Az is félelmetes, hogy vannak történelmi példák arra, hogy a Kárpát medence képes egy egészen más téli éghajlati rezsimbe kerülni hosszú, hosszú időre. Pont a tatárjárás évében fagyott be a Duna, ezáltal menetből fel tudták dúlni a Dunántűlt, pedig a korabeli írások szerint "emberemlékezet óta nem fagyott be". A római optimum még melegebb időszak volt Traianus császár hidja a Dunán, a vaskapunál több mint száz évig állt, pedig szerkezetileg olyan volt, hogy egy normális jégzajlás eltakarította volna  A múlt évtizedben még voltak tisztességes hidegbetörések, most lassan az évtized derekát tapossuk, és kimondhatjuk minden túlzás nélkül, hogy nulla normális hidegadvekció volt. Nem tudom elhinni hogy ez így maradhat, de ha a tél eddigi makroszinoptikai jellemzőit nézzük, hát igen optimistának kell lenni hogy bármi komolyabb hideg lehetőségét belelássuk! Milyenek voltak a múlt évtized telei? Árnyéka sincs a huszadik század nagy teleinek a jellemzőihez, amikor két hónap is durván átlag alatt volt, a múlt évtizedben már csak hetek jutottak, ami egy hónapot vitt le (durván) átlag alá (12 feb, 17 Jan). Az utolsó igazán a "nagy tél" - hez sorolható 02 /03 tele volt. Én azt latom ki ebből, hogy összetett okok miatt, de folyamatosan csökken a Kárpát medencében a kemény téli időszakok aránya, és persze "minősége" is. Gondolhatjuk az elmúlt öt telet (a jelenlegit nem számolva, mert félidőnél se járunk) valami kiugró időszaknak, de a tél inflálódása is egy folyamatnak tűnik (számomra).