Ma délután az asztali iránytűmön akkora elhajlás volt, hogy azt hittem pólusfordulás történt...aztán megnyugodva olvastam, hogy Mercator Rotburger alkotott ma ismét...bonyolult dolog a gömbfelszínek kiterített vetülettana, be kell vallani...de már a 16. században is elmagyarázták volna könnyítésként, hogy ha a nyakunkon ülő glóbuszunkat a függőleges tengelyénél fogva, bármely - még elviselhető - szögben elfordítjuk, a kopasz tonzúránk (Te jó ég ez már Harmadik típusú találkozás! Régi magyar nevén: pilis!!!), attól még nem kerül az állunk alá....
....Egyébként én egyetértek az újító szellemmel. Pontosan olyan ravaszság ez mint a zivatarüllő. Abban is valami antik hibás tudás, etimológiai bakugrás ragadt be. Ki halott olyat, hogy a kovács a feje felett verje a vasat. Hogy lehetne már akkor üllő a teteje egy Cb-nek!
Le kell rombolni ezeket a dogmákat!!