Az üstökösöknek csak akkor nõ csóvájuk, ha elég közel kerülnek a Naphoz, amely beindíthatja az anyagának elpárolgását. Ez a közelségi kérdés függhet az üstökös anyagától, szerkezetétõl (mennyire porózus, mennyi a jégtartalma, stb). Vagyis egy lazább szerkezetû, több jeget tartalmazó üstökös könnyebben növeszt csóvát, ami meg akkor válik látványossá, ha kellõen nagy is az üstökös. A Naptól távol lévõ üstökös csak egy szöszös kõdarab, kevés olyan van, amely látványos farkincával örvendezteti meg a földi églesõket. Egy rakás üstököst csak a SOHO felvételein lehet látni, mert csak akkor tûnnek fel, amikor már menthetetlen közel kerülnek a Naphoz. Szóval az, amit az emberek java üstökösnek ismer, csak egy számunkra szerencsés töredéke a szemnek láthatatlan üstökösök sokaságának.

szerk: Látom, Usrin már egy "kjssé" szakszerûbben elmagyarázta. :-)