Erre én is emlékszem még, bár akkor még mint gyerekként rajongtam az időjárásért. Ide nagyon nehezen akart betörni a hideg, tulajdonképpen két napig vesztegelt nem messze az északi határainktól. Még a meteorológusok sem tudták a pontos idejét a hidegbetörésnek, már dec. 30-tól várták az érkezését a Dunántúlra. Aztán hirtelen a nyomási elrendeződés olyan lett, hogy 1979. jan 1-én délelőtt 120 -140 km-es sebességü széllel szinte bezúdult az országba a 15 - 20 fokkal hidegebb levegő. Emlékszem, szinte szemmel lehetett látni ahogy csökkent a hőmérséklet az ablaba kitett hőmérőn. Jelentős havazás nem kísérte, csak Baranyában volt számottevő hó, de ott hózivatar is kialakult. Már akkor is csodáltam, hogy miként eshetett ekkora hó a németeknél, lengyeleknél, dánoknál... stb egy északi, északkeleti hidegbetörésnél. Ehhez nagyon nagy mennyiségű és folyamatosan érkező, enyhe nedves levegővel kellett keverednie, hogy ilyen sokáig fentmaradjon a csapadékképződés. Ez azért tőlünk északra, messze a mediterrán térségtől eléggé ritka, ahol azért gyakoribb a keveredési zóna. Mindenesetre a video sok mindenre választ adott.