Már az is sokat elmond, az első hóborítottsági térkép alapján, de ez a térkép még beszédesebb - Link - , hogy január végén Novaja Zemlja, az egymásra torlódó jégmezőiről és azok vastagságáról egykor hírhedt Kara-tengerbe benyúló, hajló legészakibb csücskéig, vígan be lehet hajókázni, minden egyébként arrafelé meglehetősen szükséges és kellően fajsúlyos jégtörő hajóorr vágóél nélkül.
Az már csak hab a tortán, hogy a baszkföldi Santanderből, hamarabb jut el kb. fél méteres hóba az ember, mint pl. Bécsből, háta mögött az Alpokkal (Kantábriai-hegység ide vagy oda.)
És, ahogy nézem mindezek déli pólusaként, kb. igaz ez a viszonylat, a marokkói Marrákesből Budapesthez képest is. Bár a Magas-Atlasz 4000 méter fölé emelkedő magashegység, ha sivatagi környezetben is van és a kép alapján is látható, nem éppen játék hegyvidék. A pontosság kedvéért ott ilyenkor a három méteres tartós hóvastagság se lenne meglepő 3000 m felett...ahhoz képes viszont ott is siralmas a "marokkói hóhelyzet", még ha ez enyhén földrajzi képzavarnak tűnik is első olvasatra.
A majd 4200-as, az Atlasz legmagasabb pontját jelent Dzsebel Toubkal és környékéről készült légi fénykép sokat elárul, hogy erre azért nem ismeretlen fogalom a havas-jeges tél...

beillesztett kép


 
Na de a Krokonose! Kis raszter poligon szinte a hóborítottsági térképen. Az Óriás-hegység tundra fennsíkján,  "Gábor apartmanja"  még tartja magát, parányi szigetként a hómentesség végtelen európai óceánjában...
Január 24-én még valódi téli arcát mutatta:

beillesztett kép



De a hétfői (tegnapi) helyzet tizedével is rendben lennénk, az épp 5-6 fokos délnyugati "szélviharban" (50-60-as széllökések) "fürdőző" északi középhegyvidékeink legmagasabb pontjain. Sőt...

2025. január 27 délutánja ugyanott (a fenyők törzsének tövét érdemes megnézni, a gyengén hullámzó hófúvások vonulatai mellett ):

beillesztett kép