Kigyûjtöttem két állomás szept. 30-ai 24 órás T adatát!
Ezekbõl középértéket számítottam és a következõ eredmények születtek:
napi középérték :

Pécs: 16,79
Kanizsa: 12,25

Azért választottam ezt a napot, mert az egyes térségek között nem volt számottevõ makroszinoptikai különbség, így (ahogy meteorológuséknál mondani szokás) a helyi tényezõk domináltak!
Hát vizsgáljuk meg egy kicsit azokat a "helyi" tényezõket és nézzük meg, mit is tesznek....
Az egyes napszakok hõmérsékletei mindent elárulnak, és azt is, hogy melyik a 24 órának az a része, amelyik döntõ befolyással bír a napi középhõmérséklet alakulására!
Íme az adatsorok:

Pécs Kanizsa
15 8
14 7
14 6
14 5
14 5
13 5
13 5
13 4
12 5

16 10
16 15
19 17
20 19
21 20
21 21
22 22
22 22
21 21
21 20

19 16
18 13
15 11
15 9
15 8

1. azt látjuk, hogy a 203 m magasságban lévõ Pogány és a 141 m magasságban (szinte a patak medrében) lévõ Kanizsa éjszakai T adatai közt szakadéknyi különbség van...
2. azt látjuk, hogy a legmelegebb napszak 4 órájában a hõmérsékletek teljesen megegyeznek, ezen órák középhõmérséklete magától értetõdõen azonos.....
3. azt látjuk, hogy a reggel 9-tõl du. 5-ig tartó nappali idõszak középhõmérsékletei 20,87 ill. 20,25, azaz a köztük lévõ különbség bõven egészfok tartományon belüli, tehát tizedfok nagyságrendû....
4. a két állomás napi (24 órás) középhõmérséklete (16,79 fok, ill. 12,25 fok), a köztük lévõ különbség tehát 4,54 azaz NÉGY EGÉSZ és ötvennégy század Celsius fok ! ! ! !
5. azt gyanítjuk, hogy ezen a napon lényeges makroszinoptikai eltérés nincs a két térség között, amely feltételezést a nappali hõmérsékletek hasonlósága (részbeni megegyezése) megerõsíteni látszik....támpontként szolgálhat ehhez a Kanizsától még 50 km-rel nyugatabbra fekvõ Lendva mindkét vizsgált állomásét meghaladó napi T max értéke :

Nedelja, 30. septembra 2007, med 16:00 in 16:30
Avtomatska opazovalna postajaTemperaturaVeter
°Csmerhitrostsunki
Babno polje---
Bilje pri Novi Gorici22SZ2
Bohinjska Èe¹njica---
Bovec20JZ2
Bor¹t/Gorenja vas20SZ2
Celje23--
Doblièe Èrnomelj24
Dolenje Ajdov¹èina23Z2
Hrastnik23
Idrija---
Ilirska Bistrica20S3
Koper Kapitanija21Z3
Luka Koper23SZ2
Kraj. park Gorièko21JV2
Kr¹ko22
Lendava23Z1

Ha mindezen TÉNYEKBEN megegyeztünk, akkor hogy hûek legyünk a fórum nevéhez (Kérdések és válaszok), tegyünk fel néhány kérdést, aztán megválaszolhatja az aki tudja, vagy akarja....

1. Több egész fokos tartományban van-e a két állomás közti napi átlag különbsége?
2. Az eltérés két térség közt fennálló, eltérõ makroszinoptikai helyzetnek tudható-e be?
3. Az eltérésben mekkora súllyal esnek latba az éjszakai hõmérsékletek?
4. Az elmúlt idõszak fagyközeli reggelein a 7-8 fokos minimumokat felmutató Pogánytól 3-4 km-re esõ, három nap reggelén deres egerági völgy napi középértékei Nagykanizsáéhoz, vagy Pogányéhoz hasonlíthatnak-e jobban?
5. Elképzelhetõ-e, hogy a hõtérkép színei szerint a gyakran kanizsainál is alacsonyabb éjszakai-hajnali hõmérsékleteket mutató, Pogánytól légvonalban 35 km-re esõ Bátaapáti a színei ellenére, a pogányihoz közelebb álló napi középhõmérsékletekkel rendelkezzen, mint a Kanizsaiéhoz? Link Link Link
6. Az ehhez a napihoz hasonló légköri helyzetekben jellemzõen ehhez hasonló különbségek alakulnak-e ki?
7. Képviselhet-e egy egész térséget az ezekhez hasonló speciális pontokon elhelyezett mérõállomás és az ott mért adatok adnak-e támpontot általános éghajlattani értelmezéshez, vagy sokkal inkább kiegészítõ szerepet kaphatnának "az ilyen is van" kategóriában?
8. Éves szinten elég gyakoriak-e ezek a több egész fokos eltérést eredményezõ helyzetek ahhoz, hogy jelentõsen befolyásolják az egyes állomások évi középhõmérsékletét?
9. Amennyiben a tényleges éves középhõmérsékleti eltérések a vizsgált térségek közt jellemzõen az egész fok nagyságrenden belüli tartományba zsugorodnak, akkor az eltérõ makroszinoptikai helyzetek okozta különbség megtartja, mélyíti vagy netalán jelentõsen csökkenti-e a vizsgált helyzetek okozta szakadéknyi különbséget?
10. Végül eljutottunk az utolsó kérdéshez, ami talán a legnehezebb: 2X2 az négy-e?

Innen már csak azt kell eldönteni, mit kezdjünk azzal az állítással hogy:
a változatos domborzatú térségekben az alacsonyan fekvõ, a domborzat alakulatából fakadóan, a derült éjszakákon hideglevegõ gyûjtõként mûködõ fagyzugok KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE és az ezen pontokhoz egészen közel esõ jobb fagylefolyású helyek KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE között olyan lényegi különbségek vannak, amelyek nagyságrendileg meghaladhatják egyes, egymástól távolabb esõ térségek közti vélt vagy valós eltéréseket!
Ennek megfelelõen, súlyos szakmai hiba mérési pontokat esetlegesen, vagy a szakmai kritériumoktól eltérõ megokolással mérõállomásokat telepíteni, mert ezzel azt kockáztatjuk, hogy olyan meteorológiai adatokat gyûjtünk be évtizedeken keresztül, amelyek éghajlattani elemzése fals képet mutat a vizsgált terület jelentõs, akár nagyobb, meghatározóbb részére vonatkozóan....