Mivel én is mérnökember vagyok(már hivatalosan is), ezért bátorkodom válaszolni erre. A tudomány sokáig azt sulykolta az emberekbe, hogy mindent ki lehet pontosan számolni, csak be kell helyettesíteni egy képletbe, vagy meg kell oldani egy-két egyenletet és kész. De ez egyáltalán nem így van, mint ahogy arra a káoszelmélet és a kvantummechanika rámutatott.
Egy mérnökembernek úgy gondolom tisztában kell lennie azzal, hogy mennyire érvényes a tudása, milyen pontos az az adat, amit kiszámolt. Erre vannak a konfidencia-intervallumok valószínûségek stb. Egyébként a közelítések is, amit a mérnökök használnak, többnyire lineárisak, amivel ki is zárják a kaotikus viselkedés fellépését.
Az a helyzet, hogy a másik oldalon az emberek még nem tudják értékelni/kezelni a valószínûségi elõrejelzést, vagy jelentõs torzulással értelmezik azt. Sokan nem szeretik a valószínûségeket, mert kerülik a bizonytalanságot, inkább letagadják azt.