Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Szervusz!
A csapadékzóna kb. déli-délkeleti áramlással mozgott, erre jó közelítéssel merőlegesen ott a Dunántúli-középhegység. A két általad említett állomás között körülbelül 4 km van légvonalban, és a reptér északabbra helyezkedik el, a hegységtől távolabb. A hegységek Lee-oldalán természetes, hogy az attól távolabb eső állomások kevesebb csapadékot mérnek. Persze ott van az is, hogy a billenőedényes csapadékmérővel mért adatok általában a kézi mérések alatt vannak, amennyire eddig láttam, általában nagyjából 1-2 mm-rel. Számoljunk mondjuk 2 mm-rel. Ez esetben a különbség a két állomás közt 2 mm, ami ilyen távolságban reális lehet az előbb leírt főn-hatás miatt (vö. pl. Kup 19,2, Dabrony 16,3, Bakonykoppány 20,0, és ezek mind hagyományos állomások, nem automaták), valamint amiatt, hogy - végignézve az időszak radarképeit, többször volt, hogy az intenzívebb részek a kézi állomást érték inkább, a repteret pedig kevésbé. Ezen kívül a reptérről amikor volt csapadékhullás, többnyire gyenge esőt adtak, és csupán pár esetben közepeset. És nem minden esetben a műszer a ludas, mert a billenőedényes csapadékmérőket is szépen be lehet állítani, és ilyenkor az ilyen csendes esős helyzeteket viszonylag jól szokták mérni. Nem azt mondom, hogy a reptéri műszer biztosan 100%-os, csak azt, hogy nem egy ennyire egytényezős dolog ez a történet, mint ahogy te leírtad.
A csapadékzóna kb. déli-délkeleti áramlással mozgott, erre jó közelítéssel merőlegesen ott a Dunántúli-középhegység. A két általad említett állomás között körülbelül 4 km van légvonalban, és a reptér északabbra helyezkedik el, a hegységtől távolabb. A hegységek Lee-oldalán természetes, hogy az attól távolabb eső állomások kevesebb csapadékot mérnek. Persze ott van az is, hogy a billenőedényes csapadékmérővel mért adatok általában a kézi mérések alatt vannak, amennyire eddig láttam, általában nagyjából 1-2 mm-rel. Számoljunk mondjuk 2 mm-rel. Ez esetben a különbség a két állomás közt 2 mm, ami ilyen távolságban reális lehet az előbb leírt főn-hatás miatt (vö. pl. Kup 19,2, Dabrony 16,3, Bakonykoppány 20,0, és ezek mind hagyományos állomások, nem automaták), valamint amiatt, hogy - végignézve az időszak radarképeit, többször volt, hogy az intenzívebb részek a kézi állomást érték inkább, a repteret pedig kevésbé. Ezen kívül a reptérről amikor volt csapadékhullás, többnyire gyenge esőt adtak, és csupán pár esetben közepeset. És nem minden esetben a műszer a ludas, mert a billenőedényes csapadékmérőket is szépen be lehet állítani, és ilyenkor az ilyen csendes esős helyzeteket viszonylag jól szokták mérni. Nem azt mondom, hogy a reptéri műszer biztosan 100%-os, csak azt, hogy nem egy ennyire egytényezős dolog ez a történet, mint ahogy te leírtad.