Engedelmeddel csak néhány rövid válasz, néhány lényeges pontra.

Azaz, az elsõ inkább kérdés: ha Zalában a fagyzugok miatt alacsonyabb az évi középhõmérséklet Baranyához képest, akkor miért nem látjuk ugyanezt Paks-Baja térségében? Mindkettõ komoly fagyzug, a zabari és szécsényi mérések elõtt az ország fõ hidegrekordos helyei voltak...


"Valamikor múlt õsszel vagy télen kora tavasszal rákérdeztem, miért kell minden áldott nap 3-4-5 fokkal többet tenni Baranyára, mint akár Zalára akár GYMS megyére, mikor visszanézve tök ugyanaz van itt is ott is....erre Usrin felháborodottan reagált, és a többiektõl is megkaptam, hogy ezért meg azért meg amazért."

Hányszor mondjuk el: senki nem gondolta, hogy Baranyában minden áldott nap 3-5 fokkal melegebb van, hiszen az általad sokat szidott éghajlati atlaszban is mindössze 1 fok(!) az eltérés a középhõmérsékletek között! (Ha ennyit emlegeted, egyszer igazán belelapozhatnál. De megteszi az iskolai atlasz is, hõmérsékleti térkép abban is van.) Ez a dolog mindössze arról szólt, hogy ha az eltérõ MIKROklimatikus viszonyok miatt (az OMSZ is nagyon jól tudja, hogy amiatt!) 3-5 fokos különbségek alakulnak ki az országon belül, azt a térképes ábrázoláson megjelenítsük-e vagy sem. Mindkét megoldásnak van hátulütõje. Ha megjelenítjük, akkor ez ránézésre egyes országrészeket fog "sújtani". Ha viszont pl. 18-23 fokos intervallum helyett 20 fokokkal szórjuk tele az országot, akkor nem érzékeltetjük a valódi T(max)-ok intervallumát. A saját elõréimben mostanában valóban erre hajlok, de nem tartom "rosszabbnak" a másik megoldást sem.


Más: folyamatosan vádaskodsz a szerinted Baranyát mediterránnak minõsítõ szakemberek ellen, de egyszer sem mutattál olyan hivatkozást, ahol ezt valaki tényleg leírta volna. Én ezzel legfeljebb a Pécset népszerûsítõ plakátokon, prospektusokon találkoztam, márpedig azokhoz tudósoknak nem sok köze lehetett... A szubmediterrán növényvilággal kapcsolatban pedig a Bioszféra fórumban biztos bõven kaphatsz tájékoztatást. nevet


"Az emberek tudatába bele van döngölve, hogy Zala hûvös, csapadékos, borzalmas hely"

Komolyan azért erõlteted ezt a témát ennyire, mert az önérzetedet bántja, ha szûkebb hazád középhõmérséklete 1 fokkal alacsonyabb, mint egy másik tájegységé? Ki mondaná azt, hogy ettöl bármelyik hely "borzalmas" lenne? 1 fokos hõmérséklet-különbséget a legtöbb ember észre sem vesz... A csapadéknak és a napfénytartamnak viszont nincs köze a fagyzugok kérdéséhez: ha tetszik, ha nem, Baranya szárazabb és naposabb. De komoly ember nem gondolhatja, hogy ettõl lesz belõle "jó hely"... [ezzel a logikával európa tõlünk északra és nyugatra esõ része már egyenesen elviselhetetlen lenne.

"Ezen a hõtérképen jól látszik, hogy az M5-ös autópálya mentén Bp-Szeged között 9-1 fokig minden megtalálható, ugyanugy mint itt DNY-on vagy bárhol máshol."

Sajnos ezek az adatok nem tûnnek túl megbízhatónak: más (hasonlóan szélcsendes, kisugárzásos) éjszakákon ez a térkép nem mutat 3-4 foknál nagyobb különbséget az M5-ös mentén. És ez még a valóban buckás felszínû Kiskunság... A Nyírség (ahol a legsúlyosabb májusi fagykárok történtek) ehhez hasonló jellegû, de az Alföld jó 75%-án néhány méteres kiemelkedések sincsenek, így ott már nem lehet "fagyzugos mélyedésekrõl" beszélni!

De ami a Nyírséget illeti, ott is van egy kis furcsaság...
"Nem gondoljátok, hogy az onnan származó adatok reprezentatív érvényével egy "parányi" baj lehet? Mondjuk, egy kb. akkora, mint a zalai csupa fagyzugállomásokéval, csak ellenkezõ elõjellel!"
A Nyírség évi középhõmérséklete viszont éppúgy elmarad az Alföld más részeitõl, mint a zalai értékek Baranyától. Pedig szerinted a fagyzugok kihagyása a mérésekbõl pont ellenkezõ hatást váltana ki... Avagy mégis lehetnek jelentõs makroklimatikus eltérések két szomszédos tájegység között? nevet