a februári szezonális elõre, 50%-ot adtak az enyhe februárnak, 30-at a hidegnek, s ebbõl azt hozták ki, hogy tulajdonképpen bejött nekik, mert kétesélyesre vették a dolgot - na, ettõl majd leestem a székrõl" A márciustól májusig terjedõ idõszakot tehát - okulva ezen a megabuktán - most úgy veszik egyöntetûen nyugati szomszédaink, hogy 40%-os eséllyel az átlagosnál melegebb, míg 30-30% jut az átlagos és a hidegebb verzióknak. Nos, ezt már tényleg nehéz lesz bebukni.
Egy-két érdekes információ is akadt azért, ne csak szapuljam õket: "absolutes Fehlen von Süd- und Südwestlagen, das sich voraussichtlich mindestens bis Ende März hinausziehen würde" - azaz a déli, délnyugati irányítás deljes hiány, ami legalább március végéig eltarthat majd. Egyszersmind a grönlandi/kanadai hidegmag újabb és újabb ciklonokat generálhat a továbbiakban is... Az én olvasatomban ez folytatódó északnyugati irányítást mutat, idõnként (mint pld. most szombattól) néhány napra skandináv AC blocking által félbeszakítva. A melegebb periódusokat tehát a holnaptól péntekig jellemzõ makrohelyzetek hozhatják meg a továbbiakban is. Kíváncsi vagyok, hogy az idõjárás mikor zökken ki ebbõl a kerégvágásból
Egy-két érdekes információ is akadt azért, ne csak szapuljam õket: "absolutes Fehlen von Süd- und Südwestlagen, das sich voraussichtlich mindestens bis Ende März hinausziehen würde" - azaz a déli, délnyugati irányítás deljes hiány, ami legalább március végéig eltarthat majd. Egyszersmind a grönlandi/kanadai hidegmag újabb és újabb ciklonokat generálhat a továbbiakban is... Az én olvasatomban ez folytatódó északnyugati irányítást mutat, idõnként (mint pld. most szombattól) néhány napra skandináv AC blocking által félbeszakítva. A melegebb periódusokat tehát a holnaptól péntekig jellemzõ makrohelyzetek hozhatják meg a továbbiakban is. Kíváncsi vagyok, hogy az idõjárás mikor zökken ki ebbõl a kerégvágásból
Ez azért erõsen ORSC gyanús, de milyen gyönyörû lenne, ha mégis bejönne! Pláne, ha lábas hidegrõl van szó.
Tegnap még télies képet adott sok hóval, hideggel. Mára a csapadék eltûnt és a T is elég bizonytalan. Ezzel a tendenciával 1 hét múlva 15 fok lesz nappal. Azon a fáklyát amit linkeltél semmi komolyabb téli helyzet nem látszik már. Ez van, jön a tavasz.
Minden azon múlik, mekkora hajlamot mutat az északkeleti hideg a felénk való terjeszkedésre. Ennek esélyei március elején még fennállnak, azonban korántsem olyan jók, mint januárban vagy február elején. Tél legvégének, kora tavasznak a nagy ígérete az ilyenkor jócskán lehûlt sarki-tengeri levegõ. Sajnos, az idei szezon ebben erõsen különbözik az átlagtól: a gyarló Barrents és Kara-tengeri jégborítottság miatt kevés a jeges-tengeri hideg, véleményem szerint nem nagyon építhetünk rá. Bõdületes a hajlam a maszfejre, dél-délkelet egyre jobb pozícióban van téli idõ szempontjából.
Bõdületes a hajlam a maszfejre, dél-délkelet egyre jobb pozícióban van téli idõ szempontjából. 
GFS is adja. Link Lehet mégse szól még a finálé? Érdemes lesz odafigyelni rá. Igaz többen ezt már napok óta pedzegették, de én általában csak 72 órán belüli eseményeket figyelek komolyabban. Így ezzel is várok még. ( )
)
Véleményem szerint a jövõ hét késõ téli, vagy kora tavaszi jellegû idõt hozhat, de a GFS-féle Gelida igencsak elszállt a többi modellhez, sõt önmaga ENS-éhez képest is, úgyhogy ha lesz is hideghullám, a február elejihez képest jóval lájtosabbra sikerül majd, és március idusa után (legkésõbb Sándor-József-Benedek környékén) remélhetõleg végleg búcsút intünk a késõ télnek is. OFF: a házak déli oldalán már kezd elõbújni a hóvirág, itt-ott a krókusz is. Nincs mese, közeleg a tél vége, a visszaszámlálás elkezdõdött. 20...19...18...
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat