1956 februárjában csak lovasszánnal tudtak közlekedni a környéken, a vasút is akadozott egy ideig a hófúvások miatt. Nagybátyám, nagymamám mesélt róla, persze az emberi emlékezet szelektív, de adatok is alátámasztják. Beszéltek a háborús telekről, 63 /64, 69 /70  teléről. (Szerintem nagyon fontos kiegészítők az ilyen történetek, mert a statisztika a lefedettség, és a téli minőségi események nem kellő kidomborításában sem elégségesek a mért adatok.) A nyolcvanas évek elejétől nekem is megvan a történet. A lényeg itt az, hogy fokozatos, eleinte nem észrevehető minőségromlás állt be., azt mondanám 2006 óta, de ez nem teljesen igaz, mert azért még 2013 telével bezárólag elég jó telek domináltak. Az időpont azért meghatározó szerintem, mert onnantól kezdve nagyobb hófúvások csak márciusban alakultak ki nálam. Mi kell egy márciusi komoly hófúváshoz? Izmos sarkvidéki, lábas hideg, és persze mediterrán ciklon. Mikor lehet erre leginkább esély? Természetesen nem márciusban, hanem január februárban. Miért nincs meg a feltétel ehhez húsz éve, és miért volt meg több márciusban (05, 06, 13, 18 ) is? Mert valami szörnyen el van qrva a teleinkkel, ami minden csak nem a véletlenek játéka! 2006 előtt a márciusi hófúvás jóval ritkább volt. Miért? Talán mert nem tavaszra döglött meg a poláris örvény, mert nem egy iszonyatos plusz energiás óceán tolta a kakaót ránk egész télen! Óvatos legyél a párhuzamokkal, mert jelen állás szerint nagyon más kávéházban üldögélünk! A magam részéről vállalom, ha az ötvenhat február közeli értékek valósulnak meg (+-1 fok országos átlag a HRHI idejére) , kánkánt fogok járni egy szál gatyában a város főterén! vidám