Igazából nem csettintésre történt a dolog. A 90-es években még többnyire normális telek voltak Közép-Európában, a nyarak melegek de nem extrém forrók. A melegedés ugyan már mérhető volt, de még nem igazán érezhető. A 2000es évek elején kezdődött az érezhető billenés, a melegedés egyértelműbbé vált, a telek változékonyak lettek, hol hidegek, hol enyhék (mindig az átlaghoz viszonyítva). 2000, 2002 és 2003 szokatlanul meleg volt, 2003 pedig meghozta az első extrém meleg nyarat is. A közvélemény ezt még nem vette komolyan, mondván "ez csak egy kilengés, ami bármikor előfordulhat", és ez nagyjából még magyarázható volt a tetmészetes variabilitással. A következő tízéves időszak aztán meghozta a billenést és a nem tagadható változást. Ismétlődő forró és/vagy száraz nyarak, 2015-ben 40°C nyáron Közép-Európában. Ebben az időszakban jelentősen csökkent a síkvidéki hótakaró vastagsága, a hideg telek kivétellé váltak. És erre az időszakra esik az extrém csapadékmennyiségek megjelenése. 2016-tól az egész folyamat felgyorsult, a nyarak 2018-tól sorozatban forrók lettek. A telek enyhék és átlagban nedvesek lettek, a síkvidéki hótakaró egyre ritkább, a fagyos időszakok jelentősen rövidebbek és nem stabilak.