" Miután az elsõ fagyközeli hajnalok kapcsán a figyelem a különbözõ helyeken tapasztalható éjszakai/hajnali hõmérsékletek felé irányult, úgy gondolom, mindenki könnyedén megérti azt, amirõl régóta beszélek (igencsak váltakozó sikerrel)....
A legfrissebb észlelt adatok és azok származási helyének értelmezésébõl az általam állított TÉNYEK bizonyítása egyszerû matematikai feladattá vált!
Jaurinum buszos élménye pont jól jön a témához, egy szerpentinen történõ leereszkedéssel a hõmérséklet 4-5 fokot esett!
Köztudott, hogy ez a különbség minden derült szélcsendes éjszakán (ehhez képest a többi idõjárási helyzetben egy sík vagy fagyzugi mérõpont és egy dombi között töredéknyi különbség van csak) ugyanígy adja magát néhányszáz méter belül is....
Gondoljunk bele, hogy az év összes napjának elég jelentõs részében az egymástól ilyen jelentéktelen távolságra lévõ helyek esetében, a nap 24 (óránként rögzített) T adatsorából 12-18 db (évszaktól függõen) 3-7-tel különbözik csupán azért, mert néhány tíz méterrel magasabban vagy alacsonyabban lévõ légréteget vizsgálunk, lényegében ugyanazon a földrajzi helyen....

Mindenki könnyûszerrel ki tudja számítani, mit jelent két, ennyi egymástól ilyen mértékben eltérõ érték összegébõl számított átlag különbsége....nagyon durva, több egész fokot kitevõ tartományban vagyunk!
Ezzel szemben elképzelhetetlen, a Kárpát-medencében, a jelenlegi Magyarország határaival körbefogott területen pl. egyéves intervallumban olyan makroszinoptikai helyzeteknek tulajdonítható, országrészek között ilyen gyakorisággal elõforduló, mindig egyoldalúan adott térséget hõmérsékletben kedvezményezõ és ehhez képest mindig egy másikat sújtó idõjárás, ami a hõmérsékleti átlagokban ilyen mértékû vagy ezt meghaladó különbséget tudna okozni...

Ezért mondom én immár sokadszor, hogy :
a változatos domborzatú térségekben az alacsonyan fekvõ, a domborzat alakulatából fakadóan, a derült éjszakákon hideglevegõ gyûjtõként mûködõ fagyzugok KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE és az ezen pontokhoz egészen közel esõ jobb fagylefolyású helyek KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE között olyan lényegi különbségek vannak, amelyek nagyságrendileg meghaladhatják egyes, egymástól távolabb esõ térségek közti vélt vagy valós eltéréseket!
Ennek megfelelõen, súlyos szakmai hiba mérési pontokat esetlegesen, vagy a szakmai kritériumoktól eltérõ megokolással mérõállomásokat telepíteni, mert ezzel azt kockáztatjuk, hogy olyan meteorológiai adatokat gyûjtünk be évtizedeken keresztül, amelyek éghajlattani elemzése fals képet mutat a vizsgált terület jelentõs, akár nagyobb, meghatározóbb részére vonatkozóan.... "


Be akartam írni ezt a zivilesen fórumba, és szerettem volna írni a ciklikus elméletemrõl is pár sort, de aztán látva a reagálásokat, a gúnyos megjegyzéseket és a "....ság"-okat, úgy gondoltam, inkább nem írom le, sõt úgy döntöttem befejezem minden ezirányú megnyilvánulásaimat, mert láthatóan sajnos mindenkinek tele van a hócipõje a témával, ennyire negatív hozzáállással soha a büdös életben sem tudom bebizonyítani Nektek sem a fagyzugos állomásos témát, se ezt sem a többit, pedig volt 1-2 :

- ugye emlékeztek arra mikor egyik késõ téli vagy kora tavaszi reggelen, mikor azokon a napokon keleti szél fújt, Keszthely és Sármellék hõmérséklete napfelkelte elõtt egy kicsivel ugrott felfelé 8 fokot (! !) 0-ról 8 illetve -1-rõl 7 fokra, miközben mindenhol máshol csökkent, én azonnal, az ésszerûség elvét követvén azt állítottam, hogy biza a reggel libbenõ keleti szél vitte rá a Balaton vizének hõmérsékletét az állomásokra...Ti erre lehurrogtatok, köztük többen akik a Balaton mellett élnek laknak, hogy az biza nem attól van és én innen Zalából nehogy már megmondjam a frankót mikor Õk meg ott laknak, és ez hülyeség, a Balatonnak nincs klimatizáló hatása 5-10 km-re, ez kizárt....azóta tudom hogy a keszthelyi állomás 10 km-re van a víztõl, és a józan ész azt diktálja jogosan, hogy anticiklonban, téli idõszámitás esetén sem ugorhat hajnalban csak úgy 8 fokot a hõmérséklet normál körülmények között (még a legnagyobb kánikulában nyáron sem történik ilyen, mikor felkel a nap, nemhogy téli idõszakban), ahhoz valami extra körülménynek kell lennie, ez pedig a Balaton, és ezt senki nem hitte el, pedig más ok nem lévén el kell hogy higgyük....fõleg úgy hogy azokon a napokon keleti szél mellett egész nap a sármelléki és a keszthelyi állomás is 3-4-5 fokkal mért alacsonyabb nappali hõmérsékletet, vagyis mégiscsak van hatása a Balaton vizének 5-10 km-re is, mégha ez ellene vall is minden eddig elképzelésnek...

- valamikor múlt õsszel vagy télen kora tavasszal rákérdeztem, miért kell minden áldott nap 3-4-5 fokkal többet tenni Baranyára, mint akár Zalára akár GYMS megyére, mikor visszanézve tök ugyanaz van itt is ott is....erre Usrin felháborodottan reagált, és a többiektõl is megkaptam, hogy ezért meg azért meg amazért, aztán szépen lassan bebizonyosodott, hogy nekem van igazam, nem véletlenül tesz azóta Usrin nagyon helyesen ugyanolyan hõmérsékleteket a Dunántúlra, mikor anticiklonos helyzet van, illetve ha tesz is különbséget, már messze nem olyan mértékben....persze ha visszanézzük, hogy 20 fokot várt pl. tegnapelõtt mindhárom térségre, és közben Egerszeg-Szentgotthárd 17-18 fokkal végzett, felemerül a kérdés, jogos volt-e a felvetésem!
Jogos!?
Mert azóta tudom, hogy az egerszegi állomási igaz dombon, de egy 150 ha-os almaültetvény mellett van (és további erdõk vannak az állomás közvetlen közelében), csöpögtetõ-öntözõ berendezésekkel ellátott "almaerdõ" szomszédságában, s tudva levõ hogy a nagy növényzet állandó párolgása hõt von el, a talaj beárnyékoltsága közel 100%.os, így ott soha a büdös életben nem fognak reprezentatív nappali értékeket mérni, és figyelve az adatokat, az automta valóban mindíg a valós értékek alatt mér 1-2 fokkal, vagyis az elõre lehet ide tökéletes, még ha a mérés az elõbb említett okok miatt soha nem fogja azt igazolni!
Szentgotthárdon pedig az állomás mellett egy nagy fenyves van!
A pécsi-pogányi állomás egy 200 000 lakost számláló déli domboldaban elhelyezkedõ várost kapott "segítségül" flaszterral fûtéssel erõmûvel mindennel, Szentgotthárd és Egerszeg pedig erdõt!
Nem korrekt!

De visszatérve az eredeti témához, azóta az összes metnetes elõrejelzõ sokkal reálisabb és korrektebb elõréket csinál, és nem úgy mint elõtte azokkal a borzalmas 3-4-5 fokos különbségekkel, amik egyébként akkor voltak csak, mikor augusztus végén 10 fokkal több fokos maximumot vártak Baranyára az érkezõ front miatt, ami itt már lehûtötte a levegõt ott még nem, és akkor is csak (!) 5 fokos különbség lett!
Vagyis láthatóan volt értelme leírnom õket....

- mikor anno elõjöttem azzal hogy Pécsnek semmi köze a mediterrán éghajlathoz, csak egy szerencsés helyen fekvõ város, és egy jó fagylefolyással bíró állomás miatt ragasztották rá eme jelzõt, akkor is megkaptam hogy mit akarok én porfesszorok tanulmányaival vitázni, mikor ez meg az a professzor leírta, hogy ott ilyen meg olyan szubmediterrán növényvilág, meg mindeféle ilyen marhaság, meg a mediterrán légtömegek meg hasonlók!
Nos azóta tudjuk, hogy a pogányi állomás elég jó kis hõszennyezést kap (nyilvánvaló, hogy normális körülmények között, anticiklonban a hõmérséklet nem ugorhat 2-3-4 fokot amint északiba fordul a szél, és amint délibe azonnal visszazuhan, egyedüliként az országban), a pécsi egyetemi mérõhelyrõl ne is beszéljünk, illetve a déli domboldalban elhelyezkedõ 200 000-es város hõszigete nagyban járul hozzá a misztikumhoz, a magas éjszakai hõmérsékletek is a dombhoz és a hõszennyezéshez köthetõek, nem pedig a mediterrán klímához!
1001 példa szolgál arra, hogy Pécsnek semmi köze a mediterrán klímához (hogy is lehetne, hisz a tenger kicsit messze van, és ennyi erõvel Bp is lehetne az, mivel a belvárosban a Gellérthegyen és egy rakás más helyen nyugodtan kint lehet hagyni a pálmát, nem fagy el, lévén olyan mintha idetenném a cserépkályha mellé) !
Hogy honnan ragadt rá a mediterrán klíma jelzõ Pécsre, ez jó kérdés!

- van-e különbség egy fagyzug és egy dombon lévõ mérõhely évi középhõmérséklete között, és ha van merre tendál és mennyire??
Az elmúlt reggeleken fagyott Egerágon, fagyott Bátaapátiban, a tõle elhanyagolható távolságban lévõ Pogány minimumát nincs pofám ideírni!
Ha itt egy megyét egy 203 méteres fennsíkon mért hõmérséklettel képviseltetnek és a prognózisokban ezt egy egész térségre teszik ki érvényesnek (hisz éjszakára mindíg a pogányi értéket teszik oda, ide meg a kanizsait, csak nem tudják hogy Kanizsa város jó nagy része dombon van), akkor miért nem egy ilyen ponton mérnek Kanizsa mellett (van dögivel) és cselekednek ugyanúgy, mint Baranyával??
De ha Kanizsán a patakvölgy legmélyebb pontján mérnek, miért nem teszik ezt Egerágon, vagy miért nem teszik az egész térségre érvényesnek Bátaapáti éjszakai hõmérsékleteit??
Csak nem azért nem teszik, mert ebben lenne valami következetesség és azt mindenáron el akarják kerülni?
Arra meg gondolni is szörnyû, hogy egy egerági T adatsorból számított évi középhõmérsékleti érték hogyan zúzná porrá Pécs-Siklós-Sellye nimbuszát!
Bezzeg, Kanizsának nem árt semmit!

Nos, a múltkori mérésekbõl számitott átlagok alapján ha anticiklonban 2-3 fokos középértékbeli különbség adódik a 2 mérõhely között a domb javára, esõs borult szeles idõben pedig a mélyebben lévõ hely javára 1 fok, akkor a 2-t egymásból kivonva megkapjuk a kettõ közti éves különbséget (és ez így kell hogy adódjon 10, 20, 100, 1000 év távlatában is), ami 1 fok körül kell hogy adódjon!
Ez akár 200 méteren belül is létrejön!
Vagyis van különbség, de ezt Ti is láthatnátok, ha meglenne Bátaapáti középhõmérséklete, akkor azt összemérve a 30 km-re lévõ pogányiéval, tiszta sor lenne!
Pogány és Bátaapáti (vagy akár Egerág is lehetne) között este 8 és reggel 8 között 5-7 fok közötti különbség van anticiklonban, nappal és esõs felhõs borult idõben éjjel nappal láthatóan közel egyenlõ (kicsit akkor Bátaapáti jobb 1 fokkal, de az 5-7 fokos difihez képest elég kevés)!
Többen jöttetek azzal, hogy ez nem így van, és ne akarjam azt sugallni, hogy ezt a klímatológiai osztályon sem tudják jól...nos ha így gondoljátok, hogy egy fagyzug és egy domb között nincs nagy középrétékbeli különbség a fenntebb leírtak szerint, és ezt ezek szerint a szakma is így gondolja, akkor.............

- sokan jöttek azzal hogy itt többet borult az ég, kevesebbet süt a nap, ezáltal rosszabb klíma van!
Derickel 1 hete fogadtunk, amit Õ megnyert, de egy érdekes tapasztalatot szereztünk, mégpedig hogy itt 12-17 óráig ersõen felhõs-borult ég mellett lett 22-21 fok, Pécsen pedig a napos idõ mellett lett 19!
Miért?
Mert ide a magasban bekúszott a melegebb levegõ, inverziós felhõzetet hozva létre, vagyis a borultság épp a melegebb levegõ miatt volt, s ez így zajlik nagyon gyakran az õszi-téli-tavaszi idõszakban is, amikor itt csak azért van egész nap borult idõ köddel magasköddel, mert a magasban, mezoklimatikusan van jobb idõ, melegebb levegõ, és ez óvja meg a térséget a keményebb éjszaki fagytól, arról nem is beszélve, hogy az éjszakai borultság minden évszakban magasabb hõmérsékletet eredményez !
Még egy példa, kicsit délebbre nézve, a Szaharában nappal 45 fok van éjjel 0 (most hogy 55 van, vagy -3 az tökmindegy, az arányok fontosak), és a hõingás miatt alacsonyabb középhõmérséklet van a magasabb nappali érték ellenére is, mint pl. az Egyenlítõ mentén, ahol a párásabb, borultabb esõsebb klíma ugyanolyan, vagy magasabb középértéket produkál a kevesebb napsütés ellenére!

Ezek mind-mind tények, adatok számok, és ha ez nem világos, akkor nagy a baj!

Hogy miért jövök ezekkel elõ?

Lovászi egy nagyon hangulatos kis falu a magyar határon a lendvai dombvidék DK-i lejtõin!
Ennek ellenére a falu honlapját olvasva olyan érzése van az embernek, mintha a tundravidéken lenne a település, hisz csapadékos, hûvös klímának van titulálva...9,5 fokos éves középérték, korai fagyok késõi fagyok, vagyis egészében rendkívül negatív hangvételû!
Micsoda rossz bediegzõdés lehet az emberekben, ha egy saját magát reklámozó és vonzóvá tenni akaró település saját magát ennyire lekicsinyíti, valaki ezt elolvassa, azt hiszi valami iszonyat rossz hely lehet, közben a falu csodás helyen fekszik, domboldal, fügefák, kilátás a Kerka völgyére és az alant elterülõ síkságra, a fügefák jelenléte és terméstõl roskadozó ágai épp az ellenkezõjét bizonyítják a honlapon írtaknak!
A negatív hangvétel oka, hogy megszerezték a 10-12 km távolságban lévõ Lenti vagy Iklódbördõce állomás (mindkettõ fagyzug) középhõmérsékletét, és azt gondolták, az az adat képviseli Lovászit is, közben a szlovéniai Lendva egyazon domb másik oldalán (légvonalban 4-5 km-rel odébb) olyan évi középhõmérsékletekkel rendelkezik, ami minden egyes összehasonlított évben 1-5 tizeddel magasabb a meleg klímájúnak tartott ormánsági Sellyéénél...
Siklós honlapján pedig 11 fok feletti középrõl írnak, szubmediterrán klíma meg mindenféle kutyafüle, a déli szeleket nem fogja fel semmi (Zalában sem), ilyen meleg olyan meleg nagyon jó hely, az ország legmelegebb pontja!
Az emberek tudatába bele van döngölve, hogy Zala hûvös, csapadékos, borzalmas hely, persze, aki figyelemmel kisérte a bioszféra fórumot, az tudja, hogy "érthetetlen módon" mégis itt tudtam fényképezni az elsõ nyíló hóvirágot, akácot, az elsõ érett cseresznyét, a mediterrán gyümölcsfajokról meg már ne is beszéljünk!
Szeptember elejére az idén ELérett a füge, de ezek fényképezésével azért is fennhagytam, mert mások ilyen jellegû képekkel nem szolgálnak, így nem akartam, hogy hívalkodásnak vegyék!

Akkor néztem nagyot, mikor jöttek többen márciusban csemetékért hozzám, és Cauchy kijelentette, hogy itt minden zöldebb és elõrébb tart a növényzet, mint Pécs környékén!

Na ha ezeket, amiket számokkal lehet fényesen bizonyítani (ha a megfelelõ paramétert vizsgáljuk), és ez nem megy, akkor a ciklikus elméletemmel teljesen felesleges megpróbálkozni, emlékezve Galileire, aki váltig állította hogy "mégis mozog a föld", és abban a korban abban a társadalomban halálra volt (lett) ítélve, pedig nyilvánvalóan igaza volt..... bár kb. olyan hagulat vehette körül mint most engem!
Aztán ha 3-5-10-100 év múlva valamelyik amerikai vagy német tudóscsoport elõhozza és bebizonyítja, akkor majd gondoljatok rám!

Sokan sokszor piszkáltátok a Romhányban mérõ Öccsit , hogy rosszul mér és fals adatokat közöl!
BB utána is járt, és azt hiszem az derült ki, hogy tényleg öccsi kicsit a hûttõbe teszi Romhányban a mérõkét!
Na nézzétek mellé Bátaapáti hõmérsékletét derült éjszakákon ugyanabban az idöpontban, s azt fogjátok látni hogy Öccsi és a Bátaapátiban mérõ automata közel azonos értékeket mér!
Vagyis, mint ahogy én már eddig is sejtettem (fõleg miután jártam Romhányban és tudom hogy itt a mi környékünkön is vannak hasonló fagyzugok, ahol Öccsivel egyezõ értéket mérnénk), Öccsi éjszakai mérései teljesen reálisak lehetnek, mégha a környéken nem is mérnek olyat, ami nem zárja ki, hogy Öccsi mérjen!

3-4 éve van minden napos internetezési lehetõségem, azóta nézem nap mint nap, mentegetem le (barátokat, családtagokat kérem hogy mentsék le) az adatokat, hasonlítom Pogányt-Szegedet-Kanizsát és a többi állomást, és amióta megvannak Lendva adatai is, azt találtam megfigyelni, hogy nappal Lendva minden nap magasabb T max-ot mér, havonta csak 2-3 nap van, mikor Pogány nyeri a versenyt!
Egy idõszak volt, mikor a nyáron a meleg DK felõl jött fel és mivel több fokkal magasabb T volt 850-en is a két térség között, így magától értetõdõtt, hogy Pogány néhány fokkal megverte Lendvát, de ez csak és kizárólag akkor volt abban az idõszakban, se elõtte sem utána néhány nap kivételével (mikor itt már esett ott még nem, de akkor azt a következõ nap behozta, mivel ott még volt felhõ, itt már nem) !

Egyszer Wetsom beírta, hogy bámikor nézi nappal Lendvát, mindíg melegebb van ott, mint Pogányban!
Erre Jóska azt írta, hogy a középhõmérsékletek mást mondanak, he-he!
Erre is van megoldás : a két állomás közti különbség 30 évre vetítve 3 tized, ami abból jön össze, hogy pl. az elmúlt napokban minden reggel 4 fok volt Lendván, 7-8 fok Pogányban (Kanizsa 1 fok)!
És ez a 2-3 fok különbség Lendva-Kanizsa, és a 3 fok különbség Pogány-Lendva között minden anticiklonos éjszakán fennáll!
Ennyi!
Ha Lendva 20 méterrel lenne fejjebb vagy Pogány 20-al lejjeb, tökugyanazt a középértéket mérnék (a pogányi hõszennyezés gyanujától tekintsünk el)!
Azt ide nem szabad belekavarni, hogy napfényes órák meg minden egyéb, mert félreviszik a témát, az egy külön fejezet (fõleg ha vesszük, hogy az elõbb említett logika alapján ha Lendva és Pogány egy "síkba" kerülne, akkor úgy lenne egyforma a középértékük, hogy Lendván egészen biztosan kevesebbet süt a nap...akkor abszolut értékben hol is állunk?) !

Gyakran halljuk az idõjárásjelentésben és különben is köztudott tény, hogy "de a DNY-i fagyzugos helyeken talajmenti fagy is lehet"!
Nos, itt is tévedés van!
Ugyanis nagyon jó például szolgálnak a mostani napok : Link ezen a hõtérképen jól látszik, hogy az M5-ös autópálya mentén Bp-Szeged között 9-1 fokig minden megtalálható, ugyanugy mint itt DNY-on vagy bárhol máshol, csak ami különbség ki tud alakulni, ahhoz itt errefelé a dimbes-dombos vidéken 60-80 méteres domb kell, ahhoz ott elég egy néhány méteres bucka, hisz a hideg az Alföldön jobban el tud terülni, így egy néhány méteres kiemelkedés is tud 4-5-6-7 fokos különbséget produkálni....
Vagyis akkor, mikor azt halljuk, hogy "de DNY-on....", akkor máshol is!
Ezen én is meglepõdtem, gondoltam az asztallap simaságú Alföldön nincsenek ilyen különbségek és ott nem lehet nagyon rossz (nem reprezentatív) helyre tenni egy állomást, hát tévedtem, lehet!
A met.hu-s hõtérképen elég csak figyelemmel kísérni a Bp-Kecskemét közti kék foltot minden derült éjszaka, ami totál együtt mozog Kanizsával, nos rengeteg ilyen kis kék folttal lehetne telerakni az egész országot!
Csak ahogy nézem, az Alföldön még Baja van ilyen helyen és kifújt!
Nem azért mert nincs több ilyen pont, hanem mert talán állomás nincs több ilyen ponton!?
Ezért fordulhatott elõ, hogy 2007 május 2-án úgy fagyott le Kelet-Magyarországon több tízezer(!) hektár gyümölcsös, hogy a legérintettebb térségek omsz állomásai ilyen károkat indokló mértékû fagyot nem, vagy egyáltalán fagyot sem jeleztek!
Nem gondoljátok, hogy az onnan származó adatok reprezentatív érvényével egy "parányi" baj lehet? Mondjuk, egy kb. akkora, mint a zalai csupa fagyzugállomásokéval, csak ellenkezõ elõjellel!

Zala megyében a nagykanizsai (Principális-csatorna) lenti (Kerka) letenyei (Mura ártere) iklódbördõcei (3 folyó és patak találkozása) és egerszeg-andráshidai (Zala völgye) állomás volt (van) ilyen helyen, 2-szer 3-szor annyi fagyzugba tarafáltak bele egy megyében, mint az egész Alföldön!
Persze hogy divat lett a délnyugatozás, és innen kezdve tele lehetett "délnyugatozni" minden derültnek ígérkezõ éjszaka elõtti estéjének TV híradós idõjárásjelentését, és oda lehetett biggyeszteni a pogányi domb várható nagyszerû minimumát a tõle pár kilométer távolságra lévõ Egerág vagy Bátaapáti valós hõmérsékletét lefedve!

És ha ezekben a pofonegyszerû és logikus dolgokban nem tudunk közös nevezõre jutni (fõleg hogy egy hajóban evezünk), akkor a ciklikus elméletem eleve halálra van ítélve!
De mint az elején leírtam, én befejezem a témát a többivel egyetemben, elég volt, én tudom amit tudok, Jóska említette hogy bekísér a klímatológiai osztályra, na ha ott tudják ezeket, akkor....itt jönne valami, hogy ha tdnák, mit tettek volna vagy nem tettek volna vagy tennének vagy nem tennének, de nem ide tartozik, hogy véleményt alkossak másokról, így nem irok le pár olyan bizonyítékot, ami sokat elárul!
Csak gondoltam leírom az észrevételeimet, lehetne ezekrõl oldalakat írni még, adatok után kutakodni, de ígérem nem jövök velük elõ többet, egyik elméletemmel sem nevet

Bár amit tegnapelõtt láttam az idõjárásjelentésben, az olyan szinten ledöbbentett, mivel ilyet amióta figyelem az mtv.hu videotárában, hetek hónapok óta minden nap, ilyet még nem láttam (pedig lehetett volna egyszer-kétszer-százszor nyugodtan), az okát nem tudom, de.... :

Link