Meteorológiai társalgó

"Zökkenőmenetesen veszi az akadályt a "növényvilág"....
Egész konkrétan érdekelne, hogy milyen növényfajokra gondolsz, milyen termőhelyi adottságok mellett és milyen élőhelyen? (Pl. a szilikát sziklapgyepes andezit lejtósztepp rétektől, a montán bükkösökig.) Hogy csak három alapvető ökológiai kérdést tegyek fel.
A települési parkokban, kertekben szénné öntözött, gondozott, nulla diverzitású "gyep" vagy a rendkívül bonyolult természetes ökoszisztémák, mint pl. ennek szárazföldi "csúcsa", az erdő.
Az a zökkenőmentes növényvilág amely, évmilliós genetikai tapasztalata ellenére egyszerűen képtelen lépést tartani a délről feltörő klímazonális változásokkal, olyan gyorsaságú. Úgy hátrálnak a bükkösök, a kocsánytalan tölgy és a cser, mintha a 2. Ukrán Front tört volna be Vorosilovval és Zsukovval kézen fogva az élen. 
Mi meg többet járunk Törökországba erdészeti szaporítóanyagért (makk és csemete) , mint a saját kezelésű hazai állami erdeinkben.
Ezt hívják ember által támogatott genetikai migrációnak. Lásd pl. a magyar tölgy fafajt - nálunk abból a neve ellenére alig van.
2022-ben kijelöltünk 130-140 éves bükk hagyásfákat, mintafáknak, bükk természetes erdőfelújításokban. Kb. 35-40 méter magas, mellmagassági átmérő 80 100 (!) cm felett. A gyökérzetét gondolom nem kell részleteznem milyen kiterjedésű, egy andezit ranker talajon. 
2023-ban eshetett amennyit akart, úgy megette őket a 22-es nyár és a tél sorozatos eltűnése, hogy 2024 apró kis hőségperiódusai és szinte csapadékban úszó ősze óta, dobálják le a kérgüket és zabálja fel a bükktapló a maradékot. Lábon álló száradékok lettek, északi kitettségekben, szubmontán régióban.
"Eddig semmi vész..'.
Hát igen nyáron szép kék az ég és zöld az erdő, ahogy sétálgatunk, bandukolunk...csak éppen ez a cseres itt alul a képen, úgy pusztul, ahogy van, pedig ez aztán bírja a gyűrődést...kb. nulla a koronavetület a törzs magassági arányaihoz képest, koronatörés nyomok a száradástól és, hogy egy zárt állományban ilyen szépen látod az eget, az annak a jele, hogy nyílik fel a zárt erdőtakaró...
Arról már ne beszéljek, hogy a fák nem a törzsükön növesztenek levelet, hanem a koronában...majd minden egyed ezen a képen vízhajtásos....vagyis a szerencsétlenek a törzsön lévő alvó rügyeket hajtatják, hogy valahogy árnyalja a törzsét a forróság és az UV sugárzás elöl...egy cser, aminek a genetikai származási helyét nyilván ismered...  

"Ha a tavasszal pótlódik a csapadék."..Épp látjuk...főleg a hosszútávú tendenciákat....15 mm leesett.....az éves kb. 15-re...hurrá meg van a 30 mm március elejére...a hóvirág szépen fog virágozni, meg a talajfelszín közeli kora tavaszi geofiton hagymások...őket megmentette a teljes KO-tól ez a hullámzó front meg a  mediciklon, és akkor dagonya lesz a talajfagy után, hogy ihaj...így nem is lehet semmi vész...

Javaslom menj ki egy igazi erdőbe és áss egy termőhelyfeltáró talajszelvényt....2 méter mély a szabvány...utána mérj benne víztartalmat...de nem fog kelleni még ez sem, elég egy patakmeder oldalát megnézned...nem rég tettem fel ide képet erről...megismétlem alább...ha csak azt nézem, a szerény porszáraz 150 centi mélységével, akkor csak itt a Börzsönyben az összesített vízhiány 350-400 mm körül jár és szerintem alábecsüljük...ha ennyi leesik júniusig - nem egyszerre, hanem megfelelő eloszlásban - még akkor se biztos, hogy csak lelassulna, vagy megtorpanna az egyébként országos léptékű erdőpusztulás...a Bakonyban épp a bükköt termelik le ezer köbméterekben, mert megadta magát...

És akkor az Alföldet nem is említem, mert onnan nincs saját terepi tapasztalatom...talán Cassanot megkérjük fotózza már le a Tiszát...

Ez itt meg az erdész nyelven csak "legatyásodott" erdőnek nevezett cseres...