Vagyok, csak mostanában kevés az idõm. Az itteni éghajlati viszonyokról szeretnék most beszélni, ami eléggé változatos, és legfõképpen domborzatfüggõ.
Kezdjük a pécs-pogányi állomással. Ez Pécstõl délre található, nyílt térség, gyakran szeles, kissé hûvösebb, mint maga Pécs. Azért maga Pécs sem a legmelegebb a környéken, van nála két melegebb terület is. Az elsõ közvetlen Pécs mellett, a Mecsek délkeleti vonulata, ahol pl Cirfandli is mért, a Szõlészetnél és az én térségem is ilyen Ez fõleg a téli minimumoknál jelentkezik, amikor a Dráva vidékrõl feljön a köd a Pécsi-medencén át, gyakorlatilag tõlem délre pár km-re található a permanens ködhatár egy dombvonulat (Cser-tetõ) mögött. A másik melegebb térség, pedig Pécstõl délre Villány-Siklós vidéke, ezen belül is a Villányi-hegység déli lejtõje, ami szerintem az ország legmelegebb átlaghõmérsékletû vidékei köött van, érdekes mediterrán növénytársulással és klímával.
A dombvidék miatt jelentõs fagyzugok is található errefelé, elég csak a tõlem 2 km-re dél felé található tóvidékre gondolni, vagy csak a mi utcánk aljára, ahol nyugodt estéken és reggeleken 4-8 fokkal is alacsonyabb lehet a hõmérséklet, mint nálam a dombtetõn. Elég látványos "hidegtavak" alakulnak ki a tó környékén, tavaly a 20 méteres nyárfák kb 10 m magasságig teljesen le voltak gatyásodva az összegyûlt talajmenti hideg miatt.
Azzal egyetértek, hogy az átlaghõmérsékletet befolyásolja az, hogy az állomást fagyzugba vagy dombtetõre telepítik, azonban ha elég sok mérõhelyet használunk, illetve nem csak az átlaghõmérsékletet vizsgáljuk az éghajlat szempontjából, hanem a napos órák számát, a csapadék mennyiségét, akkor nagyjából az atlaszokból látott képet kaphatunk a környék éghajlati viszonyairól.