Meteorológiai társalgó

Az alábbi idézet az Erdészeti Lapok szakfolyóirat, 163. évfolyamának 2 lapszámában (2025/2.) fog megjelenni, keretes szerkesztői jegyzetként, Horváth Ákos, Brauer Hajnalka és Simon Csilla: A forróság meteorológiája címmel, a HungaroMet Zrt. honlapján megjelent elemző tanulmányuk szerkesztett, referált kivonatának felvezetőjeként. 
A tanulmány szerzőinek csak gratulálni tudok, ritkán lehet olvasni ennyire színvonalasan közérthető szakmai ismeretterjesztő cikkanyagot, egyébként egy nem olyan pofon egyszerű témakörben, laikusok számára is érthető formába és tartalomba öntve.
Külön büszkeség, hogy ha jól tudom, de majd a hivatásosok megerősítenek ebben, vagy megcáfolnak, hogy Horváth Ákos eredetileg geográfus (szaktársam). Ha jól emlékszem az Ipoly Erdő Zrt. Erdő és Tudomány konferencia sorozatának - nagyon régen volt már - meghívott előadója is volt, valamikor 2008. talán 2009 táján, Mika János, Bartholy Judit, Mátyás Csaba, Borovics Attila illusztris előadói "felhozatala" mellett.
 Az idézet szöveghez képest a lényeges változás, hogy sikerült ma nappal is, és méretarányt érzékeltető módon megfotóznom az ominózus patak mederfalat. (Tördeltethetem át - szeretni fog a technikai szerkesztőm...)
A látvány egyszerre szürreális, döbbenetes, kissé vagy nagyon hihetetlen és tovább gondolásra késztet a sok ha terén...egyik főleg, ha, hogy ha a 250 m tszf. magasságban lévő patakmeder(!!) völgytalpáról a tőle keletre emelkedő Fekete-hegy dél-délkeleti fekvésű hegyoldalára és a gerincére nézek és gondolok, akkor el sem tudom képzelni mi lehet fenn, ahonnan minden irányban lefelé gravitálnak a vizek, ha egy jelentősebb átlag vízhozamokat szállító börzsönyi kisvízfolyás patakmeder fal talajhidrológiai viszonyai, ilyen porszáraz látványt nyújtanak, a tél végén, februárban. A nappali fényképek önmagáért beszélnek, sok magyarázat nem kell hozzá, lásd alább, az idézett felvezető szerkesztői jegyzet végén.

(Por)Száraz tények…

A közelmúltban Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője, egy az InfóRádiónak adott interjúban többek között megemlítette, hogy jelenleg legalább egy évszaknyi csapadékmennyiség hiányzik erdeink talajából, a téli csapadék, a tartós téli hótakaró gyakorlatilag teljes hiánya miatt.  A nem túl biztató képet érdemes tovább árnyalni azzal, hogy valójában nem egy, hanem legalább kettő évszaknyi már az aktuálisan érzékelhető csapadékhiány, mivel 2024 őszén, csak a szeptember eleji Boris-ciklon okozott jelentősebb csapadékmennyiséget egy ne felejtsük el, forró és aszályos nyarat követően. Az ősz folytatásában az ország legtöbb pontján - jelentős területi különbségek és szélsőséges eloszlás mellett -  10 mm feletti napi csapadékösszegek jóval ritkábban, vagy egyáltalán nem voltak mérhetőek.
2024/2025 tele pedig rendkívül száraz, már-már kijelenthetjük, hogy aszályos. Az Alsó-Ipoly-menti Tésa hivatalos, szinoptikus meteorológia mérőállomáson , a Börzsöny északnyugati hegylábánál mért három havi (november-december-január) csapadékösszeg alig 38 mm!
Ehhez járul, hogy 2024 nyara  forró és hosszú hőség-periódusokat okozott, és valójában erdeink még a 2022. évi extrém nyári időjárás sokkját sem heverték ki, a mélységi talajrétegek vízutánpótlása terén sem.
Erről egy frissen készült, nem igazán szerencsés beállítású, de annál árulkodóbb fotó is beszédes képet mutat. A képen a Kis-Hanta-patak (a Börzsöny hegység  3. legnagyobb vízgyűjtőterületű kisvízfolyása) egy mederkanyarulata látható, ahol a hóolvadások, tartós esőzések, heves zivatarok idején levonuló legnagyobb vízszintek fősodorvonala, szinte feltáró talajszelvényként definiálható függőleges mederfalat alakított ki.
Ahogy,az egyébként este, erős fejlámpafénynél készült, sajnos a méretarányokat jelző tárgy (pl. túrabot) hiányában, kényszerűen anélkül exponált felvétel mutatja, a kb. 140-150 cm mély patakmeder(!!) oldalfala, teljes keresztmetszetében, szó szerint porszáraz. Nem csak a külső felülete! Februárban….
Az alábbi, a HungaroMet Zrt. meteorológusai által készített tanulmány ennek az egyre kumulálódó, erdei talajainkban, a mélyebb talajrétegekben is „kézzel fogható” csapadékhiánynak a globális klimatológiai háttér és előzmény okait igyekszik közérthetően bemutatni, 2024 nyarának elemzésével.
Tanulságul annak, hogy ezen a téren sem (!) vagyunk mentesek a nagytérségi rendszerek  működése és azok negatív vagy pozitív anomáliái terén.  
                                                                                                                                                                                                 Szöveg és kép: Nagy László,főszerkesztő "