Kellemesen finom, de igen régen látott nyári reggeli T min. adatnevet Sokat nem fogunk ilyet látni mostanában,sajnosszegyenlos pedig ez a nyár eleji , börzsönyi középhegyvidéki klíma teljesen normális része volt anno dacumál. S nem a trópusi éjszakák sorozata és a tartós 33 C fokos T.max-ok az NHH-án, idelenn meg a 38-39.
1993-ban június végén simán farmer-garbó-bakancs-gyapjúzokni volt a normális nyári hegymenet viselet, még keretes hátizsákkal is pl. a Csóványosra (van az akkori időkből a torony mellett készült régi archív papírfotóm, ha érdekel. Rajta a viseletem, túraruházatom délután kettő körül. És nem kellett hideglötty és hasonló szenvedések. A magassági rétegződés és az erdő működött mint nagy tömegű párolgást végző, így hőelvonást okozó biomassza tömeg.
Ezért hűvös egy bükkös, nem csak az árnyalás miatt. Egyedenként 300 liter/nap a párologtatásuk. Lehet az egyedsűrűséget, még itt a közelben fekvő azonális (természetes klímazónán kívül tenyésző) masszív északi kitettségű bükkösökben is számolgatni, hogy ez összesen mennyi víz napi párolgását jelenti (transpirciós veszteség az erdő vízháztartásában csúf szaktudományi kifejezéssel élve).           
Most kutattam, az erősen szaggatottan bejegyzett, havi mért adataim archívumában.
2017. július 14-én fogott az öreg, még annó a Gilice téren kalibrált WS 3600-as T szenzora, egy hajnali 8 C fokos T. min.-t, azon a nyáron.
Ennél hidegebb nyári hajnalról-reggelről sajnos innen nincs adatom.
(Kemencét, Diósjenőt, Királyházát át kellene nyálaznom, onnan rengeteg napi adatunk van az erdőgazdasági mérőhálózat működésének idejéből.)
Ami nálad2017 július 14-én simán lehetett volna, ha akkor is van ott mérés, kerekített 6 C fok környéke is.
Reggel a szenzor itt a "högyön" most,  a Mocsár-domb oldalában (erős keleti, délkeleti kitettség) 8,6 C fokot mért minimumnak,
ami majdnem két fok eltérés a két mérőpont között.
Amiben semmi nagyon különleges nincs, klasszikus patakvölgy-domboldal mikroklíma.
Ha jól emlékszem a fotóra, a mérőhelyed a kerted végében van (mindig gondosan vágott nyílt füves területennevet) , és a téglalap alakú kert a Kis-Hanta patak völgyének "talpára" fut ki, vagyis csak szinte a patakpartot kísérő égeres, mezei juharos választja el a patakvölgy aljától, a helyben a legmélyebb pontjától.
Így klasszikusan érvényesülhet a "hideg tó" effektushoz hasonló mikroklíma jelenség, ami a az alábbi T.akt mérések kivágatából most is jól látszik. Jelenleg is több mint két fok difiben vagyunk.
(A nem is kicsivel - ezt a Fekete-hegy alatti gázlótól (P jelzés) felmászva lehet a legjobban érzékelni - magasabban fekvő domboldal még mindig a nappali kumulált meleget sugározza ki.)
A Kis-Hanta völgyében, a patak menti réteken, főleg a magasabb, 4-500-as hegyek lábánál, vagy azoktól körül fogva (pl. a Boglya-kőnél is) tipikus jelenség ez a közvetlen környezetétől szinte vonallal elválasztható hideg légtömeg megjelenése, az erős kisugárzásos éjszakákon.
Érdekes lenne egy jól árnyékolt kontroll mérőt elhelyezni a kerted felső végében, a házadhoz jóval közelebb, de még a kertben. Milyen és mekkora lenne a T. különbség.
Egy ideje figyelem már a két értéket és konzekvensen szigorúan monoton az eltérés a mérőpontok között. Szinte együtt mozognak ilyen szituban.
Így mondhatjuk, hogy a T. min adataidban a patakvölgyget megülő, hideg tó effektusos légtömegbe mérsz bele, vagy annak határába. Kicsit olyan fagyzug effektus szerű. (A gázló ha tél van télen, és hasonló kisugárzásos éjszaka van, klasszikusan szeret vastagon jegesedni, a viszonylag gyors sodrás ellenére is.
Így szép és érdekes ez...de az adatodban ez is benne van, szerintem.

beillesztett kép

   
 

Kicsivel később...de már nem mórickáztam...

beillesztett kép