Na most lett elegem ebből a k...va  télből. Azért hóból is megárt a sok!
Link

Viccet félretéve: minden tiszteletem azoké, akik ebben az eléggé egysíkúvá vált két évszakra (öt hónap nyár, meg 7 hónap november) redukálódott klímában is találnak csodálni való érdekességeket. Engem a zivatarok sosem izgattak fel, csak azon szoktam imádkozni, hogy ne b@...ák tét a tetőt, meg ne dűccsenek (sic!) fákat a házra. Persze megértem a viharvadászokat, a szenvedély az szenvedély.
Mindazonáltal az időjárás továbbra is állhatatos figyelői fogják majd a tudósok után először érzékelni azokat a jeleket - húsz, ötven, kétszáz, vagy ki tudja hány  év múlva-, melyek majd egy lehűléshez vezetnek.
Mi, télimádók igencsak ráfáztunk a perverziónkra laza ezekben az utóbbi évtizedekben. Jelenleg nem nekünk áll a zászló, el kell engedni a mostanra sajnos egyértelműen irreálissá vált vágyakat. A változás hihetetlenül gyorsan zajlik. A mi maradék életünkben a telek egyre gyatrábbak lesznek - a klasszikussá vált Wetsom idézet szerint mindig a leghitványabb, legenyhébb verzió fog bejönni -, értelmezhetetlenné válnak a téli félév sok évszázad kollektív tapasztalata által érlelt időjárási regulái. Eltűnik a tél illata, a fogvacogtató északi szél, az arcot szurkáló hópelyhek, meg a tompa, pasztellszínű havas téli fények.
Tetszik, vagy nem, mi vagyunk a tanúi ennek a drámai változásnak, miénk a sokk. Az unokáink már ebbe születnek bele, és csak legyintenek majd a régi havas filmek nézése közben, hogy "á, ez csak virtuális valóság, fotosppp," stb, ahogy mi is csak legyintünk a "fenékik befagyott a Rajna", meg a "Skóciában a pincékben megfagyott a bor" idézetekre a Réthly könyvben.
Hát ezen mi nem segíthetünk. A +15 fokos téli napokon régi téli képeket nézegetünk, meg századszor is elolvassuk a Téli berek-et. Próbálunk megbékélni a helyzettel.
De hát örüljünk neki, mert ha nem örülnénk, akkor is csak ez lenne.Bohóc