Országosan talán azért nem, mert ezek a szélsõségek nagyon koncentráltak, és mintha sorozatosan, ismétlõdve egy-egy adott helyet sújtanának. Ez többek között annak is köszönhetõ, hogy a csapadékok nagyrésze konvektív, lehet egy falu met. állomása mért 40 mm-t, de a falu másik felén a port sem verte el.
Illetve gyakoribbak lettek a koncentrált összeáramlási vonalak (amik gyakran nem is tudni mihez tartoznak, mert ezek frontnak nem igen nevezhetõek), amik egy térségben bõdült csapadékot adnak, odébb kevéssel meg egy csepp sincs.
Múlt éven Észak-Olaszország, Velence-Padova környékén az éves csapadék 3/4-e (300-500, helyenként 600 mm) esett le 2 nap alatt úgy, hogy onnan 100 km-re porzott a föld.
Múlt éven nálunk az elmúlt 100 év valószínû legcsapadékosabb évében szétrohadt minden, belvizek, rengeteg esõ, közben a szlovén-magyar határtól sehány km-re kiégett a kukorica, durva aszály volt.
Az idén ott 3 méter feletti a kukorica, üdezöld minden, miközben most a határ innensõ felén van kiégve, kiszáradva minden.
A múltév országosan rendkívüli csapadékot hozott, az idei pedig országosan száraz, nem csak a múltévi sokhoz viszonyítva, hanem alapjában véve is.
Persze vannak körzetek, ahol szerencsésen betalált egy-egy zivatar (pl. valamikor nyár elején vagy májusban Solt környékét 2 vagy 3 nap egymás után telibekapta egy-egy böszme zivatar egy rakat esõvel, meg az ország közepe azért kapott esõt rendesen), de országosan száraz félév van mögöttünk.
Miért kötelezõ egy rekordcsapadékos év után rekordszáraznak következnie?
Legalábbis elég erõs a gyanú, hogy a Zala-Somogy megyei, elsõ félévi 70 mm-ek rekordgyanúsak, vagy országosan vagy térségileg biztosan.
És miért kell 6 hónap aszály után minden nap esnie?
Miért nem lehet egy szélsõség után normál idõjárás, miért kell szélsõségre szélsõséggel felelni.
Persze ha visszanézzük a régebbi leírásokat, azt látjuk, hogy 1674-ben is meg 1713-ban is meg 1791-ben meg 1888-ban aztán 1924-ben is voltak példanélküli szélsõségek, de azok epizódjelleggel.
Most meg hullámvasutazunk, vagy le a pincébe vagy fel padlástérbe, igaz kisebb szélsõségek, de ezek állandó jelleggel.
Mihez képest?
Az 1950-1990 közötti idõszakhoz képest mindenképpen.
Aztán lehet, hogy 1920-1950 között ugyanilyen volt.
Sõt, nem kizárt, hogy 2020-2050 között megint olyan lesz, mint az elõzõ blokk.
Ez a téma nem olyan, amit egy kézlegyintéssel el lehet intézni, vagy megszámolni vagy pontosan lekövetni, elég ingatag, bizonytalan, mi szélsõség mi nem, hol és meddig tartott pontosan, rengeteg olyan összetevõje van, amit még hetekig lehetne kivesézni, de hogy nem olyan, mint a megelõzõ 40 évben, az biztos.
A szegedi maximumokat vizsgáltam valamikor 1-2 évvel ezelõtt, a júliusi maxátlagokat hasonlítottam 1961-1990 között és 2000-2009 között, azok is beszédesek voltak.