Floo: én nem írtam olyasmit, hogy "ha az Északi-középhegység nem lenne ott, akkor Észak-Magyarország épp olyan meleg lenne, mint az Alföld". Valószínûleg majdnem ugyanolyan meleg lenne, csak épp ennek semmi értelme, mert azok a hegyek nem fognak holnapra eltûnni. Te viszont most ezt bizonygatod a Dunántúli-dombsággal. (Ha megmutatod, hogy a magasság az alacsonyabb T oka, azzal egyáltalán nem cáfolod meg, hogy Zala hûvösebb...)

Másfelõl: a matematika itt nem minden. nevet Mint tudjuk, a T azért csökken a magassággal, mert a besugárzás a felszín nyeli el, és a felszín lesz az, ami alulról melegíti a légoszlopot. Ezért az sem mindegy, hogy egy síkságból kiemelkedõ hegyen mész felfelé (ott átlagban mindenképp igaz a 0,5°C/100 m), vagy egy országrésznyi összefüggõ terület helyezkedik el magasabban...

Érdekességként következzék a nyári ill. zárójelben a hõségnapok átlagos száma (hogy az éjszakai lehûlés ne zavarjon be) néhány DNy-magyarországi állomásról. Az adatok 1901-1950 közöttiek, újabbak nincsenek kéznél, de talán így is beszédes... gyanúsan ugyanaz a tendencia, mint a középhõmérsékletekben.

Zalaegerszeg: 64,8 (13,7)
Lenti: 70,3 (13,9)
Nagykanizsa: 69,4 (16,3)
Homokszentgyörgy (D-Somogy): 72,4 (20,3)
Szentlõrinc (Ny-Baranya): 77,4 (20,0)
Pécs, Egyetem: 78,5 (22,5)
Siklós: 81,1 (20,9)

Ismétlem: én is leszögeztem, hogy az országon belüli mezoklimatikus különbségek csekélyek, és adott pillanatban a mikroklíma hatása sokkal jelentõsebb lehet. De azért ne kezdjük már azt állítani, hogy EGYÁLTALÁN NINCSENEK ilyen különbségek... Rövid távon (pl. az elõrék T-kiadásában) nem érdemes mindig felhasználni õket. De ha a cél az, hogy leírd Magyarország éghajlatát, akkor nem mondhatod azt, hogy nincsenek.