Azért ez nem teljesen így van. Légköri instabilitás alatt egészen pontosan hõmérsékleti rétegzõdést értünk, azaz ha egy részecske elindul vertikális irányban, akkor gyorsul-e vagy fékezõdik (utóbbi esetben stabilis). Ez (bekeveredést nem tekintve) akkor teljesül, ha légkör erõsen hûl a magassággal, ekkor alakulhat ki pozitív felhajtóerõ. Ezt a körülményt próbálják számszerûsíteni a különféle indexek, amik persze tartalmazhatják a nedvességet is (általában egyébként is csak bizonyos szinteken, és nem a teljes légoszlopban), de a szó szoros értelmében a légköri instabilitás a hõmérséklet megfelelõ rétegzõdése a magassággal. Azaz van értelme külön labilitásról és nedvességrõl beszélni.