Sose felejtem el. A cefréshordó tetején majdnem olyan magasan állt a hó, mint amilyen a hordó magassága volt. Az önkörmányzat segítségül hívta a gazdákat, hogy takarítsák az utakat. Az udvarunkban 2-2,5 méteres “hegyek” voltak. Öröm az ürömben, vagy fordítva, de otthon feküdtem életem legkeményebb influenzájával, így otthonról élveztem minden percét. Az első gyógyulásom utáni sèta ma is felejthetetlen. Aztán jöt a évszazad belvize…