Dik!
Délelőtt már néztem, hogy batár nagy gomolyfelhők nőttek a Mecsek fölé, a levegőt harapni lehetett, sejtettem, hogy lesz móka.
Délután elindultam Alsómihojlácba, ahogy beszálltam az autóba, olyan brutális felhőszakadás kerekedett, hogy öröm volt nézni. Mire elértem a Siklósi útig, a látótávolság lecsökkent, az ablaktörlő alig bírta. Félreálltam egy kicsit, vártam, de nem hogy gyengült inkább erősödött a cucc, 15-20 percig masszív felhőszakadás volt, aztán lassan gyengült, elindultam, Pogányig végig esett. Aztán kezdődött a fogócska, Harkánynál megint elkapott, akkor már a Villányi-hegység kapta az áldást. Aztán ismét megelőztem a cuccot, a határon megcsodáltam a még mindig brutális Drávát, aztán irány Alsómihojlác. Ott bevásárlás, tankolás, majd a Lidl parkolóból néztem, ahogy elhúz a település mellett egy újabb zivatar (vagy ugyanaz?). Hazafele már nem volt eksön, Pécs felett trópusi pára volt (van), este voltunk sétálni, ömlött rólunk a víz, ifjabb verzióm se bírta, rövid volt a málomi séta. 
Most nézem vissza, hogy a városban micsoda tavak alakultak ki. 
Kemény vót. Ja és miután hazaértem, konstatáltam, hogy sikerült nulla azaz 0 fotót/videót készítenem. Útközben az új mágnestalpas antennámmal és a pmr rádióval szórakoztam, ahelyett, hogy fotóztam volna, pedig nem semmi látvány volt.