Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Sziasztok! Az elmúlt napokban felmerült bennem néhány meteorológiai jellegû kérdés. ;-)
Elsõként egy csapadékfajta meghatározása okoz gondot. Ebben a pillanatban is ilyen esik nagycenken, és a hónapban már volt hasonló (lényegtelen, de 12.-én délelõtt ;-), szóval apró (kb. 1mm, vagy még kisebb) cseppméretû csapadékról van szó. Elsõre szitálásra gondolnék, de az inkább réteges felhõbõl esik, a cseppek mérete kisebb, és az intenzitása is alacsonyabb. Ennek, ami most van, viszonylag nagy az intenzitása, de egyúttal nagy intenzitásbeli változásokat is mutat. (Kissé olyan "záporos" jellegû.) Viszont zápornál meg - lehet, rosszul tudom - de egyik jellemzõ pont a nagy (>5mm) cseppméret. Akkor ez most egy különösen kis cseppméretû esõ? De akkor miért vannak az intenzitásban nagy változások? :-)
A másik kérdésem a köddel és párássággal kapcsolatban lenne. Ugye párásságról akkor beszélünk, ha a látótávolság 5km alatti, és a páratartalom 80% fölötti, és vízcseppek okozzák a látótávolság csökkenését. És olyankor mi van, ha csak 70% körüli a páratartalom, de a látótávolság alapján mégis párásnak tûnik a levegõ? Vagy olyankor az biztos, hogy nem vízcseppektõl látszik párásnak?
Illetve még valami a párássággal kapcsolatban: ha a levegõ páratartalma meghaladja a 80%-ot, de önmagában még nem lenne köd, csak ha ez a falu széle felé történik, és a falun kívül meg olyan sûrû a köd, hogy az észlelési ponttól az adott irányba 1000m alatti a látótávolság, akkor is ködnek minõsül? Függetlenül attól, hogy az észlelési hely közelében önmagában nincs akkora légnedvesség, hogy az 1km alá vigye a látótávolságot?
Hát ezek lennének, amikben kissé bizonytalan vagyok. :-) Elõre is köszi a válaszokat!
Elsõként egy csapadékfajta meghatározása okoz gondot. Ebben a pillanatban is ilyen esik nagycenken, és a hónapban már volt hasonló (lényegtelen, de 12.-én délelõtt ;-), szóval apró (kb. 1mm, vagy még kisebb) cseppméretû csapadékról van szó. Elsõre szitálásra gondolnék, de az inkább réteges felhõbõl esik, a cseppek mérete kisebb, és az intenzitása is alacsonyabb. Ennek, ami most van, viszonylag nagy az intenzitása, de egyúttal nagy intenzitásbeli változásokat is mutat. (Kissé olyan "záporos" jellegû.) Viszont zápornál meg - lehet, rosszul tudom - de egyik jellemzõ pont a nagy (>5mm) cseppméret. Akkor ez most egy különösen kis cseppméretû esõ? De akkor miért vannak az intenzitásban nagy változások? :-)
A másik kérdésem a köddel és párássággal kapcsolatban lenne. Ugye párásságról akkor beszélünk, ha a látótávolság 5km alatti, és a páratartalom 80% fölötti, és vízcseppek okozzák a látótávolság csökkenését. És olyankor mi van, ha csak 70% körüli a páratartalom, de a látótávolság alapján mégis párásnak tûnik a levegõ? Vagy olyankor az biztos, hogy nem vízcseppektõl látszik párásnak?
Illetve még valami a párássággal kapcsolatban: ha a levegõ páratartalma meghaladja a 80%-ot, de önmagában még nem lenne köd, csak ha ez a falu széle felé történik, és a falun kívül meg olyan sûrû a köd, hogy az észlelési ponttól az adott irányba 1000m alatti a látótávolság, akkor is ködnek minõsül? Függetlenül attól, hogy az észlelési hely közelében önmagában nincs akkora légnedvesség, hogy az 1km alá vigye a látótávolságot?
Hát ezek lennének, amikben kissé bizonytalan vagyok. :-) Elõre is köszi a válaszokat!